Délmagyarország, 2008. június (98. évfolyam, 127-151. szám)

2008-06-23 / 145. szám

Hétfő, 2008. június 23. Aktuális 15 HAJSZA A FEGYVERES RABLÓK UTAN Megszólal a baktói áldozat felesége A rendőrség továbbra is nagy erőkkel keresi a Szegeden szerda reggel el­követett brutális fegyveres rablótá­madás elkövetőit. A lapunknak nyi­latkozó egyik áldozat visszautasítja a róluk terjengő, szerinte valótlan híreszteléseket. MUNKATÁRSUNKTÓI - Még most, több nappal a bennün­ket ért támadás után is nagyon ne­héz beszélni arról, hogy mi és ho­gyan történt szerda reggel a saját há­zunkban - mondja remegő hangon, a szavakat keresve a fegyveres rabló­támadás áldozatául esett szegedi há­zaspár női tagja. Ö könnyebb sérülé­sekkel megúszta, a férje élete azon­ban nem sokon múlt, őt azóta is kór­házban ápolják. A középkorú asz­szony hosszas unszolás után nyilat­kozott lapunknak, akkor is csak azért szánta rá magát, mert reméli, hogy az emberek a cikk elolvasása után óvatosabbak lesznek, nem vál­nak ők is áldozattá. Mint azt korábban megírtuk, szerda reggel Szeged egyik kertvárosában két álarcos férfi bejutott egy családi ház­ba, ahol a tulajdonosokat, egy közép­korú házaspárt arra kényszerítettek, hogy adják át - a rendőrség adatai szerint otthon tartott - jelentős kész­pénzüket. - Minden olyan váratlanul történt. A támadóknál fegyver és vascső volt, fejüket álarc, pontosabban csuklya takarta. Magyarul beszéltek, de tájszólással. Akcentusuk alapján még külföldiek is lehetnek. A férjem­nek azonnal nekiestek, brutálisan összeverték. Folyamatosan fenyege­tőztek, követelték, hogy adjuk oda a pénzünket. Engem az egyik szobá­ban összekötöztek, előbb fegyvert tartottak a fejemhez, majd a felhú­zott pisztoly csövét bedugták a számba. Mind a ketten végig azt üvöltözték, hogy adjuk elő a pénzt. A férjem nem árulta el, de amikor már egyre jobban gyengült a hangja, én nem bírtam tovább, és elmond­tam, hogy hol tartjuk a pénzünket. Féltettem, attól tartottam, hogy olyan súlyosan bántalmazzák, hogy VÁLASZOK AZ „UTCA" HANGJÁ­RA. - Nem igaz, hogy a férjem vagy a családunkból bárki meg­vert volna valakit a környéken la­kók közül, és az sem igaz, hogy megölte volna az egyik szomszéd kutyáját. Azzal a szomszéddal pedig, aki korábban nem messze lakott tőlünk és elköltözött, a mai napig jóban vagyunk, nem miat­tunk adta el a házát. Nem értem, hogy miért vádoltak meg ben­nünket alaptalanul, ráadásul olyanok, akik még a nevüket sem vállalták. Valószínűleg azért, mert tudják, hogy az általuk el­mondottakból semmi nem igaz, mint ahogy az sem, hogy a férjem bárkit fenyegetett volna - reagált a lapunkban az utcában lakóktól elhangzott állításokra reagálva a megtámadott asszony. meghal. A fájdalom miatti nyöször­gése egyre halkult, ezért döntöttem úgy, hogy elárulom. Természetesen nem tudhattajn, utána mi követke­zik, életben hagynak-e bennünket. Amikor magukhoz vették a pénzt, az egyik azt mondta a másiknak: nem sok időnk van, siessünk - mondja a középkorú asszony, és ahogy beszél, testét meg-megrázza a zokogás, könnyei végigfolynak az arcán. A támadás nem tartott sokáig. A vakmerő rablók negyed hét körül lep­ték meg a háziakat, vagyis már vilá­gos volt, 20-25 perccel később pedig már el is hagyták az épületet, sőt a környéket is. Az áldozatokat három­negyed hét körül a házaspár egyik családtagja találta meg, ő értesítette a mentőket és a rendőrséget. A tettesek valószínűleg mindennel számoltak, elképzelhető, hogy napokig figyelték a házaspár és a környéken lakók moz­gását. - Szörnyen féltem. A támadók fel­bukkanása, a kezükben lévő pisztoly, a kiabálás, a fenyegetés... Nagyon ke­gyetlenek voltak! - mondja a beszél­getés alatt végig a könnyeit törölgető asszony. Segítség! A rendőrség kéri, hogy aki a fantomképen látható személyt felismeri, vagy tartózkodási helyéről bármilyen információval rendelkezik, esetleg a rablás körülményeiről bármit tud, hívja a rendőrség 107-es, 112-es segélyhívószámát, vagy a 0680/555-111-en a telefontanút. NEMCSAK A VÍZ, A PART IS ALKALMATLAN A FÜRDŐZÉSRE A FOKÁN. VAN, AKI MÉGIS MEGPRÓBÁLJA Fotó: Segesvári Csaba Csak a kutyának van kedve csobbanni a Fokán Egyetlen szegedi szabad strandon sem lehet fürdeni a rossz vízminőség miatt - hivatalosan. A táblákkal jel­zett tilalommal azonban sem a La­poson, sem a Sárgán nem foglalkoz­nak a strandolok. Az egyik helyen a kérészekre, a másikon az uszodai fertőzésekre hivatkoznak az illegális fürdőzők. TOMBÁCZ RÓBERT Nem igazán foglalkoztak a bőrrákkal, a Tisza veszélyeivel vagy a vízi rend­őrök bírságaival azok, akikkel szom­bat délelőtt 11 után találkoztunk a sze­gedi Laposon. Bár a csillagászati nyár első napján az UV-sugárzás nagyon erős volt, vagy 30-40 ember engedett a homokos part és a nap csábításá­nak. Szeged belterületén ugyanakkor hivatalosan egyetlen szabad strandon sem lehetne fürödni, mert túl koszos hozzá a víz - erre mindhárom szabad strandon táblák figyelmeztetnek. „Csak" partközeiben ugrálnak Éppen a fürdést tiltó tábla alatt napo­zott két huszonéves lány - vízbe vi­szont nem mentek. - Reni nem tud úszni, és én sem túl jól, így megelég­szünk a tusolással - magyarázta Tí­mea, miért tartják be a tilalmat. Egyébként meg van büfé, vécé, és a közeli SZUE-val szemben itt nem kell fizetni - mondták. Megnéztük: a büfé árai tényleg barátiak, a vécé viszont lányoknak csak iszonyú szükségben ajánlott. Ezt nyilván az a férfi is így látta, aki ottjártunkkor az egyik fánál végezte a kisdolgát. - fül drága a többi, és nem adnának a szüleim pénzt strandra, mert azt hinnék, hogy cigit veszek rajta - mél­tatlankodott cigarettázás közben an­nak az öt kamasznak az egyike, akiről még csöpögött a folyóvíz. - Csak ugrá­lunk, de mindig a partközeiben mara­dunk. Itt csak derékig ér a víz - ma­gyarázta „biztonsági megoldásukat" egy másik srác, miközben a vízmély­séget demonstrálva újabb hátast ug­rott a vízbe. Nem tudtuk, hogy Deme­ter Alexandernek, Seres Dánielnek, Dancsa Józsefnek, Borbás Bélának és Kistóth Tamásnak inkább a cigi okoz­ta tüdőrákot, a túlzott napozás lehet­séges következményét, a bőrrákot vagy a folyó lehúzó örvényeit ecsetel­jük-e. Miközben néhány PET-palack úszott el mögöttük, elismerték: a víz­től tényleg ragadnak egy kicsit - de azt le lehet mosni. Amúgy meg nem is él­nének kérészek a Tiszában, ha túl szennyezett lenne. Facsonkok, száraz iszap, koszos víz - Nyugodtabb a környezet, nem ugrál­nak, fröcskölnek rám a gyerekek, és tíz perc alatt itt vagyok otthonról brin­gával - magyarázta a túlparti Fokán monokiniző Varga Judit, miért a sza­bad strandot választja a fizetős he­lyett. A fiatal nő a széttöredezett, isza­pos, facsonkokkal teli part egy szára­zabb részén napozva készült a hor­gászvizsgájára. Évek óta jár már ide ­mondta -, de idén néz ki legrosszab­bul a part. Nincs felszórva homokkal, nincs szemetes vagy tusoló sem, noha két vendéglátóhely is van a parton. Rajta kívül elszórtan még öten-hatan lehettek - a többiek a. bőrrákveszélyes déli órák után jönnek. Azt mondja, so­sem megy a vízbe: nincs hozzá gusz­tusa. - Viccelsz?! Ebben? - kérdezett visz­sza a szexis bikiniben napozó és ku­tyát fürdető Szandra, amikor arról ér­deklődtem, szokott-e itt úszni. Ha mártózni akar, a SZUE-ba vagy a szi­kire megy. A vízen ringatózó flakono­kat látva érthető a választása. Gondoskodó sárgások Lebukott, mert még vízcseppek borí­tották a Sárgán napozó Török Klárát, aki időnként csobban egyet a Tiszá­ban. - Az uszodákban mindig valami­lyen bőrbetegséget szedtem össze, a Tiszában soha - árulta el a folyó iránti vonzalmának okát a fiatal tápai nő. Kiskapával, gereblyével lazítják föl a talajt, ha túl kemény, rászólnak azok­ra, akik szemetelnek, figyelnek az úszókra - szóval gondoskodó társaság a „sárgásoké". Itt csak nagyítóval ta­láltunk pár cigicsikket a parton. A fia­tal tápai nő szerint egyébként fölösle­ges a fürdés tiltása, mert ha tiszta a víz, úgyis bemennek az emberek a fo­lyóba. Nyár közepén van, hogy törül­közőnyi helyet sem találni a parton. Érthető: a három szegedi szabad strand közül ez fest a legjobban - a szerencsének is köszönhetően. A ro­mán szeméttel érkező Maros ugyanis itt még nem keveredik a Tiszával ­magyarázta Klára. FOTÓK aimwx Midibuszok gyujthetik össze az utasokat a város széléről A VADKERTI TERI BUSZFORDULÓBAN SEM KELL EZTÁN VARAK0ZNI Fotó: Miskolczi Róbert Néhány éven belül Szegeden is úgy­nevezett gyüjtőbuszok segítségével juthatnak el a ritkán lakott területe­ken lakók az eddig tőlük távol lévő busz-, troli- és villamosvonalakhoz. MUNKATÁRSUNKTÓL - Szeged peremkerületeiben élőknek, köztük időseknek vagy kisgyermekes szülőknek alkalmanként jelentős távol­ságot kell gyalog, olykor rossz időjárási körülmények között megtenniük, hogy igénybe vehessék a helyi tömegközle­kedési járműveket. Nyugat-Európában már bevált, hogy a ritkán lakott terüle­teken úgynevezett gyűjtőbuszok „sze­dik" össze az utasokat. Midibuszokon jutnak el buszhoz, trolihoz vagy villa­moshoz, és természetesen vissza. Ott az emberek kedvezően fogadták és igény­be veszik, mi is szeretnénk megvalósí­tani - nyilatkozta Nagy Sándor szegedi városfejlesztési alpolgármester. Az elképzelések szerint előzetes tesztelés után 3-4 éven belül fokozato­san, de valamennyi peremkerületben beállítanának gyüjtőbuszokat. A sze­gedi tömegközlekedésben részt vevő SZKT és a Tisza Volán Zrt. már meg­kezdte az egyeztetéseket. Szegeden az utasok 80 százaléka bérletes, ugyanazzal a bérlettel lehet majd a gyűjtőbuszokon is utazni. Bár arra még nincs kidolgozott terv, hogy a jeggyel utazók hogyan vehetik igénybe a csak a peremkerületekben közlekedő midibuszokat, de az biztos, nem kell két jegyet váltaniuk. Valószí­nűleg majd átszálló- vagy egy órán át érvényes jeggyel szállhatnak fel a gyűjtőbuszra és a „fő" járműre. - A kertvárosokban élőknek szinte nem is kell menetrendhez igazodniuk, ugyanis a gyűjtőbuszok gyorsan, átla­gosan 5 percenként követik egymást ­mondta Nagy Sándor.

Next

/
Thumbnails
Contents