Délmagyarország, 2008. június (98. évfolyam, 127-151. szám)

2008-06-21 / 144. szám

Az adomanyok behordasaban minden gyerek segített Tusnádfürdőre kísértük a „dévai árváknak" szánt adományt. Megnéztük, hol és hogyan élnek a gyerekek, megismertük Böjté Csaba túléléselméletét, és találkoztunk olyan fiatalokkal, akik bár Magyarországon sikeresek voltak, mégis önkéntes munkát vállaltak Erdélyben, a Szent Ferenc Alapítványnál. Reggeli a tusnádfürdői otthonban: Böjté Csaba nagyon népszerű a gyerekek körében GOND A ZSUZSANNA Szegediek, Szeged környékiek, pécsi ek gyűjtötték össze azt a rengeteg tartós élelmiszert, tisztítószert, amit hét végén fuvaroztunk Tüsnádfürdöre, a Szent László Gyermekvédelmi Központba, vagyis a dévai központú Szent Ferenc Alapítvány egyik házába. Négyen utaztunk a kisbuszban: a bátaszéki Bor lózsefné és a siklósi Tombor László sokadszorra, a Délmagyarország két munkatársa először indult az otthonba. Déván szakítottuk meg a tízórás, útlezárásokkal és ablakon kopogtató kéregetőkkel súlyosbított utazást. A csendes pihenő idején érkeztünk, ezért gyerekekkel nem találkoztunk. Különben is, a legtöbben már hazautaztak a nyári szünetre. Haza? - lepődtünk meg, de kísérőink tisztázták a félreértést. A „dévai árvák" jó része nem árva. Viszont e gyerekek nagyon rossz körülmények között éltek, ezért a rokonaik vagy az alapítvány, esetleg ők maguk kérték, hogy a „bentlakó otthonok" valamelyikébe költözhessenek. Az ételt nem szeretni kell, hanem megenni Déván az utazó ebédet és szállást kaphat, nekünk elég volt az előbbi. Az otthon menzáján egy útmutatással gazdagodtunk: „Az ételt nem szeretni kell, hanem megenni. Egymást kell szeretni, és nem megenni" - olvastuk az ebédlő falán. A tusnádfürdői, nemrég felújított otthon épülete gyönyörű: háromszintes, tornyos fehér ház, kovácsoltvas és faragott fakorlátokkal, nyitott kapukkal. Szemben hegy, játszótér, fenyők. A fák mögött medve, de állítólag csak éjjel jön elő, olyankor remek kilátás nyílik rá az erkélyekről. Szerencsére fotók: gyenes kálmán félénk. A gyerekek viszont közvetlenek. Egy perc ismeretség elég, hogy beszélgessenek, tíz, hogy felvetessék magukat. A kilencéves Titanilla talált meg először: a frissen elkészült könyvtáruk Jókai-köteteivel és szótáraival dicsekedett. Meg azzal, hogy ők is segítettek könyveket pakolni. Később megtudtam, hogy a kicsiket egyébként is bevonják a házimunkába: mindennap s takarítanak, mosogatnak, télen havat lapátolnak. Eddig nem ismertem olyan kilencévest, aki maga takarítja a szobáját, így hát tovább beszéltettem Titanillát. Két húgával lakik Tüsnádfürdőn, kisöccse otthon él a szülőkkel. Nyárra a három lány is hazaköltözik, meglátogatják nagynénjüket, a legidősebb lány zenetáborba megy. Tita egyformán szereti az otthont és otthonát. Itthon ügyvéd, Erdélyben gyerekfelügyelő A könyvtárat és a szintén új kápolnát egyébként nem csak nekünk mutogatták: a tanévzáró körútján éppen Tusnádon tartózkodó Böjté Csabát kalauzolták körbe. „Csaba testvér" nagyon népszerű, a legtöbb gyerek körülötte keringett. Maradt azért nekünk is beszélgetőtárs: Judit, a Magyarországról érkezett önkéntes. A harminckét éves lány Budapesten él, egy nemzetközi jogvédő irodának dolgozik, és egy hónapot tölt Erdélyben. - Kemény. Naponta elfáradok, de minden napom stresszmentes - mesélte. Értékes munkát végezni, kiszállni a mókuskerékből - saját bevallásuk szerint ez motiválja a többi önkéntest. Például azt a Szegeden végzett közgazdász lányt, aki a banki munkát cserélte fel egy teljes évre a gyerekfelügyeletért. A tusnádi otthonban találkoztunk még magyarságukat mindenáron megélni akaró 56-os „amerikásokkal" - „Isten áldása ezekre a gyerekekre" rebegték elmenőben. De láttunk ismerőst is: a szentesi Farkas Sándor országgyűlési képviselő és felesége élelmiszert hozott, nem először. Hófehérkék és cölibátus A vendégek este Csaba testvérrel és az otthon munkatársaival ültek asztalhoz, a vacsora marhahús, krumpli és paradicsomsaláta volt, később bor. A munka volt a téma, néha elhangzott egy-egy vicc és a szakállas székely mondás: „a sör nem alkohol, az aszszony nem ember, a medve nem játék". És aznap este Böjté Csaba megerősödött cölibátusában - legalábbis az egyik vendégnek ezt mondta, a férfi folyton szervező feleségére célozva. Gyerekszobákban aludtunk: mint hófehérkék a törpék házában. Emeletes ágyak, játékok, meseképek a falon, és mesefigurák az ablakra festve. Reggel Titanilla reménykedve kérdezte, kamerás-e a mobilom. Lefényképezte a képet a falon, a virágot a cserépben, a kutyát, az álmos felnőtteket, a fájós fogú, bedagadt arcú, hét év körüli Leventét. Amíg ő alkotott, én Böjté Csabát arról kérdeztem, miként lehetséges, hogy a szülők, ha csak átmenetileg is, de elküldik maguk mellől a gyerekeiket. Összefogásra épít - Egy-egy család gyermekfenntartó képessége romolhat. Baleset, betegség, de az alkohol, a könnyelmű élet is oka lehet, hogy valaki nem képes eleget tenni szülői feladatának. Ilyenkor - vagy a társadalom biztatására, vagy saját lelkiismeretükre hallgatva - a szülők vagy a gyám írásban segítséget kérhet a Szent Ferenc Alapítványtól. Ha kapunk egy ilyen felkérést, kimegyünk a helyszínre, megnézzük, mi a baj. Előfordul, hogy elég az anyagi támogatás vagy a tanszer, a ruha. Ha ez kevés, akkor azokon a vidékeken, ahol sok bajba jutott család él, létrehozunk egy napközit. Ha ez sem elég, akkor bentlakó otthont. Böjté szerint a bajban lévő ember segítése nem állami vagy egyházi, hanem közös feladat, ezért az emberi öszszefogásra építve tartják fent az alapítványt. A bentlakó gyerekekért napi egy euró támogatást, aki esténként hazajár, azért fél eurót kérnek. Az egész Kárpát-medencéből jelentkeztek családok, akik vállalják egy-egy gyerek támogatását. A bevételt Böjté Csaba prédikációkat, szent miséket tartva egészíti ki. Üvegpalotában forgolódni Az önkéntesekről is kérdeztem Csaba testvért. Szerinte az ember könnyen kiég, ha „halott" dolgokért - vagyon, ház, autó - hajt. A gyerekek között azonban mindennek más fénye lesz. - Egy délután a gyerekekkel egy lejbe sem kerül, mégis több köze van az . élethez, mint egy üvegpalotában forgolódni. Sok pályakezdő is jön hozzánk, aki keresi a helyét az életben. Azt szoktam mondani, hogy Isten jó világot teremtett. Ha van valahol egy gyermek, aki azért sír, hogy vegye őt valaki ölbe, akkor egész biztos kell legyen valaki, aki meg azért sír, hogy úgy ölbe venne egy gyereket! Én ezeket a darabokat rakom össze, mint egy puzzle-ban. Az alapítvány örökbeadással nem foglalkozhat, de nem is akar. - A szétszakadt szálakat megpróbáljuk összekötni. Nem hiszek a széttrancsírozott családban, ezért próbálunk a szülőkön is segíteni. Három gyereknek nemrég szabadult az apja a börtönből, hihetetlen ragaszkodás van köztük, de látjuk, hogy az apa nem képes még a szülői feladatokat ellátni. Megpróbálunk rajta is segíteni, hogy felelős szülő lehessen. Ha egy nö egyedül neveli a gyerekeit, próbálunk neki ruhát adni, lezuhanyozhat, rendbe szedheti magát nálunk. Mi ügyelünk a gyerekeire, ö meg menjen el, keressen munkát, béreljen lakást, hétvégeken vigye haza a gyerekeit, ha pedig talpra áll, nevelje ö a sajátjait. Tizennyolc év után nem vagyok naiv, az elején azt gondoltam, ez sokkal nagyobb százalékban sikerül. De ma már tudom, hogy az is nagy eredmény, ha a szülő rendszeresen tudja látogatni, és pár napra vakációra hazaviszi a gyerekeket. ADOMÁNY. Az adományozók főleg tartós élelmiszert - tésztát, konzervet, cukrot, lisztet - gyűjtöttek öszsze. A mosó-, mosogatószer, tusfürdő, sampon Várkonyi Krisztián szekszárdi vállalkozótól származott. Ha valaki segíteni akar, vagy bővebben érdekli az alapítvány, a www.devaigyerekek.hu oldalon talál információt. •~<i > tutókalímjttl ét (uiih n«t*«<h wkkkkmmt Őzikemonológ - A gyerekeket arra biztatom, hogy ne visszafelé nézzenek. Aki hátranézve biciklizik, nagyot fog esni. Az előttünk álló feladatot vidáman, életerővel kell vállalni. Ha elkezd nyafogni azon, hogy mi történt a családban, ha elkezdi a sebeit nyalogatni, akkor neki annyi. Kezdhetünk nagy lamentációt egy árva gyerek körül, de ha három váltásba elmegy dolgozni, a főnökét nem fogja érdekelni, hogy diszlexiás, és nem tudja elvégezni a feladatát. Küzdeni kell a létért, erre nevelem a gyerekeket is. Az erdőben, ha születik húsz őz, kettő-három felnő, a többit megeszik a farkasok. A kicsi őzike hiába ül le, és sír azon, hogy a benga farkas fut utána, ő pedig alig pár napos. Ez a monológ reggelibe fog torkollni. Ez a világ nem az igazságra, hanem az életerőre van felépítve - mondta Böjté Csaba. i yín5H i2Ólű\Q9Ósjr»0 xA vlötöi lódÁynémollé 101 Szieszta Szombat, 2008. június 21. Böjté Csaba: A szétszakadt szálakat próbáljuk meg összekötni AHOL CSAK A MEDVE FÉL Böjté Csaba: Ez a világ az életerőre alapozódik