Délmagyarország, 2008. június (98. évfolyam, 127-151. szám)

2008-06-21 / 144. szám

Szombat, 2008. június 21. Aktuális 13 TILTAKOZNAK A TANÁROK Békés demonstrációt tartanak Szentesen A ROMÁNOK IS DRUKKOLNAK A MAGYAR MA3-ASNAK 2012-ben vagy 20H-ben találkoznak az utak EGYELŐRE ITT ÉR VÉGET, ÉS ITT FOG FOLYTATÓDNI. NAGYLAK MÉG NAGYON MESSZE VAN Vagy 2012-ben, vagy 2016-ben találkozik a magyar M63-as a romániai párjá­val a határon - és ez már biztos. Előbbi dátumot a magyar tárcától tudjuk, utóbbit a román szakminiszter mondta ki. Vajon melyik útépítő' brigád éri el azt a pontot, amelyet már 1986-ban kijelöltek? Az M63-asnak nemcsak a Makó környékiek, de a román autósok is nagyon szurkolnak. Fotó: Karnok Csaba ÚJSZÁSZI ILONA Szeged összenőtt a Délmagyar­országgal, a Délmagyar­ország Szegeddel. Évszázados utazás Akkor leszel szegedi, ha olvasni kezded a Délmagyart - jelentette ki ba­rátom, mikor az egyetemi évek végén arról beszélgettünk: ki, mikor és miért veszi kezébe a helyi napilapot. Ö szögediként elment, én gyütt­möntként maradtam a Tisza-parti nagyvárosban. Ö fővárosi újságolva­só lett, én meg mindjárt huszonöt éve lesz, hogy az itteni redakcióban dolgozom. Azóta jó és rossz, rossz és jó periódusok váltakoztak a Dél­magyarország életében is, de az újság összefonódása a várossal és kör­nyékével megmaradt. Ez a szerelmes viszony, a szeretem-nem szeretem kéjes váltakozá­sából álló szoros összetartozás az, aminek természetét és mélységét nem érzik, akik távolról és puszta földrajzi névként néznek a lapfejre. • • Szeged Összenőtt ök Dél-Magyarországként írják azt, M m 3 Dél magyar- ami száz hét múlva lesz száz éve, hogy Délmagyarország, sőt: becéző szeretettel „csak" Délmagyar. Ök nem tudják: Szeged összenőtt a Dél­magyarországgal, a Délmagyarország Szegeddel. A városhoz oly szorosan hozzátartozik ez az újság, mint azok a meghatározó épületei és intézményei, amelyek létrejöttéért a lap is lobbizott. Példaként elég a közkórházat, a fogadalmi templomot, vagy az egyetemet, a szabadtéri játékokat említeni. De a dorozsmai vasutat és a tanyai iskolákat is ide kell sorolni, merthogy indulásától kezdve a város és vidékének, a régiónak az újságja akart lenni és lett is a Délmagyar. A lap, amely indulásakor ígérte, aztán a történelem for­dulatait-buktatóit ki-kicselezve igyekezett tartani magát fogadalmához: „az igazi, a hamisítatlan közérdekeknek mindenkor szószólója lesz". A magyar vidék legpatinásabb lapja, a Délmagyarország 2010. má­jus 22-én (szombaton) ünnepli 100. születésnapját. Az ezt megelőző 100 hétben e jubileumra készülünk. A visszaszámlálás elkezdődött: olvasó­inkat időutazásra hívjuk, hétről hétre egy-egy esztendő újságtermését átlapozva, cikksorozatunkban fölvillantjuk, milyennek látta és láttatta a világot, az országot, a régiót, Szegedet a Délmagyarország. A100. születésnaphoz közeledve egyre több meglepetés, játék és ajándék vár olvasóinkra. Indul az évszázados utazás: 100 év - jelen időben a Délmagyaror­szággal. BAKOS ANDRÁS Arad és Temes megyében éppúgy ta­nulják az újságolvasók a NIF Zrt. ne­vét, mint Makó környékén. Ez az a szervezet nálunk, amely koordinálja az M43-as út megépítését. A Nyugati Jelen című, fél magyarországnyi terü­leten megjelenő romániai napilap hozzánk hasonlóan rendszeresen ír arról, mennyire szenvednek a Makó környéki települések a 43-as megnö­vekedett forgalma miatt. Ettől a tu­multustól ugyanis azok is szenved­nek, akik miatt részben kialakul: akik átjárnak, esetleg csak bevásárolni Makóra vagy Szegedre, vagy a fürdő­be. „Ha megépül az M43-as, a Romá­nia felől érkező autósok már Kiszom­bornálO) felmehetnek a pályára, amelyről egész Európa elérhető" - fo­galmazta meg az ottani vágyakat a Nyugati Jelen. Ez azt jelentené, akik eddig a kiszombori átkelőn jöttek be Magyarországra, 2010 után valószínű­leg meggondolják, hogy a régi 43-ason menjenek-e balra, Szeged fe­lé, vagy jobbra forduljanak, Makó fe­lé, és ahogy lehet, fölhajtsanak az M43-asra. A legjobb megoldás mégis az lesz, ha az M43-as megépül egészen a ro­mán határig, és elkészül a folytatása Romániában. A kérdés már csak az, hogy mikor. „Az M43-as autópálya megépítésé­vel egy időben a román oldalon is in­dul az autópálya-építés" - nyilatkozta nemrég Temesváron Borbély László fejlesztési, közmunkaügyi és lakásépí­tési miniszter. Hozzátette: „legkésőbb 2014-ben biztosan találkozni fog a ro­mán és a magyar autópálya a hatá­ron". Ezt azonban a határnak ezen az oldalán máshogy tudják. A Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. lapunk kérdésére azt válaszolta, „a tervek szerint a találkozási időpont 2012 év vége". A NIF úgy tudja, mi jobban ál­lunk, mint a romániaiak, de nemrég már odaát is kijelölték a nyomvona­lat, és elkezdődött az engedélyezési eljárás. Nálunk, mint ismert, június 3-án már a kivitelezési szerződéseket is aláírták az autópálya és a hozzá tarto­zó Tisza-híd építőivel, és a munka he­teken belül kezdődhet, Makóig 2010 augusztusára ér el az út - természete­sen a tervek szerint. Az biztos: a magyar és a román út a jelenlegi nagylaki határátkelőhelytől mintegy 10 kilométerre északra fog ta­lálkozni. Fazakas Orsolya, a NIF kom­munikációs vezetője arról tájékozta­tott, hogy ezt a pontot már 1986-ban kijelölték. Az is fix, hogy az útvona­lon végzett ásatások eredményét kö­zösen tervezi bemutatni Csongrád és Arad megye múzeuma - ez azért is célszerű, mert a leletanyag azonos eredetű lesz. MUNKATÁRSUNKTÓL Békés demonstrációt tartanak ma dél­előtt fél 12-től a négy szentesi középis­kola tanárai a megyei közgyűlésnek az új igazgatók kinevezéséről csütör­tökön hozott határozata elleni tiltako­zásként. Azt nehezményezik a tavaly összevont intézmények - a gimnázium és a Boros szakközépiskola, valamint a Zsoldos középiskola és a Pollák - pe­dagógusai a lapunkhoz eljuttatott fel­hívásukban, hogy a megye döntése alapján a Zsoldos vezetésével nem az eddigi direktort, Dongó Lászlót bízták meg, a Horváth Mihály gimnázium­ban pedig nem az iskola tanárát, Tóth Tibort nevezték ki. Pedig mindketten elsöprő többséget kaptak az iskolák­ban a pályázatokat véleményező fóru­mokon. A demonstráció szervezői úgy vé­lik, a megyei közgyűlés a döntésével nemcsak a tantestületek akaratát hagyta figyelmen kívül, hanem az al­kalmazottak, a szülői munkaközössé­gek, a diákönkormányzatok és az iparkamara véleményét is. A tüntetők a Tóth József utcai ifjúsági parkban gyülekeznek, onnan vonulnak majd a Kossuth térre. A demonstrációval azt szeretnék üzenni, hogy „ki a pártpoli­tikával az iskolákból". A magyar M63-as vagy romániai párja éri el hamarabb a határt? Az MA3-as a megadott ha­táridőre megépül, és hama­rabb éri el Nagylakot. (67 válasz) Romániában most-min­den jobban fejlődik, való­színűleg utat is gyorsab­ban építenek. (55) Nagy blamázs lenne, ha a két ország nem tudná összehangolni ezt a fon­tos munkát. (32) Nincs jelentősége: az időjá­rástól a helyi adottságokon túl a közbeszerzési eljárásokig millió körülmény lassíthatja az ilyen beruházást. (18) Csak a mi utunk épüljön meg egyszer - az nem érdekel, hogy mi történik a határ túloldalán. (28) 33,5% 27,5% 16% 11*% Összesen (200): 100% A megkérdezett olvasók harmada (33,5%) optimista e kérdéssel kapcsolatban, s szerintük a magyar szakasz határidőre elké­szül. Viszont nem sokkal vannak kevesebben azok (27,5%), akik swrint a románok nyerhetik ezt a „versenyt" is. A válaszadók 16%-a abban bízik, hogy a két ország összehangolja a mun­kálatokat, és a munkagépek egyszerre érik el a határt. A megkérdezettek 9%-a úgy véli, hogy nem mérhető össze a két oldal, hiszen számos speciális körülmény nehezítheti az útépítést. Viszonylag magas számban (16%) vannak azok, akik csak arra koncentrálnak, hogy épüljön már meg végre ez a nagyon hiányzó útszakasz. Összességében elmondható, hogy a megkérdezett olvasók megosztottak a kérdésben. Kutatási metódus: a kérdezés fajtája Informédia-telefonos kutatás, a meg­kérdezettek száma 200 fő, a kérdezés ideje 2008. június 10-12.., a kérdezés helye Szeged. FORRÁS: INFORMÉDIA MARKETING TANÁGADÓ KFT. - WWW.INAMEDIA.Hll OM-GRAEIKA RÓZSAKIÁLLÍTÁS SZÖREGEN * A szőregi rózsaünnep apropóján rózsakiállítást nyi­tottak a művelődési házban. Emellett kézzel készített szemzó'bicskát, permetezó't és régi árlistát is láthatnak az érdeklődők a szerb iskolában, ahol 2006 óta ren­dezik be a rózsamúzeumot. Ez Magyarország egyetlen, a rózsatermesztéssel kap­csolatos tárgyi és írásos emlékeket is bemutató időszaki kiállítása. Idén Szó'reg történetét is bemutatják a szervezők. Az érdeklődők itt egy 1883-ból származó, a víztoronyépítésró'l szóló kézzel írt könyvet is megtekinthetnek. A X. Szőregi rózsa­ünnep programját Szieszta mellékletünkben találhatják meg. Fotó: Schmidt Andrea

Next

/
Thumbnails
Contents