Délmagyarország, 2008. június (98. évfolyam, 127-151. szám)

2008-06-20 / 143. szám

Péntek, 2008. június 20. Kultúra 17 NYÁRON A BÁNK BÁN MELINDÁJÁT ÉNEKLI GYULÁN Rácz Rita a budapesti Operaház tagja lesz Marton Éva növendékeként szerez hamarosan diplomát a Zeneakadémián a két népszerű színész, Fekete Gizi és Rácz Tibor leánya, Rácz Rita, aki több szerepben sikert aratott már Szegeden is. Nyáron a Bánk bán Melindáját énekli Gyulán és a Margitszigeten, ó'sztó'l pedig az Operaház tagja lesz. KOVÁCS ZSUZSA: MÁRIA ARCA SZERENCSÉRE NEM SÉRÜLT Fotó: FrankYvette Az Angyali üdvözlet szombattól látható A Múzeumok éjszakáján látható először a Móra-múzeum legértékesebb alkotása, az Angyali üdvözlet. A félezer éves táblaképet Kovács Zsuzsa restaurálta mindössze öt hónap alatt. Már a javításkor csodájára jártak a szakemberek. POMBAI TÜNDE - Megrendülve állok előtte. Az első másodpercben beleszeretettem ebbe a műalkotásba. Óriási különbséget látok aközött, ahogy ezt az Angyali üdvözlet című táblaképet öt hónapja megkáptam, és ahogyan most fest - mondta Kovács Zsuzsa, a Szépművészeti Múzeum restaurátora az olajfestmény elhelyezésekor, tegnap, a Móra-múzeum dísztermében. - A kép állapota miatt nem lehetett látni az eredeti színeit, viszont művészettörténeti feltárásához el kellett távolítani róla a számtalan átfestést és a nyolcvan évvel ezelőtti restaurálás nyomait. Szokatlan a mérete és az alakja, de az elfogadott volt a korban, hogy fadeszkákból toldják össze az alapját, és arra festenek. A repedések miatt a restaurátor álló helyzetben odarögzítette a festékréteget a fához, majd alkotóelemeire bontotta a fatáblát. Kovács Zsuzsa azt mondta, inkább szellemi fáradtságot érez, mint fizikait, hiszen minden pár négyzetméteres folttal két-három órát eltöltött. A festmény szerinte a sok festékréteg eltávolítása után most áll legközelebb a festője szándékához. A restaurátor fotókkal dokumentálta, hogy a domború fatáblák illesztése sérült leginkább, sőt az angyal kezénél el is hasadt. Szerencsére Mária arca egyáltalán nem sérült, az teljes egészében az eredeti. A szakember szuvasodást is javított, főként a fatábla hátoldalán. Egy tágas térben függhetett a szemmagasság fölött, a díszes keretét csak az 1900-as években kapta, feltehetően azért, hogy eladhassák. Az Angyali üdvözletnek már a fővárosi helyreállításakor csodájára jártak külföldi művészettörténészek és restaurátorok. Kovács Zsuzsa ilyen méretű és állapotú kép restaurálását egy évnél rövidebb időre nem is szokta vállalni, most a Móra-múzeum kérésének tett eleget, hogy a Múzeumok éjszakáján bemutathassák. A festmény szombat estétől látható az őszi bibliai kiállításig. Papp Katalin, az őszi tárlat egyik kurátora elmondta: pannonhalmi, esztergomi, kassai, lengyel egyházi gyűjtemény remekműveiből nyíló tárlat koronája lesz a Szegeden fennmaradt táblakép, amely jelenleg a Móra-múzeum legértékesebb képzőművészeti alkotása. S A szegedi Enyedi Lukácsná hagyatéka Hogyan kerül elő egyszer csak egy száz milliót érő festmény? A megyei közgyűjtemény leltárkönyveit átnézték a szakemberek a nemzetközi bibliai kiállításra készülve. A tízezer képzőművészeti alkotás sok raktárt tölt meg, a képek sűrűn egymás mellett sorakoznak. A Tisza-parti épület emeleti raktárából került elő az Angyali üdvözlet - tájékoztatott Szabó Tamás, a képzőművészeti osztály vezetője. Annyit tudtak, hogy 1925-ben került be a szegedi Enyedi Lukácsné hagyatékából Bronzino neve alatt két másik képpel. A levéltárban derült ki, hogy kétséges a szerzője. Felmerült a Michelangelo-tanítvány, Giorgio Vasari neve, de ennek a teljes és végleges bizonyítását Monica Biettitől, a firenzei Medici-kápolnák igazgatójától várják még. Ha NAP LOVAGJA. Bródy Sándor 1863. június 23-án született Egerben, néptanítónak készült, de tanulmányait soha sem fejezte be. Első cikkei Gyulán jelentek meg, később dolgozott a Magyar Hírlapnál, szerkesztette az Erdélyi Képes Újságot, később a Kolozsvári Életet, majd a Magyarországot is. író munkásságára nagy hatással volt Jókai áradó meseszövése. írt novellákat, regényeket, színdarabokat. Egyik legismertebb műve az 1902-ben megjelent A nap lovagja című realista regénye. Bródy 61 éves korában, 1929. augusztus 13-án halt meg szívbajban Budapesten. szó nélkül. Válaszában lekicsinylőleg beszélt a városról, az itt élőkről, a vidéki újságokról és azok íróiról. „A vásárhelyi újságírás az utóbbi időben annyira lealacsonyodott, hogy szégyenkeznünk kell miatta, sőt védekeznünk is ellene, mert az is a méregkeverésnek egy nemét képezi" - írta. A város vezetősége július 22-i gyűlésén 54 igen és 8 nem szavazat mellett úgy döntött, sajtópert indít a Hanzy álnév alatt megjelent cikk írója ellen, de ez már egy másik történet. HOLLÓSI ZSOLT - Hétfőn tartjuk diploma-előadásunkat a Kiscelli Múzeumban: Kovalik Balázs rendezésében Offenbach operáját, a Hoffmann meséit adjuk elő, amiben Oberfrank Péter vezényletével Olympia szerepét énekelem. Utána Debrecenbe megyek, ahol Vidnyánszky Attila vezetésével folytatjuk annak a Bánk bán-produkciónak a próbáit, amit július 17-én mutatunk be a Gyulai Várszínházban Kocsár Balázs dirigálásával. Bánk bánként Kiss B. Atilla lesz a partnerem, és az előadás érdekessége, hogy a gyakrabban játszott Nádasdy-féle átdolgozás helyett az Erkel Ferenc által írt eredeti verziót énekeljük. Melinda figurája nagyon közel áll hozzám, csodálatos szerep, boldog vagyok, hogy Gyula után augusztusban a Margitszigeti Szabadtéri Játékok színpadán, szeptembertől pedig Debrecenben is bemutatkozhatok vele. Ősztől egyébként a Magyar Állami Operaház társulatának tagja leszek, ami óriási elismerés egy pályakezdő énekesnek - mondja Rácz Rita, aki Marton Eva növendékeként a napokban kapja meg énekművészi diplomáját a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetemen. A következő szezonban Frasquitát énekli Telihay Péter rendezésében a Carmenben, Kertesi Ingrid váltótársaként Dzsufit a Pomádé király új ruhájában, amit Toronyköy Attila állít színpadra. Barbarinaként beáll a Figaro házasságába is, jövő tavasszal pedig Zsótér Sándorral dolgozik, aki Haydn operáját, az Orfeusz és Euridikét rendezi. - Örülök, hogy nem dobtak egyből a mélyvízbe, kezdetben kisebb és közepes szerepeket játszom az Operaházban. Szüleim ugyan nem mondják, de érzem, hogy nagyon büszkék rám, jönnek a bemutatóimra - meséli Rácz Rita, aki magánéletéről egyelőre csak annyit árul el: boldog, mert szakmán belül nagyszerű muzsikus párra talált, akivel jól megértik egymást. A gyulai bemutató után Tunéziába mennek nyaralni. RACZ RITA PAIYAFUTASA SZEGEDEN INDULT Fotó: Kamok Csaba A PARASZT PÁRIZS LEGENDÁJA - BRÓDY SÁNDOR NEVEZTE ÍGY ELŐSZÖR A VÁROST Ady védte meg Hódmezővásárhelyt lozsvári Hírlapban Hanzy álnév alatt megjelenő írás: „Műveletlen, feslett erkölcsű felfogások, bűnös, erőszakos bujaságok típusa ez a város!". A városi tanács végül úgy döntött, Bródy ellen nem tesz feljelentést, mondataiból ugyanis nem állapítható meg egyértelműen a rágalmazás ténye. Ady Endre Gonda József lapjának, a Jövendőnek elküldött levelében védte meg a „paraszt Párizs"-t, amelyet a magyar intellektuális forradalom új sánchelyének nevezett. Mellette Szathmáry Tihamér, Hódmezővásárhely akkori rendőrkapitánya is felemelte szavát, ő a Magyarország hasábjain utasította vissza a települést ért hírlapi támadásokat. Vetró Lajos Endre helyi újságíró, szerkesztő Mi is igaz Vásárhelyről? című írásában próbált tiszta vizet önteni a pohárba. Vitriolba mártott tollával így nyilatkozott Bródy Sándorról: „A költő Bródynak megbocsátunk. Fáradt elme, egy kiégett vulkán, mely valamikor igaz tüzet dobott ki kráterén". A megnevezett ezt nem hagyta SZ&S CSABA Furcsa bűnügy tartotta izgalomban a vásárhelyieket, illetve az ország közvéleményét a millennium táján. A városháza dísztermében 1897. június 23. és július 21-e között tartott per hét vádlottját azzal gyanúsították, hogy előbb beíratták a városban működő temetkezési egyletekbe szüleiket, idősebb vagy gyengeelméjű hozzátartozóikat, majd -, hogy felvehessék a nagy összegű biztosítási díjat - megmérgezték őket. A nyomozás során először Jáger Mari bábaasszonyhoz jutott el a rendőrség, akinél a házkutatás során két üvegcse arzént találtak, így azzal vádolták, többeknek is adott a szerből, amellyel összesen hét embert gyilkoltak meg. Az asszony 15 esztendei fogházat kapott, de A „paraszt Párizs" jelzővel először 1909-ben illették Vásárhelyt, az elnevezés pedig azóta egybeforrt a várossal, olykor borzolva az itt élő'k kedélyeit. Majd száz éve általános felháborodás és visszautasítás volt a válasz, amelynek csatáit az újságok hasábjain vívták. Az ügy kezdetei a hírhedt méregkeverő asszonyokig vezethető vissza. 1907-ben feltételesen szabadlábra helyezték. Két évvel később Jáger Mária ismét az újságok címlapjára került, amikor is újabb halálesetek történtek a városban. Bródy Sándor, áz ismert író ekkor a következőket írta Az Újság című fővárosi lap 1909. június 23-ai számában megjelent, a méregkeverő asszonyról szóló cikkében Vásárhelyről: „...paraszt Páris, egy óriási kiterjedésű és népességű falu, amelyben úgyszólván mindenki a búza által és a búzáért él. A földdel jóllakott és a földéhes parasztok sehol úgy meg nem borzasztottak, mint e helyen... Fáztam e várostól, amelynek pedig vastag a levegője a forró homoktól... Ügy tetszett nekem akkor, hogy az egész Hódmezővásárhely a temetés kedvéért él és csakis erre volt berenBRÓDY SÁNDOR A TIZENKILENCEDIK SZÁZAD VÉGÉN. PARASZT PÁRIZSNAK NEVEZTE VÁSÁRHELYT Fotó: DM/DV-archív dezve". Az írás óriási felháborodást váltott ki az itt élők körében. A törvényhatósági bizottság rendkívüli ülésen foglalkozott a rágalmakkal. A kedélyeket csak tovább borzolta a Ko-