Délmagyarország, 2008. június (98. évfolyam, 127-151. szám)

2008-06-17 / 140. szám

EGESZSÉG, ÉLETMÓD, TÁPLÁLKOZÁS MINDEN KEDDEN ^f^ ^^ ^^ vgYOEy"li TÍZÉVES A MÁSODIK SZEXUÁLIS FORRADALOM A villanófényes kezelés közben kötelező a védőszemüveg FOTÓ: KARNOK CSABA NEM DIVAT A „HONALJKUTYA" Borotva, gyanta, lézer. Mindenkinek megvan a saját módszere, ami bevált, és amire esküszik. A szőrtelenítés esztétikai és higiéniai szempontból is ajánlott. A hetente többszöri borotválástól a tartós szőrtelenítésig ma már bármi lehetséges. Minden csak igény és pénztárca kérdése. KOVÁCS KRISZTA A ször mindig ott nő, ahol nem kelle­ne. Nyáron különösen zavaró lehet, ha megfeledkezünk a szőrtelenitésről, és esetleg kilátszik a fürdőruhából az ún. „hónaljkutya" vagy „betyárba­jusz". Manapság többféle eljárásból választhatunk, amelyek segítségével megszabadulhatunk a minket zavaró bozonttól. - Élettani funkciója valójában nincs az emberi szörzetnek, tehát nem gond, ha valaki megszabadul az ösz­szestöl. Valójában higiénikus, és jól ápoltságot eredményez - nyugtat meg dr. Krizsa Judit bőrgyógyász. - Az egyik legismertebb és leggyorsabb módszer a borotválás. Ettől azonban megerősödik a szőrszál, gyakori a gyulladás, és az eredmény sem tartós - mondja a szakember. A krémek használata is problémás, és nem tartósabb, mint a borotva. Kri­zsa Judit szerint az első használat előtt érdemes egy kis területen kipróbálni a krémet, nehogy allergiásak legyünk a kozmetikumban lévő vegyi anyagokra. Aki tartósabb eredményt szeretne, az epilálókészüléket választhatja. Ez a kis gép kitépi a szőrszálakat, és körül­belül három hétig megoldódik a szőr­telenítés problémája. Gyökerestől ránt­ja ki a szőrszálakat a gyanta is. A két­féle (meleg és hideg) eljárás közül a patronos, vagyis a hideg gyanta a hi­giénikusabb. A kezelést érdemes koz­metikusra bízni. A rendszeres tépke­dés miatt gyengülhet és elvékonyod­hat a szőr. A gyantázást körülbelül 3-4 hetente kell csak megismételni (ekkor­ra lesznek olyan hosszúak a szőrszá­lak, hogy beleragadjanak a gyantába), így van időnk felkészülni az újabb fáj­a módszer. Ezért a kezelések előtt csak olyan szőrtelenítés javasolt, ami nem húzza ki a szörtüszőket. Ilyen például a borotválás - javasolja Bólya Beáta. A készülék olyan fényt bocsát ki, ami a sötét színű festékben, így a szőrtüsző pigmentjeiben is elnyelődik. Az aktívan növekvő szőrtüszök sejtjei a fényenergia hatására elpusztulnak, majd egy-másfél hét múlva kihullnak. A károsodott szálak nem nőnek visz­sza. Vannak viszont olyan tüszők, amelyek „alszanak". Mivel a szerve­zet igyekszik pótolni az elvesztett szőrzetet, aktiválja a meglévő, ám ed­Már a férfiak is... A szőrtelenítés nem csak a nők problémája. Az urak közül is egyre többen szánják rá magukat valamelyik módszer kipróbálására. Az erősebbik nemnek a szőrzete is erősebb, ezért nagyobb fájdalommal és hosszabb kezelési idővel járhat az eltávolítás. A férfiak körében egyébként a hát és a nyak hátsó része a legpreferáltabb terület. De egyre gyakoribb a hónalj és az intim testrészek szőrtelenítése is. dalomra. Tartós eredmény érdekében érdemes a lézeres vagy IPL (fényim­pulzusos) epilálás mellett dönteni. - A nagyobb teljesítményű orvosi IPL-készülékek választása hosszabb távon költségkímélőbb lehet a páciens számára - mondja a Szent Gellért Ház­ban dolgozó Bólya Beáta, lézerasszisz­tens. - A világosabb bőrön és a söté­tebb szőrszálakon a leghatásosabb ez dig nyugvó tüszőket. Ezért szükséges kb. 6-8 alkalommal (egyénenként és testtájanként változó) megismételni a villanófényes kezelést. Természetesen mindenki maga dön­ti el, melyik módszer mellett teszi le a voksát. Abban azonban egyetértés van, hogy szőr nélkül nemcsak a lát­vány kellemesebb, hanem közérze­tünk is jobb. MIÉRT MIGRÉNES AZ AGYUNK? MTI A migrénben szenvedőknél az agyké­reg egy bizonyos része vastagabb, és talán ez az oka a hasogató fejfájási ro­hamoknak - olvasható a BBC News honlapján. Azt azonban egyelőre nem tudni, hogy ez a különbség a migrén oka, vagy éppen fordítva, a migrén okozza-e ezt az elváltozást. A migrén rohamokban jelentkező heves fejfájás, amely néhány órától akár két napig is eltarthat, eközben kí­sérheti émelygés, hányás is. Hátteré­ben nem áll súlyos betegség. Jelenleg nincs gyógymód rá, bár létezik né­hány gyógyszer, amely csökkentheti a rohamok gyakoriságát, erősségét. Ha egy férfinak 1998 előtt gondjai voltak a merevedésével, szedhetett kétes hatékonyságú csodaszereket, vagy próbálkozhatott a péniszbe adott, nagy kockázattal járó injekcióval, esetleg a műtéti úton felhelyezett implantá­tummal. MUNKATÁRSUNKTÓL Majd a XX. század végén amerikai ku­tatók egy szív eredetű mellkasi fájda­lom kezelésére szolgáló gyógyszer ki­fejlesztése közben arra figyeltek fel, hogy az új szer kipróbálásába bevont férfiak javult erektilis funkcióról szá­moltak be, sőt egyesek annyira pozi­tívnak találták a szer merevedésre gyakorolt „mellékhatását", hogy a vizsgálat befejeztével nem voltak haj­landók visszaadni a maradék teszt­gyógyszert. Ennek a véletlennek kö­szönhetően született meg és vált 1998-ban közkinccsé a merevedési za­var kezelésére szolgáló első tabletta. Az épp egy évtizede megjelent, első szájon át szedhető potencianövelő szer azonban egy csapásra megváltoz­tatta a férfiak önértékelését és párkap­csolatát is aláásó baj kezelését. A me­revedés minőségét, keménységét osz­tályozó négyes skálán az optimumnak számító 4-es fokozatú, kellően erős merevedést előidéző tabletta azóta 35 millió férfi számára tette lehető­vé, hogy párjával újra harmonikus szexuális életet élhessen. Statisztikák szerint 40 év fölött min­den második férfi küzd merevedési zavarral, amit leggyakrabban az ér­rendszer károsodása okoz. Jó hír azonban, hogy az erekciós panaszok több mint 90 százaléka ma már ered­ményesen kezelhető! Orvos tudja el­dönteni, hogy kinél melyik módszer­rel érhető el a legegyszerűbben a gyors és erőteljes merevedés, és me­lyik terápia jelenti a legkisebb kocká­zatot. Bár az első szájon át szedhető po­tencianövelő gyógyszer rendkívüli népszerűsége sokat segített abban is, hogy a merevedési zavar ne legyen többé annyira megbélyegző, és az ez­zel küszködő férfiak merjenek végre gondjukról nyíltan beszélni az orvo­sukkal, sokan még mindig feszélyezve érzik magukat. Inkább komoly egész­ségügyi kockázatot vállalva gyanús, sót akár illegális forrásból szereznek be potencianövelő szereket. Ilyen ese­tekben egyáltalán nem biztos, hogy a legmegfelelőbb, leghatékonyabb po­tencianövelőt veszik meg. Másrészt az a veszély is fennáll, hogy a nem legá­lisan vásárolt készítmény hamisít­vány, amely egészségre káros anyago­kat, alkalmanként még kábítószert is tartalmazhat. Ezért ha valakinek me­revedési gondjai vannak, feltétlenül szakembert, szakrendelőt keressen fel, és kizárólag patikából szerezze be a vényköteles potencianövelő gyógy­szereket! További információ a Magyar Egész­ségvédelmi Alapítvány honlapján: www.megved.hu • AO év fölött minden második férfi küzd merevedési zavarral FOTÓ: DM/DV A HÓNAP GYÜMÖLCSEI A cseresznye és meggy üdítő, meg­újító hatással van a szervezetre. C-vitamin-tartalma következtében növeli az életkedvet, erősíti az izomszöveteket. MUNKATÁRSUNKTtH A cseresznye az egyik legkorábbi gyü­mölcs, a gyerekek kedvence, számos gyógyhatása ismert. A meggyel együtt fokozza az ellenálló-képességet, segíti a vérképző anyagok felvételét, antioxi­dáns hatású, véd a szív- és érrendszeri betegségektől, és hasznos a bőrörege­dés elleni védekezésben, a nedvesség­és kollagénképződésben. A nagy szemű, ropogós, zamatos, friss cseresznyében és meggyben sok a kálium, ami nagyon fontos az idegek működéséhez, az izmok épüléséhez. A piros szemek káli­umtartalma jótékonyan hat a ke­délyállapotra, a levertségérzés, a közömbösség elűzésére, a szívmű­ködés kiegyensúlyozására és a vér­nyomás szabályozására. A kálium a nátriummal együtt szabályozza a szervezetben a folyadékegyensúlyt. Mértéktelenül azonban nem java­solt a káliumbevitel (a napi szük­séglet kb. 200 mg), mert ha a vérbe túl sok kerül belőle, izomgyengesé­get és szívritmuszavart okozhat. A cseresznye és a meggy folyadéksza­bályozó szerepével tisztítja a vesét, enyhe hashajtó hatásával pedig se­gíti a bélműködést, a méregtelení­tést. A cseresznyében sok a kálium FOTÓ: MTI

Next

/
Thumbnails
Contents