Délmagyarország, 2008. június (98. évfolyam, 127-151. szám)

2008-06-17 / 140. szám

Szombat, 2008. június 14. Aktuális 13 A „CSÚCSTARTÓNAK" A35 NAPOT KELL SZÍVKATÉTEREZÉSRE VÁRNIA Nem rövidülnek a várólisták Nagyon nehéz megmondani, pontosan mire van igényük a mai embereknek. BAKOS ANDRÁS Igény a kultúrára „Sajnos a mai embereknek nincs igényük a kultúrára" - ez a butuska mondat Deutsch Anita száját hagyta el a hétvégén. Anita színésznő, a Barátok köztben is szerepelt. Ö és férje, Kinizsi Ottó most kétszemélyes kamaradarabban lépett fel. Arra lehetett számítani, a sorozat rajongói elmennek a színházba is, de ez végzetes tévedés volt. A produkció csak két előadást ért meg, nagyon kevesen vettek rá jegyet. Lehetne itt most azt firtatni, a Barátok köztnek, a tévés sztárkultusznak, a ráépülő bulvármédiának van-e köze a kultúrához - persze van, de nem pont úgy, mint a könnyűzenének és a könnyű színdaraboknak. Jól esne egy kis kall Nagyon nehez jánkodás is; ahogy sportújságíró kol# # megmondani, légám irta régebben, „a nagy mellény megbosszulta magát". Közben az az igazság, hogy tényleg nagyon nehéz megmondani, pontosan mire van igényük a mai embereknek. Nagyon nehéz - de ezt szerencsére egyre többen tudják Magyarországon. Ök felkészülten vágnak bele a rendezvényszervezésbe. Az Irány Magyarország! nevű idegenforgalmi információs honlap például a mai naptól decemberig 69 nagyobb zenés műsorról, koncertről, fesztiválról tud, de ez valószínűleg nem a teljes kínálat. Közülük néhány talán tévedés lesz, de a szakértelemmel szervezett programok igenis megtalálják a közönségüket. A mai újság előzetest ír két könnyű szegedi programról is, a 6. Városházi színházi estékről és a Muzsikáló udvarról. Ezek a rendezvények népszerűek, éppúgy, ahogyan a Makói operettfesztivál: gyulai családdal is találkoztunk, amely a darab kedvéért jött át a várszínház városából Makóra vasárnap este. Ami a mai emberek igényeit illeti, mégsem a zsúfolásig megtelt makói nézőtér látványa volt az érdekes, hanem az, hogy néhány néni kimászott a csipkesor mögötti egyik garázs lapos tetejére. Onnan, páholyból nézték A szabin nők elrablása című darabot, nyilván ingyen. Hozzáállás - végső soron kultúra - kérdése, hogyan ítéli meg az ember az ilyesmit. Lehet azt mondani, a nyugdíjasok megtalálták a kiskaput a folyosói ablak képében. Vagy azt, hogy kiültek oda több száz ember elé, vállalták az esetleges neheztelő pillantásokat is, amiért olyasmire van igényük, amire már nem tudnak rászánni kétszáz forintot sem. A szünidőben is figyelni kell a gyerekekre MUNKATÁRSUNKTÓL A nyári szünidő veszélyeire hívta fel a figyelmet a rendőrség tegnapi sajtótájékoztatóján. Radics Róbert őrnagy elmondta: nemcsak figyelni, rá is kell szólni a gyerekre, ha megsérti a közlekedés szabályait. Csak így kerülhető el, hogy a nyár a pihenésről, és ne a tragédiáról szóljon. Dávid Imre alezredes, a Szegedi Vízirendészeti Örs vezetője figyelmeztetett: Szegeden továbbra sincs kijelölve fürdőhely a Tiszán, így a tilosban pancsolókat idén fokozottan ellenőrzik majd. Arra is felhívta a figyelmet, hogy minden csónakban utazó 16 év alatti fiatalnak kötelező mentőmellényt viselni. Nagy Pál, a CSMRFK ifjúságvédelmi főelőadója pedig arról beszélt, hogy a szünidőben tűnik el a legtöbb gyerek otthonról, illetve a vakáció alatt próbálja ki a legtöbb tini a kábítószert. Kiszámíthatóságot kérnek MUNKATÁRSUNKTÓL Az egészségügyi ellátás, illetve a dolgozók jövőjének kiszámíthatóságát kérte számon a kormányon Pusztai Erzsébet, az MDF szakpolitikusa tegnapi szegedi tájékoztatóján. Hangsúlyozta: az elmúlt két év döntései tovább bizonytalanították az orvosokat és szakdolgozókat, akiknek tisztességes és átlátható szabályozásra van szükségük. Az MDF szerint meg kell erősíteni az OEP önállóságát, ki kell tágítani a szabad orvosválasztás lehetőségét, az egészségügyi szolgáltatók közt pedig szabályozott versenyre van szükség. Ehhez többletforrásokat kell bevonni, ennek egy részét az önálló ápolásbiztosítás bevezetéséből fedeznék. A várólisták létében nem, csak a várakozási idők hosszában van változás a szegedi klinikai központban. A szürke hályogban szenvedők örülhetnek, a csípőprotézisre vágyóknak viszont a korábbinál majd négyszer többet kell várniuk. rmuu FfOfcíH Átlagos esetben továbbra is hosszú hónapokat kell várniuk a betegeknek a legtöbb műtétre és egyéb beavatkozásra a szegedi klinikai központban derül ki az Egészségbiztosítási Felügyelet legfrissebb, összesített adatsorából. Januárhoz képest nagyon megnyúlt az ortopédiai klinikán végzett térd- és csípőprotézis-beültetések várakozási ideje. Míg év elején „csak" 110-120 napot kellett várni térdprotézisműtétre, addig a felügyelet legutóbbi adatai szerint átlagosan 224 nap alatt lehet elvégezni valakin a beavatkozást. A csípőprotézis-beültetésre még többet, a januári két hónap helyett átlagosan 227 napot kell várni. Tegnap viszont a klinikai központ internetes listáján találtunk olyat, aki 8 és fél hónapra kapott időpontot a beavatkozásra. Meglepő, de a felügyelet adatai szerint „csak" 203 napot kell várni diagnosztikus vagy terápiás szívkatéterezésre, ami 25 nappal kevesebb a korábbinál. Ez a várólista a leghosszabb a szegedi klinikai központban, tegnap például találtunk rajta olyat, akit tavaly július végén vettek fel a listára és elvileg csak 14 és fél hónap múlva végzik el rajta a beavatkozást. Természetesen ha valakinek túl sokat romlik az állapota a várakozás alatt, előre kerül minden várólistán. A szürkehályog-műtétre váróknak viszont jó hír, hogy a januári fél év helyett most már átlagosan 86 nap alatt kés alá kerül a beteg. Bodosi Mihály, a klinikai központ várólista-bizottságának vezetője szerint ennek oka, hogy az ilyen műtétekben az OEP-finanszírozott helyett egyre többen választják a magánellátást, ahol gyorsabban sorra kerülnek. A professzor hozzátette, nyáron várhatóan megnyúlnak a listák, ez azonban sok esetben csak látszólagos. A szakorvosok szabadságolása mellett ugyanis jellemző, hogy a szülők gyakran csak az iskolaidő után jelentkeznek a gyerek halasztható műtéteinek - például mandula- vagy orrsövényműtét - elvégzésére. 1 SOK MŰTÉTRE 200 NAPNÁL IS TÖBBET KELL VÁRNI Illusztráció: Frank Yvette El VÁLTOZÁS A LEVEGŐBEN. Az új szakminiszter, Székely Tamás is szeretne rövidíteni a várólisták hosszán, ehhez kétféle intézkedést tervez. Az egyik szerint, ha egy kórházban rövidebb a várakozási idő az országos átlagnál, akkor el kell látnia a területén kívülről érkező betegeket is. A másik szerint, ha valaki 90 vagy annál több napja van a várólistán, igénybe veheti más szolgáltató ellátását is. EMLÉKNAPON AZ 1956-OS FORRADALOM MÁRTÍRJAIRÓL Fél évszázada közel 300 embert végeztek ki Fél évszázada volt tegnap, hogy kivégezték Nagy Imrét és vádlott-társait egy koncepciós pert követően. Tizenkilenc éve, hogy újratemették mártírtársaival együtt. Az ötvenhatos vértanúk emléknapján, tegnap a szegedi emlékhelyek közül csak az 1956-os miniszterelnök szobrának talapzatán hervadoztak virágkoszorúk. A fiatalok alig ismerik a forradalom mártírjait. ÚJSZÁSZI ILONA - A születésnapom június 16. Nekem ez jut eszembe a dátumról - mondta mosolyogva Székely Györgyné. A tegnap 73. születésnapját ünneplő aszszony szegedi egyetemistaként élte meg 1956 őszének forradalmi napjait. Hallott Kováts Józsefről, a szegedi orvostanhallgatóról, akit 1958-ban kivégeztek forradalmi tetteiért. Mellszobrának rendszerváltozás utáni felállítására is jól emlékszik. - Méltatlanul végezték ki Nagy Imrét és társait! Nagy Imre kiállt az ország szabadságáért, meghalt az elveiért - mondta, miután megegyeztünk: az ötvenhatos vértanúk emléknapja is június 16. Halálos ítéletet hajtottak végre 1958. június 16-án hajnali öt órakor: kivégezték Nagy Imre miniszterelnököt, Maiéter Pál honvédelmi minisztert és Gimes Miklós újságírót. Az 56-os áldozatok újratemetését 1989. június 16-án tartották, amit akkor a nemzeti gyász és megemlékezés napjának neveztek. - Manapság nem lehetne forradalmat csinálni, annyira hiányzik a fiatalokból az összetartás - jelentette ki Gurabi Dóra ötödéves orvostanhallgató. Párja, Rónay Győző medikus elárulta: az orvosi oktatási épületből a klinikai órákra tartva gyakran elsietnek Kováts József mellszobra mellett, AZ1958-BAN KIVÉGZETT SZEGEDI F0RRADAIMAR, K0VATS JÓZSEF MELLSZOBRÁNÁL NEM TALÁLTA AZ EMLÉKEZÉS VIRÁGAIT A MÁRTÍROK NAPJÁN A KÉT MAI ORVOSTANHALLGATÓ, GURABI DÓRA ÉS RÓNAY GYŐZŐ Fotó: Karnok Csaba Imrére, a mártírra emlékezve..." aranybetűs feliratok a nemzetiszínű szalagokon, hervadt virágok a koszorúkon a szegedi Nagy Imre-szobor taAz ötödik koporsó - Az ötödik koporsó az 1956-os forradalom 250-280 halálos áldozatára emlékeztetett 1989. június 16-án. Ki kellett harcolni ezt az „újratemetést", mert 19 éve is csak a Nagy Imre és társai elleni per mártírjaira akartak emlékeztetni a szervezők - mesélte Kiss Tamás. A forradalom első szervezete, a szegedi MEFESZ alapítója hangsúlyozta: tisztelője Nagy Imrének, akinek volt ereje a nemzet élére állni és vállalni a halált. Ugyanakkor Kiss Tamás - akit tegnap balatonedericsi otthonában hívtunk föl, mert 1989 óta először most nem vett részt hivatalos ünnepségen - az 52 éves szabadságharc közel háromszáz mártírjára emlékezett az 1956-os forradalom vértanúinak napján. a feliratból tudják: az 1956-os forradalom egyik mártírja volt. Ellenben Kovátson, Nagy Imrén és Maléler Pálon kívül nem jutott eszükbe több név az 1956-os vértanúk közel háromszáz sort tartalmazó listájáról. „Kegyelettel, főhajtással...", „Nagy lapzatánál. A vakáció első napján, tegnap arra sétáltak a Hammido kézművestáborának - amúgy a Béke utcai, a Madách, a Rókusi Általános Iskolába járó - kisdiákjai. - Író volt - jelentette ki egyikük. Inkább költő! - vélekedett a másik kisgyerek a Rákóczi téren magasodó szobrot méregetve. - Nagy Imre politikus volt. Ennyit tudok. A tatámmal szoktam beszélgetni a történelemről hallatszik ki a zsivajból a legidősebb, a Madách ötödikesének, Török Reginának a hangja. - Nagy embernek számított - teszi hozzá bátran és sokat sejtetően a szegedi egyetem gyakorlójának második osztályosa, Szegedi Ákos, aki az anyukáját szokta kérdezgetni a magyar nagyságokról, leginkább a királyokról. - A média is fújja, ezért kezd átmenni a köztudatba, hogy június 16-án a forradalom mártírjaira emlékezhetünk - vélekedett a művészeti iskola tanára, Somogyiné Andrikó Krisztina. Szerinte fontos, hogy tudjuk: voltak, akik felszólaltak, sőt meg is haltak a hazáért! A magát megnevezni nem kívánó kolléganője viszont úgy vélte: 1956-ról mondták már ezt, de mást is. A színét folyton váltogató politika miatt nehéz a múltat értelmezni.