Délmagyarország, 2008. június (98. évfolyam, 127-151. szám)

2008-06-09 / 133. szám

Hétfő, 2008. június 9. A pénz beszél 115 Házias ízekkel és ötletekkel állják a versenyt a kis megyei húsüzemek GLOBALIZÁCIÓ KONTRA BIVALYSZALÁMI Véres hurkát hirdet a csongrádi ABC táblája, kisteleki bio-bivalyszalámit a vásárhelyi fűszeres, házias disznósajtot a makói főtéri mintabolt: a hagyományos ízekből és a különlegességekből élnek a multik világában a megye kis húsüzemei. Négy évvel az uniós csatlakozás után a Pick és a Hungerit mellett még mindig húsz kisebb feldolgozó mutat szenvedélyesen fityiszt a globalizációnak. Nem is lenne különösebb gondjuk, ha a magyar ember nem a hasán spórolna. BAKOS ANDRÁS Krétával írt rövid hirdetés az egyik csongrádi ABC előtt: „véres hurka érkezett". Nem véletlen, hogy épp ezt reklámozza az üzlet, pontosan tudják odabenn, hogy miközben sok élelmiszer íze lassan uniformizálódik, a vásárlók egyre jobban keresik a hagyományos, házi ízeket. Az uniós csatlakozás előtt az a hír terjedt el, hogy megszűnik a házi disznóvágás - nem így lett. Ahány üzem, annyi íz Az is általános vélekedés volt négy éve, hogy a csatlakozás előtt bevezetett nagyon szigorú előírásoknak nem tudnak megfelelni a kis húsüzemek, a Pick és a Hungerit marad csak talpon. Ez sem így történt, bár az igaz, hogy 2003 óta a felére csökkent a számuk. Faragó Katalintól, az Élelmiszerlánc-biztonsági és Állat-egészségügyi Igazgatóság élelmiszer-biztonsági osztályvezető főorvosától halljuk, az élelmiszer-előállítás előírásai nem fognak enyhülni, és a gyártóknak olyan méréseket, vizsgálatokat kell elvégezniük, dokumentálniuk, amelyekhez szakértő kell - ennek valóban nagy a költsége. Mégis sokan állják a sarat, gyártanak házidrágábbak". Ennek azért örül, mert az adalékok az élelmiszer-iparban mindig a gyártás meggyorsítását és a minél kevesebb súlyveszteséget szolgálták - a természetesség rovására. - Magyarországról azonban még mindig az a tudat él Nyugat-Európában, hogy itt több a természetes étel, ez régi hiede• • Most a régi # 7 vállalkozásokat is segíteni kellene kedvezményekkel. Sipos Jenő A vásárhelyi Szenti Tibor a kisteleki bivalyszalámival. Ehhez a munkához is kell szenvedély as kolbászt, hurkát, és ahány üzem, annyiféle íz. Most 22 húsüzem működik a megyében a két naggyal együtt. Hamarosan 23 lesz: nemrég a makói képviselő-testület szerződést kötött egy török vállalkozással, amely húsföldolgozót telepít az ipari parkba. Vegyes érzésekkel olvasta ezt a hírt a helyi Füstölt Kolbász Kft. tulajdonosa, Sipos Jenő, aki lapunk kérdésére azt mondta, most a régi vállalkozásokat is segíteni kellene kedvezményekkel. A 38 főnek kenyeret adó, 11 áruháznak, többek között a Metrónak is szállító vállalkozás vezetője nem úgy látja, hogy helytállásuk olyan acélos lenne, mint amilyennek kívülről látszik. Ha az állattartók árat emelnek, ezt ő nem érvényesítheti a saját áraiban, mert a kereskedők szerint így sincs pénzük az embereknek. A multi pedig keményen diktál, nem csupán neki, hanem a többi partnernek is. - A magyar ember most is a hasán spórol, a hónap közepéig van forgalom a főtéri boltunkban, utána érezni lehet a visszaesést. A versenyképes disznósajt Olcsóbban nem tudjuk adni az áruk jelentős részét ott sem, hiszen az eladókat és a költségeket fizetni kell. A 200 négyzetméteres üzlet fűtése központi, ezért havonta 60 ezret perkálunk télen-nyáron - sorolja Sipos. A házias disznósajtjuknak azért 790 forint kilója, és van is keletje. A kft. egyike azoknak a vállalkozásoknak, amelyek 2004-ben Sapard-támogatást nyertek az üzem modernizálására. - Akkor a bicikli után autóba ültünk. Lehet, most megint elő kell venni a biciklit - mondja. A kisteleki húsüzemét működtető Balatoni József viszont szeret biciklizni. Eleve családi vállalkozást tervezett a Pick egykori szalámimestere, három fiának és családjaiknak akar biztos kenyeret, miközben szenvedélyének él. Ma hetvenféle szárazárut gyártanak, a Hortobágyi Kht.-től kapják a FOTÓ: TKIK ATTILA bionyersanyagot, a fűszereket, csak onnan vásárolnak, viszont használják a Hortobágy márkanevet. Gyártanak bioszalámit sertésből, vadakból, birkából, szárnyasokból, bivalyból - amiből most az év végéig rendeltek dániai üzletek - sőt újabban halból is. A hetven az tényleg hetvenféle, mert a fűszerezéssel nem elveszik, hanem kiegészítik a hús természetes ízét. Fructa gyümölcsízű szalámijuk innovációs nagydíjat nyert 2007-ben a kölni élelmiszeripari kiállításon. A kísérletező kedvű tulajdonos szerint 2005 tájékán fordult látványosan az érdeklődés a természetes eredetű élelmiszerek felé, elfogadva, hogy ezek „kicsit lem, része maradt a mi imázsunknak, élni kell vele mondja Balatoni. Aki most a franciaországi élelmiszer-ipari kiállításra szarvasgombás szarvasszalámival, nyúlhúsból való fehérszalámival és daráltdió-bevonatú pulykaszalámival készül. Tömött pénztárcát kíván minden vásárlónak A spórolás hatásait érzi a házi sajt- és szalámikülönlegességekre specializálódott vásárhelyi, Szegfű utcai üzlet tulajdonosa, Szenti Tibor is. De kitart elhatározása mellett, hogy a finomat és természeteset érdemes árulni. Ez a tétel pedig nem hidegen kiszámított üzleti kalkuláció eredménye, ez szenvedély dolga. Utazik, járja az üzemeket. Tudja például, hogy Magyarországon most Csermajorban gyártják a legfinomabb kecskesajtot. Többek között ö is árulja Balatoniék bivalyszalámiját. Van itt szárazáru kilónként 4900 forintért, 3000-ért, de olcsóbban is. Szerinte a magyar vásárlók valóban meggondolják, mennyi pénzt szánnak ennivalóra. De volt már ilyen, és aztán mindig kiderült, hogy azért sokáig emlékeznek arra, ami ízlett nekik. Ebben pedig lehet bízni. SIM0R AZ INFLÁCIÓS CELR0L A magyar gazdaság csak lassan élénkül, aminek elsősorban a lassuló globális növekedés, illetve a belső fogyasztás alacsony ütemű bővülése az oka - mondta a jegybankelnök az Országgyűlés költségvetési bizottságának múlt heti ülésén, ahol szóba került az infláció, az erős forint és az euró bevezetési dátuma is. MUNKATÁRSUNKTÓL Simor András (képünkön) kifejtette: a lassan bővülő növekedés ellenére a dezinflációs folyamat várhatóan elhúzódik, és továbbra is jelentős kockázatokkal terhes. Az inflációs várakozások viszonylag magas szinten „ragadtak be", aminek hátterében részben a magas fajlagos bérköltség növekedése áll - tette hozzá. Kitért arra, hogy a forint erős - pénteken valamelyest megtorpanó - árfolyama nem rontja a gazdaság versenyképességét, az elmúlt időszakban a külkereskedelmi mérleg javult, az export lassulása a visszafogottabb konjunktúra következménye. Simor András az erős forint hatását firtató kérdésekre kifejtette: az árfolyam alakításában a monetáris politikának van ugyan szerepe, de nem kitüntetett, és hosszabb távon nincs hatással az árfolyam alakulására. - Az MNB egyetért a kormánnyal abban, hogy a helyzet még nem érett az euró bevezetési dátumának meghatározására - mondta a jegybankelnök. Simor András szerint erre a kérdésre 2009-ben érdemes visszatérni, amikor már látható, hogy a 2006-os kiigazítás milyen sikerrel járt a bevezetési kritériumokat illetően. A nemzeti bank véleménye szerint minél hamarabb vezeti be Magyarország az eurót, annál jobb - mondta, de figyelmeztetett rá, hogy a gyors bevezetésnek vannak kockázatai. Kérdésre válaszolva megerősítette: az MNB-nek nincs árfolyamcélja. Rövid távon a jegybank nem akar és nem is tud hatni az árfolyamra, hosszú távon azonban igen - tette hozzá. Szerinte a sáveltörlés hozzájárult ahhoz, hogy az állampapírhozamok a márciusi megugrást követően csökkentek, és nőtt a jegybanki politika hitelessége. Az egyensúlyt tekintve a kiigazítást sikeresnek nevezte, és úgy vélte, hogy ezzel, valamint az infláció elleni küzdelemmel kerül újra szinkronba a gazdaság az európai ciklussal. Hozzátette: jobb lett volna, ha a kiigazításban erősebb lett volna a kiadási oldal visszafogása, ami a mostaninál enyhébb monetáris politikát tett volna lehetővé. Hangsúlyozta azt is: a magyar gazdaság régiós átlagnál borúsabb kilátása nem a monetáris politika felelőssége. „A Magyar Nemzeti Bank (MNB) nem adta fel 2009-re a 3 százalékos inflációs célt, noha a leírt inflációs alappálya szerint jövőre 4,2 százalék lehet az éves infláció, 2010-ben pedig 3 százalék, miközben jelentős felfelé mutató kockázatok jelentkeznek - mondta Simor András a költségvetési bizottság ülése után újságíróknak. HOVA TEGYÜNK AJÁNDÉK EXTRÁT? DÖNTSE EL ÖN. HA VOLVO S40 VAGY V50 1 6. ILLETVE 1 6D MODELLT VÁSÁROL. 290 000 FT-ÉRT VÁLASZTHAT AJANDÉK EXTRÁT NAGYOBB TELJESÍTMÉNYŰ MOTOROKKAL PEDIG AKÁR 1 000 000 FT-TAL KEVESEBBÉRT LEHET ÖNÉ ÚJ VOLVOJA AJÁNDÉKEXTRAAKCIÓNK A 2008. ÁPRILIS 14. ÉS JÚNIUS 30 KÖZÖTT MEGRENDELT AUTÓKRA ÉRVÉNYES. WWW.HOVANYHU 1^7 HOVÁNY AUTÓ PLANET KFT. SZEGED 6727 ALGYŐI ÚT 39. TEL.: 62/ 425 481, FAX: 62/ 556 302 VOLVO@SZEGED.DEALERNET.HU