Délmagyarország, 2008. június (98. évfolyam, 127-151. szám)

2008-06-09 / 133. szám

Péntek, 2008. június 6. Megyei tükör 9 1 MEGYEJÁRÓ A DÉLMAGYARORSZÁG ÉS A DÉLVILÁG HÁZHOZ JÖN! A MEGYE LEGBÉKÉSEBB TELEPÜLÉSE: KIRÁLYHEGYES Mezőgazdaságra építik a jövőt A 700 fős, Makótól 16 kilométerre lévő Királyhegyesről az jut elsőként az ember eszébe, hogy ez a megye legbékésebb faluja: szűkebb pátriánkban egyedüliként viselheti az igazságügyi és rendészeti minisztertől megkapott Biztonságos település címet, amit egyébként az egész országban mindössze 12 település kapott meg. Ez azt jelenti, hogy lényegében itt nincs bűnözés. A királyhegyesiek múltja ugyanakkor viharos, a jövőben viszont bíznak: a mezőgazdaságra szeretnék építeni. SZABÓ IMRE A ma 700 főt számláló község nevét a fellelhető írásos dokumentumok 1455-ben említik először. A török időkben többször is elpusztult, lakossága szétszéledt, de mindig újratelepült. Végül - véglegesen - 1843-ban éledt újjá kincstári birtokként; apátfalvi és Békés megyei dohánytermesztők népesítették be. Nyolc utcája és 350 háza van, ugyanakkor nem elöregedő település, és néhány éve megszűnt az elvándorlás is innen. A mai napig is költöznek fiatalok a faluba, és pillanatnyilag 132 CSONGRÁD MEGYE tizennégy év alatti lakosa van, ami egyáltalán nem rossz arány. Jellemző persze a hagyománytisztelet is: a fiatalok a legszívesebben régi házakat vásárolnak és újítanak fel úgy, hogy azok küllemükben a régi időket idézve feleljenek meg a modern kényelmi igényeknek. A falu jelenét a legjobban minden „MOZGÓKÉP" LAPUNK KIRÁLYHEGYESI MEGYEJÁRÓJÁRÓL. A POLGÁRMESTER KÖSZÖNTI AZ ISKOLAUDVAR NÉPÉT Fotók: Karnok Csaba bizonnyal a Királyhegyest 1994 óta vezető polgármester, Horváth Lajos (képünkön) ismeri. Ö azt mondja, bár most is 14-15 százalékos a munkanélküliség, a mélyponton azért már túl van a falu, az embereknek nagyjából biztos megélhetést nyújt a helyben hagyományos gazdálkodás, a zöldségfélék, főleg a vörös- és fokhagyma, illetve a petrezselyem termesztése. A mélypont egyébként 1994-ben volt; abban az évben 143 ember veszítette el az állását. A korábbi szövetkezeti keretek megszűnése után sokan váltak egyéni gazdálkodóvá, néhányan pedig vállalkozásba fogtak - ez utóbbi azonban nem nagyon jellemző a királyhegyesiekre. Aki nem maga gazdálkodik, az jobbára az itt tevékenykedő két agrárvállalkozás valamelyikétől kap munkát. Mire építi jövőjét a falu? Mindenekelőtt természetesen a mezőgazdaságra BODAGGAL KÍNÁLTAK BENNÜNKET. Megyét járó csapatunkat talán még sehol sem fogadták olyan szívesen, mint a hét végén Királyhegyesen. Asztalunkat ezúttal rendhagyó módon - a hangulatos falunap forgatagában, a templom melletti parkban, szabad ég alatt ültük körül, fiatalok és idősebbek egyaránt. Eljött szakácskönyvünk fiatal társszerzője, Antal Bernadett, de a falu legidősebb polgára, a 91 éves Mátó Misi bácsi is. Lapunkat ezúttal Pintér Melinda marketingvezető, Őrfi Ferenc főszerkesztő-helyettes, Hocz Pál nyomdaigazgató, Bakos András főmunkatárs és a makói tudósító, Szabó Imre képviselte. Szó esett lapunk történetéről, az új nyomdáról, aminek köszönhetően ősztől még szebb lesz az olvasnivaló, és természetesen nyereményakcióinkról, rendezvényeinkről. Természetesen ezúttal sem maradhatott el a játék sok-sok ajándékkal, miközben csapatunkat tárcsán sült hagymás-sajtos bodaggal (másutt lapcsánkaként vagy tócsniként ismerik ezt az fajta ételt) kínáltak meg a körünkben sütő-főző királyhegyesiek, mi több, Őrfi Ferenc a pörköltfőző verseny zsűrizésében is részt vehetett. A győztes Katona Mihály lett. - mondja Horváth Lajos, hangsúlyozva: szeretnék, ha az itteni hagyományos szorgalommal és szaktudással, tapasztalattal gazdálkodó földművelök terményei feldolgozva kerülnének a piacra. Megjegyzi, azért azt is, hogy A FIATALOK SAVANYU KAPOSZTAVAL ÍZESÍTETTEK A SERTESPORKOLTET H Királyhegyesi látnivalók Szabályos utcáival, egyforma, nyeregtetőivel az utcára néző házaival - ez annak köszönhető, hogy telepes falu - Királyhegyes páratlan harmóniát, nyugalmat sugároz. A falu belterületén, a főtér tengelyében álló neogótikus stílusú római katolikus templom 1902-ben épült, átellenben pedig az I. és II. világháború hőseinek emlékműve áll. Ám a legkülönlegesebb látnivaló a falutól három kilométerre lévő, műúton megközelíthető csikóspusztai tájvédelmi körzet, amely igen gazdag élővilágáról, főként madarairól híres - például a túzokról. Gyakran keresik fel ornitológusok, természetbarátok, sőt természetfotósok is. az M43-as nem messze épül tőlük, és ha ennek köszönhetően valóban benépesül a makói ipari park, már csak egy új összekötő útra lenne szükségük, amivel 9 kilométeresre rövidülhetne az út a városig - akkor pedig akár oda is átjárhatnak majd a királyhegyesiek dolgozni. Azért a falu fejlesztéséről sem feledkeztek meg. A polgármester három pályázatot említ, amiben reménykednek: 50 millióból szeretnék megszépíteni a főtér közvetlen környékét, 24 millióból körforgalmat és buszvárót alakítanának ki a templom körül, 3 milliót pedig a legkisebbekre gondolva a játszótérre költenek a közeljövőben. AZ ORSZÁGBAN AO EZER, MEGYÉNKBEN MINTEGY 300 KUNHALOM ISMERT A batidai Takacshalmot is megóvjak az utepitok Megőrzik a jövőnek a Hódmezővásárhely-Batida közelében található Takácshalmot, amely az Mfi3-as autópálya építéséhez szükséges majdani homokbánya területén áll. Az egykori temetkezőhely védőpillért kap. KOROM ANDRÁS Egy 31 méter átmérőjű kunhalom található azon a Hódmezövásárhely-Batida és Nagyfa közötti területen, amelyen az M43-as autópálya építéséhez szükséges homokot kívánják kitermelni. Takácshalom a környezetvédelmi hatóság előírása szerint védőpillért kap. Így védik meg a halmot a homokbánya nyitása után a megsemmisüléstől. Csongrád megyében nem ritka, hogy hasonló, kisebb-nagyobb halmok emelkednek a határban. Bár mindet még senki sem írta össze, anynyi tudható, hogy az országban mintegy 40 ezer, Csongrád megyében pedig körülbelül 300 található belőlük. A legismertebb a 45-ös főút mindszenti elágazásánál lévő Ludashalom. Erről azt tartották eleink a középkori boszorkányperek fennmaradt jegyzőkönyvei alapján, hogy egykor boszorkányszombatok helyszíne volt. De bőA MEGYE LEGMAGASABB PONTJA IS KUNHALOM, SZENTES HATÁRÁBAN TALÁLHATÓ ven található hasonló mesterséges építmény Szentes környékén is. - Csak a népnyelv nevezi ezeket kunhalomnak azért, mert a kunok voltak az utolsó kelet felől érkezett, halottaikat halmok' alá temető nép. Ezek azonban különböző korokban keletkeztek, kis részük a réz-, a legtöbbjük a bronzkorban, de tudunk vaskori, sőt népvándorlás kori halmokról is - möndta Horváth Ferenc régész, a szegedi Móra Ferenc Múzeum tudományos igazgatóhelyettese. Hozzátette: alakjáról, formájáról nem leléhvnö • .• v , OVÍ tiái töc.r* •!(',» Fotó: Tésik Attila het megállapítani, hogy melyiket mikor emelték, az csak akkor derül ki, ha megtalálják és feltárják a benne lévő sírokat. Am a helyzetet az sem teszi egyszerűvé, hogy az egymást követő időkben más-más népek is a már meglévő halmokba temetkeztek. 1996 óta természetvédelmi törvény véd minden kunhalmot, melyen a mezőgazdaság által használt földekről menekült áflatfajták is menedéket találnak. A legnagyobb számban hazánkban a Hortobágyon, a Nagykunságban, megyénk tiszántúli területein, a Jászságban, Békés megye északi részén, illetve a Hajdúháton fordulnak elő kunhalmok, amelyek tetején leggyakrabban kereszt áll. I Ml A KUNHALOM? A kunhalom a Kárpát-medence alföldi területein található, mesterségesen létrehozott, jellegzetes földhalmok elnevezése, amelyek igen régről, többségükben a honfoglalás előtti időkből származnak. A kunhalom olyan 5-10 méter magas, 20-50 méter átmérőjű kúp vagy félgömb alakú képződmény, amely legtöbbször víz mellett, de vízmentes helyen terült el, s nagy százalékban temetkezőhely, sírdomb, őrvagy határhalom volt. (Forrás: Wikipédia)