Délmagyarország, 2008. május (98. évfolyam, 102-126. szám)

2008-05-04 / 104. szám

Hétfő, 2008. május 5. A pénz beszél 17 NÉPSZERŰ A JENHITEL Hatvan éve alapították a szegedi játék- és gyerekbútor-készítés fellegvárát, a Nívót VOLT EGYSZER EGY MACKÓGYÁR • Doba Mihály 1958-tól krónikása a Nívó szövetkezetnek FOTÓ: MISKOICZI RÓBERT A Magyar Bankszövetség a lakossági jenhitelezés miatt kialakuló jelentős kockázat csökkentése érdekében Bankközi megállapodás címmel ajánlást készített, a tagok az abban foglaltakat magukra nézve kötelezőnek ismerik el. MUNKATÁRSUNKTÓL A jenalapú hitelek kockázataira a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) és a Magyar Nemzeti Bank (MNB) már többször felhívta a figyelmet, s erről mellékletünkben is írtunk már. A két szervezet februárban közös ajánlást adott ki a devizaalapú hitelek kezeléséről, amiben kiemelték, hogy a jenalapúakat különösen kockázatosnak tartják. A Bankközi megállapodást aláíró intézmények a kockázatok mérséklése érdekében vállalják, hogy a jenalapú hitelek részaránya a lakossági hiteleken belül nem haladja meg azt a mértéket, amelyet a bank kiemelten kockázatosnak tart. A fogyasztók védelmében az aláírók vállalják, hogy a jenhitelezéshez kapcsolódó reklámokon, szerződéseken feltüntetik, hogy a jenalapú termékek a fokozottan kockázatosak közé tartoznak, amelyek törlesztőrészlete akár nagymértékben is nőhet egy esetleges árfolyam- vagy kamatváltozás hatására. A bankok arra törekednek, hogy jenalapú termékeket csak olyan ügyfeleknek ajánljanak, akik képesek a kockázatokat felmérni, annak tudatában döntenek a hitelfelvételről, és készek az esetlegesen megnövekedett részletek kifizetésére. Ennek érdekében a hitelezéshez kapcsolódó nyilatkozatban külön kitérnek a jenhitel fokozott kockázataira, és meggyőződnek arról, hogy az ügyfél azt ténylegesen megértette és elfogadta. Csodálatos dolog a fényképezés. Doba Mihály albumait lapozva a hatvan éve alapított Nívó Faipari Szövetkezet történetében kalandoztunk 1992-es megszűnéséig. Fekete-fehér időutazást tettünk a szegedi játékgyár hó'skorába. DOMBAI TÜNDE Ácsnak tanult Doba Mihály, Szolnokon vagy Sztálinvárosban - ma Dunaújváros - ígértek neki munkát és fényes jövőt. Mivel azonban Szegeden akart maradni, azt tervezte, inasnak áll a Kálvin téri maszek redőnyös mellé. Mire 1958-ban elhelyezkedhetett volna, Nagy Zoltán kis magánmühelye már rég lehúzta a rolót, államosították. A volt tulajdonos már az új korszellemnek megfelelő Nívó Faipari Szövetkezetben volt alapító tag. Doba Mihály utánament a faipari élüzembe, és onnantól fogva összefonódott a sorsa a Nívóéval. Szeretett fényképezni, és nem egyszerű fúrós lett a szocialista szövetkezetben, hanem a kollektíva krónikása is. Gyártotta a célszerszámokat a termeléshez, saját szórakoztatására pedig dokumentálta a kommunista szombatokat, brigádmegmozdulásokat, közgyűléseket, tapasztalatcseréket és kiállításokat. Fekete-fehér fotóit albumokba rendezte és feliratozta. A minap fellapoztuk, és elmesélte, milyen gyorsan kinőtte a Nívó a konzervgyárral szomszédos telepét. Ekkor építettek saját üzemet a Dorozsmai úton, a mostani sarki autószalon helyén. Fakombinátot álmodtak a vasúti sínek mentén, amelybe a faipari szövetkezet mellé költözött volna a lemezgyár és a bútoripari szövetkezet is. Közben olyan sikeresen ívelt fel a Nívó színvonala, hogy fénykorukban már majdnem ötszázan „fáztak"; a szegedi központon kívül üzemelt nívós telep Vásárhelyen, Csongrádon, Nagyéren, Makón és Dorozsmán is. A KGST-piac csak úgy nyelte az áruikat. Messze földön keresték a szegedi játékmackókat és a „tömegcikkeket", vagyis a vállfát, teregetőállványt, székféléket, kerti garnitúrát, gyerekbútort, iskolatáblát, játékhangszert, sakk-készletet, iskolai politechnikai szerszámokat. A krónikás mutatja, előbb kézi munkával, később egyre több és korszerűbb gépeken dolgoztak. Lefényképezte, hogy határidőre akár három műszakban is teljesítettek, söt olykor az irodisták is besegítettek. Doba Mihály fia is „nívós" mackóval nőtt fel. Nem is volt párja a szegedi mackónak és hintalónak, esetleg a pesti Vörös Csillag játékgyár tudott hasonlót. Úgy emlékszik, még néhány éve is keresték, hol készítenek ilyet. - Mert ez a mackó szép. Arányos a formája, nem olyan nagy fejű és kis testű, mint a mai rokonai - magyarázza az alapvető különbséget. - A Nívó még egy méter magas mackót is előállított. A testét nem fürészporral, hanem fagyapottal vagy szivaccsal tömték ki, ezért nyomott vagy öt-hat kilót. A rendszerváltás idején sokan kiváltak a cégből, majd privatizálták. A Nívó 1992-ben megszűnt, a helyén Fabio lett, még később Faktum. A mackógyár hiába küzdött a létéért, nem sikerült megmenteni. Szegeden és Újszentivánon folytatódott a gyerekbútorgyártás, de a mackóknak befellegzett. A Nívó krónikása 45 év után 1993-ban nyugdíjba ment, azóta albumjai a nyugdíjas-találkozókon idézik fel a múltat. Így lesz ez vélhetően május 17-én is, amikor a Nívó hatvanadik jubileumára gyűlnek össze emlékezni. Betét? Befektetés? Hasznos tanácsok és átgondolnivalók a pénzügyi döntések előtt Miért kell alaposan tájékozódnunk befektetési döntéseink előtt? Mi a különbség a bankbetét és a tőkebefektetés között? És mi van, ha a bank összekapcsolja őket? Mielőtt egy konkrét befektetésről döntenénk, fontos átgondolnunk, hogy mekkora összeget, és milyen időtartamra tudunk nélkülözni. Fontoljuk meg azt is, hogy a nyereség érdekében mekkora kockázatot vagyunk hajlandók vállalni. Bankbetét vagy tökebefektetés? A befektetések egyik leggyakoribb formája a bankbetét. Nem vállalunk vele tényleges kockázatot, hiszen a bank garantálja a tőke, vagyis a betett pénz teljes összegének visszafizetését a kamattal együtt. Feltétlenül tájékozódjunk viszont az adott betétre és futamidőre vonatkozó kamatról, a kamatfizetés gyakoriságáról! A látra szóló betétnél bármikor hozzáférhetünk a pénzünkhöz, de általában alacsonyan kamatozik. A lekötött betétre szinte mindig magasabb kamat jár. Ilyenkor is hozzájuthatunk a pénzünkhöz a lekötési idő lejárta előtt, de ekkor általában elveszítjük a kamatot. Van már példa a rugalmasabb, kamatvesztés nélküli kezelésre is, ám ez ritka. A-befektetések másik ismert formája a tőkepiaci befektetés, amikor valamilyen pénzügyi eszközt vásárolunk, hazánkban a leggyakrabban befektetési alapokat. A tőkebefektetés fő célja, hogy a bankbetét kamatát meghaladó hozamot lehessen elérni. Áz érem másik oldala, hogy ilyenkor magasabb a kockázat is. A remélt hozam, sőt befektetett pénzünk is csorbulhat, hiszen a tőkebefektetés árfolyama napról napra változik. Ha esik, akkor befektetésünket alacsony áron tudjuk csak eladni, akár kisebb összegért, mint amennyiért vettük. A tőke- és hozamvédelem csökkenti kockázatunkat, de ilyen csak bizonyos alapoknál van, és ezeknél mérséklődnek a hozamelvárások is. Kombinált megtakarítási formák - együtt vagy külön? A bankok olyan kombinált formát is kínálnak, amely bankbetétet és befektetési alapot egyaránt tartalmaz. Ilyenkor a betétés a befektetési alap között általában a bank által előre meghatározott mértékben osztjuk meg a pénzünket, illetve a bank összeghatárokhoz is kötheti a befektetést. Figyelem, a befektetés két részének különbözőek a feltételei! A bankbetét fix futamidőre fix kamatot fizet, és nem kell tényleges kockázattal számolnunk. A kombinált befektetés másik része magasabb hozamlehetőséget kínál, ám ez nem számolható ki előre, s tudjuk, a befektetett tőke értéke is csökkenhet. Fontos, hogy a befektetési alaphoz járulékos díjak is kapcsolódhatnak: ezekre is mindenképpen kérdezzünk rá! Meddig kedvezményes a kamat? A kombinált befektetési formák betéti részét általában rövid, 2-3 hónapos futamidőre kötjük le. Erre az időszakra a kombinált betétek sokszor igen magas kamatot kínálnak. A befektetés fennmaradó idejére viszont a legtöbbször már alacsonyabb kamat jár. Azt is tudnunk kell, hogy az éves kamatként meghatározott érték 12 hónapra vonatkozik. Ha rövidebb időre kötjük le a pénzt, az éves kamatnak az időarányos része jár. Hogyan működnek a befektetési alapok? A pénzintézet az alapba tett összegből pénzügyi és egyéb eszközöket (kötvényeket, részvényeket, ingatlanokat stb.) vásárol. Ezek eredményéből, az elért hozamból a befektetésünk arányában részesedünk. A kockázat függ attól, hogy milyen eszközökben fekszik a pénz, és attól is, hogy az egyes termékek futamideje milyen hosszú. Általánosságban: a hosszabb futamidőhöz nemcsak kockázat, de magasabb hozamlehetőség is társul. Ugyanakkor itt sem szabad elfelejtenünk, hogy az alapok kezelésének díjai is vannak, amit természetesen meg kell fizetnünk. Mennyi pénzünk lesz a végén? A kombinált befektetési formáknál a befektetett pénzünk két része kétféleképpen hoz a konyhára. A betéti rész kamatát előre ismerjük a lekötés idejére, ám a befektetési alapba tett pénzünk hozamával, láttuk, más a helyzet. Egyes esetekben a bank garantálja, hogy a tőkénket és esetleg valamilyen szintű hozamot is megkapunk a futamidő végén - de nem ez az általános. A kombinált befektetéseknél tehát nem tudjuk előre, mennyi pénzünk lesz a futamidő végén. Bizonyos elemeket ismerünk, másokat nem. Hadd ismételjük: ahhoz, hogy várakozásaink reálisak legyenek, a lehetőségek és kockázatok részeként azt is meg kell fontolnunk, piennyi időre akarjuk, tudjuk lekötve tartani a befektetett összeget. Nem véletlen, hogy a befektetések kezelésére külön szakma született már hosszú századokkal ezelőtt. Annyit azonban mindenkinek áldoznia kell tájékozódásban, figyelemben, hogy részletesen megismerje az ajánlatot, és saját pénzügyi lehetőségeit is megfontoltan értékelje. A cikket az UniCredit Bank Zrt. készítette a Versenyhivatal által elfogadott vállalás alapján.