Délmagyarország, 2008. május (98. évfolyam, 102-126. szám)

2008-05-29 / 124. szám

Az Országgyűlés! Könyv ti. állományábó! törölve DARVAS! LÁSZLÓ Mit tanácsol a nő? Eljött az idő, hogy ama himsovinisz­ta állítást, mely szerint a nő a hasán keresztül tudja „megfogni" a férfit, a föld színéről is eltöröljük. Ezt az állí­tást, ezt a szörnyeteg, egyszerre né­pi és urbánus tapasztalatot, ezt a rémfasiszta mondást ezennel tessék elfelejteni, sóval behinteni, és ko­nyec! Jó, itt most volt egy kis dramatur­giai csend. Mert csak még annyit, hogy szegedi ismerősünk, magányos férfi különben, betért a sarki kisközért be, és a célja az ebédkészítési alap­anyag beszerzése volt. Közbevetőleg vitára bocsátjuk a következő megfi­gyelésünket: a magányos férfi is magányos, de egy magányos nő még magányosabb. Viszont a ma­gány a férfin jobban látszik, mint a nőn, szóval bonyolult az ügy. Társa­dalmi, biológiai és költészettani okokat egyaránt tudnánk fölsora­koztatni bizonyítékként, de inkább fókuszáljunk a férfi ismerősünkre, aki a sarki kisközértben régi isme­rősbe botlik, a szegedi könyves­szakma egyik gyöngyszemébe, rá­adásul a kisbolt kasszás fiatal asz­szonya is szeretettel üdvözli. Hogy főzne, sütne valamit magának ebéd­re, árulja el rögvest az ismerősünk, ez a magányos férfi, mire nyomban megjön a tanács, mit jön?, egyene­sen hozzászáll, az arcához emelke­dik, mint egy óriási pehely, és az az érdekes, hogy a könyvesboltos Liszt, olaj, panírpor még egy magányos férfi szélfútta agglegénylakásában is akad. hölgy, illetve a kasszás hölgy szinte egyazon pillanatban ugyanazt az ételt, megoldást javasolja, mégpe­dig gondolkodás nélkül, mérlegelés nélkül, a legkisebb megingás, vacil­la nélkül. Rántott sajt! Te, magányos férfi, te csak süss magadnak rántott sajtot! Őrület. A tészta, a krumpli eszükbe sem jut, és a százkilós kiszerelésű, félsütött hamishúsokat nem lett volna értel­me kiküzdeni a bolti mélyhűtőből. És nem javasoltak véres, félig sü­tött és köménymaggal hintett húso­kat, párolt zöldségeket, vagy pör­költet, halászlevet, bundás kenye­ret, virslit vagy pásztortarhonyát! Rántott sajtot javasoltak! Miért?! Miért?! Ismerősünk, a magányos férfi nyomban vett ötven kiló saj­tot, hogy azt nyomban megsüti, el­készíti. Rohant a lakásába, és az a fémes, a has lágyabb részébe álló hideg..., mintha egy deres kötőtűt szúrtak volna át rajta. Mert itt jön a következő tapasz­talat, melyet szintén megosztunk olvasóinkkal, tessék, lehet kárör­vendeni. Vegyük figyelembe a rán­tott sajtot és kellékeit! Liszt, olaj, panírpor még egy magányos férfi szélfútta agglegénylakásában is akad. Hanem tojás, ilyen helyen to­jást ne keressen, akinek kedves az élete! Nem is kereste. E hét keddjén egy magányos férfi ötven kiló saj­tot evett meg egy ültő helyében, a vége egy kicsit nehezen ment, de mint mondta másnap, a nőkért ő bármire képes. Ha elindul a vonat: Janik László integet Márkus Juditnak FOTÓK: SCHMIDT ANDREA AHÁNY SZÍNHÁZI ELŐADÁS, JkW JK7 Új város, új színház, új szerepek - akkor sem könnyű a váltás, ha egyedülálló a színész, akivel nem kötnek új szerződést. Ha házaspárokról van szó, még nehezebb a helyzet: Márkus Judittal és Varga T. Zsuzsával nem kötött szerző­dést a Szegedi Nemzeti Színház új vezetó'sége, férjeik viszont maradnak. A színésznőket kérdeztük: hogyan tovább? a díjra. Mégis megvált tőlük az új ve­zetőség - a férjek, Janik László és Bo rovics Tamás azonban maradnak. Állva tapsolt a közönség az Anconai szerelmesek utolsó előadásán: nem­csak a darabtól, több színésztől is bú­csúzott a publikum. A vándorszínészi életforma még manapság is létezik: elég egy arculatváltás, és a színész egyik napról a másikra az ország má­sik végén találhatja magát. Egyedülál­lóként könnyebb váltani, de akkor is fáj évek után elköszönni egy várostól, egy közönségtől. Mihez kezdenek azonban a házaspárok? Márkus Judit, aki tavaly nyerte el a Dömötör-díjat, és Varga T. Zsuzsa a közönség ked­vencei - idén mindkettőjüket jelölték A KÖZÖNSÉG SZERETETE. Amikor azt kérdezzük, mi segítette át őket az első sokkon, mindketten a kö­zönség szeretetét hozzák fel. - A magánéletem miatt többször ala­kult szerencsétlenül a karrierem, ezért mindig úgy éreztem, ebben a városban nem kötődnek eléggé hozzám. A közönség búcsúja, az internetes fórumozók véleménye, a kollégák szeretete azonban utó­lag megerősítette mind a hat évet, amit itt töltöttem - vallja Zsuzsa, de így, tudva, mennyire szeretik, még nehezebb megválnia a Nem­zeti színpadától. Judit is a számta­lan rajongói levelet említi, a kér­déseket: Hogyan tovább? Miben láthatják legközelebb? Egyelőre csak ígéret Amikor találkozunk a színház büféjé­ben, Márkus Judif elmondja, már két hete jár át Szolnokra, a Musical Szín­ház Vörös Pimpernelében próbál. ­Nincs okom panaszra - kezdi: öt sze­rep is várja ugyanis a következő évad­ban. A Musical Színház mellett két prózai szerepre kérték fel a szegedi Pinceszínházban, jövőre a Pécsi Nem­zetibe is hívták a Montmartre-i ibolyá­ba, sorolja. Na és két szerepet ígértek a Szegedi Nemzeti Színházban is, de ez egyelőre csak ígéret. - A színészi szakma bizonytalan lét­forma, mégis nagyot fordult velünk a világ a döntés hallatán. Laci ijedt meg jobban. Kétségbeesett, nem értette, miért küldenek el - idézi fel az első meglepetést, amihez férje annyit füz hozzá: egy ilyen sokoldalú színésznő­nek akkor is lenne helye a színháznál, ha az évadban nem játszanak zenés darabokat. Eddig a távolságot is megoldották: hol a férje maradt nála Szolnokon, hol ö utazott vissza Szegedre a próbák után, Pesten pedig van közös lakásuk. - Az évad közepén ez nem lesz ennyi­re egyszerű, ahány előadás, annyi kü­lön töltött éjszaka - mondja szomorú­an Judit, pedig azért szerződött 2004-ben Szegedre, hogy véget vessen az utazgatásnak - akkor a soproni P8* S 4mmW ffl MM it m IV # IIII H • 8 • # mm lm II •NMP Mar iww m • mjIR meknek az anyja mellett a helye ­mondja határozottan Zsuzsa. A család miatt nem kockáztatná a távkapcsola­tot, amire már majdnem ráment egy­szer a szerelem. A helyszín ismét a színházi büfé, pár órával a szakdolgo­zatvédése előtt beszélgetünk - kultu­rális menedzser szakon szerez diplo­mát levelező tagozaton. - Korábban belőlem élt a MÁV - jegyzi meg vicce­sen -, de most már ragaszkodom a vá­rosomhoz, a házunkhoz, a barátaim­hoz - teszi hozzá. Szöregen vásároltak családi házat, a költözés kellős köze­pén vannak éppen. - Örültekháza! ­jellemzi a helyzetet férje, Borovics Ta­más, akinek magánemberként persze fájt a döntés, de színészként normális­nak, a színházi lét velejárójának tartja az arculatváltást. - Egyébként a szín­házban nem házaspár vagyunk, ha­nem két kolléga, és ezt szigorúan be is tartjuk - magyarázza. Varga T. Zsuzsa a szakdolgozatával színház és Szeged között ingázott. ­Azt gondoltam, végre megállapodha­tok - sajnálkozik. Pár éven belül gye­reket szeretnének, de egyelőre marad a vándorszínészi lét: a „bázis" viszont továbbra is Szeged. A gyermeke három és fél éves A másik házaspárnál még bonyolul­tabb a helyzet: Varga T. Zsuzsa és Bo­rovics Tamás kislánya, a kis Anna még csak három és fél éves. - Meg sem próbáltam elszerződni, egy gyér­Nem állhatok színpadra Zsuzsának is ígértek két szerepet, de még nem tud semmi biztosat. - Ha most találok a szakmámban más pá­lyát, ahol kamatoztatni tudom a ko­rábbi évek tapasztalatait, akkor köny­nyebben elfogadom, ha nem állhatok többé színpadra - mondja: végső bú­csút azonban nem szívesen venne a színháztól. Bár Judit csak a következő évadot látja át, Zsuzsa helyzetében pedig egyelőre semmi sem biztos, az utolsó kérdésre mindketten megnyugtató vá­laszt adhatnak: szeptemberben. Egy vidám musical erejéig összeállnak az elküldöttek és több itt maradó kollé­ga, súgják meg a titkot, de a produk­cióról csak annyit árulnak el: Janik László rendezi.

Next

/
Thumbnails
Contents