Délmagyarország, 2008. május (98. évfolyam, 102-126. szám)

2008-05-26 / 121. szám

itfvynW «>éföy0I>As«C i, c vír/iöj iodtynhincUi 101A pénz beszél Hétfő, 2008. május 26. Díjmentesen vezetett bankszámlára terelnék az ellátást DUPLÁJÁRA Nőn AZ UTALT NYUGDÍJKIFIZETÉSEK SZÁMA Alapvetően megváltozott az ezredforduló óta a nyugdíjkifizetés módja. Szegeden az ellátások fele már folyószámlára érkezik, más településeken a nyugdíjasok egyharmada vár számlaegyenleg-értesítőre a pénzes postás helyett. DOMBAI TÜNDE A munkabéreket 1999 óta kötelező banki folyószámlára kifizetni, akik akkoriban erre a szolgáltatásra tértek át, később a nyugdijukat is automatikusan erre kérték. Akik előtte mentek nyugdíjba, még sokan ragaszkodnak a postáshoz. Ennek oka nyilván a megszokás, a közvetlen személyes kapcsolat és főként az, hogy kényelmesen házhoz jön a készpénz. Sokat jelent a pénzes postás azokon a településeken, ahol kevés a bankautomata, és mert az idősebbek idegenkednek a folyószámlával vagy ATM-mel kapcsolatos ügyintézéstől. A banki alapszolgáltatásokért ráadásul fizetni kell. Akinek minden fillér számít, az kétszer is meggondolja, hogy a számlavezetésért, bankkártya- és automatahasználatért kiadjon-e évenCsongrád megyei kifizetések alakulása dátum összes utalás (db) postai pénzintézeti 2007. 12. hó 137 273 86168 51105 2006.12. hó 137 837 90 380 97 957 2005.12. hó 138 390 99 390 99 000 1 i 200A. 12. hó 138 299 97 671 90 628 2003. 12. hó 137 059 100 957 36 597 2002. 12. hó 136 979 109 303 32 676 2001.12. hó 135 885 107 321 28 569 2000. 12. hó 135 552 110 933 29 619 te 3600 és 30 ezer forint közötti összeget. Éppen emiatt a kormányzat szeretné elérni, hogy a bankok ingyen vezessék a folyószámlákat. Akkor talán könnyebben rábírnák az ellátottakat, hogy a pénzintézetet válasszák a postás helyett. A nyugdíjfolyósító nem firtatja az okait, hogy kinek miért nincs folyószámlája. Az igazgatóság azt azonban kimutatja, hogy az elmúlt nyolc évben jelentősen visszaesett a készpénzes kifizetések száma. (Ezt a hivatal postai átutalásnak hívja.) Ezzel párhuzamosan megugrott a banki átutalást igénylők száma. A tendencia Csongrád megyére is jellemző. Hét éve 135 ezer 552-en voltak nyugdíjasok a megyében, tavaly valamivel többen, 137 ezer 273-an. Szembetűnő viszont, hogy míg 2000-ben csak 18 százalékuknak - 24 ezer 619 főnek - folyósították a havi ellátását bankszámlára, addig ennek több mint duplája volt tavaly az átutalások száma: 51 ezer 105 fő, vagyis az összes kifizetés 37 százaléka. A részadatokból kiderül, hogy a megyeszékhelyen látványosabb a növekedés. A 78 ezer 053 szegedi nyugdíjas majdnem fele áll már kapcsolatban valamelyik pénzintézettel: 21 ezer 637-en, azaz 45 százalékuk. Vásárhelyen és Szentesen a nyugdíjasoknak megközelítőleg a harmada utaltat. Vásárhelyen 16 ezer 101 ellátott közül 5549-en, Szentesen pedig 10 ezer 174-ből 3403-an. A megye többi települése is az utóbbihoz hasonló arányt mutat: a 62 ezer 945 nyugdíjas kétharmadához, 42 ezer 429 idős emberhez havonta csönget még be a pénzes postás. Az APEH vizsgálja az alkalmi munkavállalást VISSZAÉLT A KÉK KÖNYVVEL, RÁFIZETETT Napjainkban számos vállalkozás alkalmi munkavállalói könyvvel foglalkoztatja dolgozóit, hogy csökkentse járulékterheit. Ez mindaddig nem jogszerűtlen, amíg a foglalkoztatók a lehetőséget a törvény szabályainak és céljainak megfelelően a foglalkoztatottság növelésére, az eseti jellegű munkaerőhiány orvoslására használják. MUNKATÁRSUNKTÓL Az APEH ellenőrei - tájékoztatott az adóhatóság dél-alföldi regionális igazgatósága - sokszor találkoznak olyan foglalkoztatókkal, akik az alkalmi munkavállalók alkalmazásával elsősorban a járulékokat akarják kikerülni, főként úgy, hogy elmulasztják, állításuk szerint elfelejtik beragasztani a munkavégzésre jogosító közteherjegyeket a könyvecskékbe. Megélhetési gondok Az alkalmi munkavállalásról rendelkező jogszabály elsődlegesen azt mondja ki, hogy a dolgozó alkalmi munkavállalóként egy foglalkoztatónál legfeljebb évi 90 napig dolgozhat, maximum 5 egymást követő napig, egy hónapon belül pedig csak 15 naptári napig. Az így foglalkoztatott személyek azonban sokszor nem tudnak arról, hogy táppénzre, anyasági ellátásra vonatkozóan nem szerezhetnek jogosultságot, vagyis a foglalkoztató számára kedvező járulékfizetés a másik oldalon súlyos megélhetési gondokat okozhat. De a pórul járt személyek, valamint a szabálytalanul foglalkoztató munkáltatók komoly járulék-, valamint bírság fizetéssel nézhetnek szembe. Az APEH Dél-alföldi Regionális Igazgatóság ellenőrei például a nyugdíjbiztosítási szerv jelzése alapján kezdték meg egy konkrét ügyben vizsgálni, hogy az alkalmi munkáltatás szabályos keretek között történt-e. A vizsgálat során elhangzott nyilatkozatok, valamint tanúkihallgatások során kiderült, hogy az alkalmazottat több éven át alkalmi munkavállalói könyv nélkül foglalkoztatták, s a foglalkoztató a kék könyv kiváltását követően sem ragasztotta be a közteherjegyeket. Biztosítási jogviszony Azért, hogy a munkavállaló ilyen esetben se szenvedjen kárt, jogosult legyen nyugdíjra, egészségügyi ellátásra, biztosítási jogviszonyát rendezni kellett, tehát meg kellett vizsgálni a foglalkoztatás körülményeit. Adóbírság, késedelmi pótlék Mivel azt állapították meg, hogy a munkaviszony minősítő jegyei domináltak - például a felek közötti alá-, fölérendeltségi viszony állt fenn, a munkavégzés rendszeres volt, annak helyében, idejében a felek megállapodtak, a munkáltató bocsátotta rendelkezésre a munkaeszközt -, a foglalkoztatást munkaviszonnyá minősítették. Ebben az esetben a foglalkoztatónak több évre visszamenőleg kellett megfizetni az elmaradt foglalkoztatói és munkavállalói járulékokat, valamint adóbírsága és késedelmi pótlék fizetési kötelezettsége is jelentkezett. PESTET IS BEVETTÉK A MEGYEI TAKSZÖVÖK A bankok éles versenye közepette hosszú távra tervez az Apátfalvi Takarékszövetkezet Hódmezővásárhelyen: megvette és felújította azt az épületrészt, amelyben fiókot nyitott. Harminckilenc Csongrád megyei településen hét takarékszövetkezet ötven fiókot üzemeltet. A tiszta magyar tulajdonban lévő pénzintézetek a kisvállalkozók és önkormányzatok körében is népszerűek. KORMOS TAMAS Az Apátfalvi Takarékszövetkezet fiókot nyitott Vásárhelyen. Ez a pénzintézet így már a megye öt településén van jelen, szemlátomást hosszú távra terveznek a városban. Ennek egyik jele az, hogy az Andrássy utcai kirendeltség helyiségét nem bérlik, hanem megvásárolták, és teljesen fel is újították. Ennek kapcsán arra voltunk kíváncsiak, a nagy kereskedelmi bankok egymás közötti versenyébe miként tudnak bekapcsolódni a jóval kisebb takarékszövetkezetek, hogyan képesek maguknak ügyfeleket szerezni, illetve azokat megtar tani. - Csak Csongrád megyében hét takarékszövetkezet működik. A szegedi Partiscum, az apátfalvi, a kiskundorozsmai, a szőregi, a kiszombori, a székkutasi és a mórahalmi. Harminckilenc településen ötven fiókot üzemeltetünk, s ebből Szegeden és közvetlen környé kén tizenegyet. Megyeszerte 14 bankautomatánk van - mondta Csépány György, az Országos Takarékszövetkezeti Szövetség (OTSZ) főmunkatársa. A helyi takarékszövetkezetek nemcsak falvakban, hanem már a városokban is megjelen nek. A Csongrád megyei városok mellett a környező megyékben is nyitottak fiókot, sőt három közülük már a fővárosban is várja az ügyfeleit. Az OTSZ főmunkatársa kiemelte: a takarékszövetkezetek a lakossági, a kis- és középvállalkozói és az önkormányzati ügyfélkörben sikeresek. Ez annak köszönhetö, hogy közvetlen, személyes kapcsolatban állnak a számlatulajdonosokkal. Ha egynek tekintjük az öszszes szövetkezetet, vagyis a Takarékszövetkezeti Integrációt, akkor rajta kívül mintegy 40 hitel- és pénzintézet van az országban, de ebből tisztán magyar tulajdonban csak a takarékszövetkezetek vannak. A többnyire a központi település nevét viselő szövetkeze tek a városokban is megállják a heiyufceí. Csépány György ennek magyarázatát abban látja, hogy a vidékieknek is van városi kapcsolata, és ez viszont is igaz. Az ismeretség pedig csökkenti a kockázatot. Emellett a jövő a nagyobb közösségek felé mutat, így a takarékszövetkezetek sem maradhatnak távol a nagyobb településektől, ha talpon akarnak maradni a versenyben. ORSZÁGOSAN 1,1 MILLIÓ SZÁMUL A Takarékszövetkezeti integráció az országban 135 szövetkezetet, egy részvénytársaságot, 1650 fiókot és mintegy 250 ezer tagot számlái. Emellett összesen 627 darab bankautomatát üzemeltet és 259 ezer bankkártya használatát teszi lehetővé. Közel 1,1 millió számlát vezetnek, melynek háromnegyed része lakossági, negyede vállalkozói. Az önkormányzati számlavezetés értékben kevesebb, mint egytized százaléknyi, de ez az önkormányzatok húsz százalékát érinti. • Ünnepség az Apátfalvi Takarékszövetkezet legújabb fiókjánál, a hódmezővásárhelyinél fotű: tésik attila saaMnsMBMMHHMse •w»mewtotrtKvsam Ön szokott előnyaralásra menni? Véleményközeiben A Pannon véleményalkotó SMS-rovata írja meg heti kérdésünkre válaszát SMS-ben a 06-20/554-2444 es 66% telefonszámra! nem A hét kérdése: Ön szerint szükséges egy-két évente modernebb mobilra váltani a régi telefont? 34% igen Várjuk olvasóink SMS-szavazatait! 34% igen Küldjenek frappáns választ vagy egy egyszerű igent, nemet a kérdésre! A legjobb válaszokat megjelentetjük! Szívesen vesszük, ha kérdést is javasolnak, miről tudjuk meg a köz véleményét? jr^*pannon Az adminisztratív kapacitásépítés kizárólag a központi intézményeket érintette UNIÓ, MAGYARORSZÁG, TERÜLETFEJLESZTÉS A magyar területfejlesztési politika újrapozícionálása és az Európai Unió címmel tartott május közepén előadást Horváth Gyula az MTA Regionális Kutatások Központjának főigazgatója, a Magyar Regionális Tudományi Társaság Dél-alföldi Szakosztályának konferenciáján, az Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Karának dísztermében. MUNKATÁRSUNKTÓL Az előadás tartalma nagyon is élő, ezt mi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy az Országos Doktori Tanács hasonló című kutatási témájára például éppen május 20-án járt le a jelentkezési határidő - a témavezető: Horváth Gyula. Inkább csak a szakmai körökben ismert, de a magyar politika - elsőként Kelet-Közép-Európában - átfogó szabályozást dolgozott ki az ország regionális modernizációjára. A területfejlesztési törvény és a koncepcióról szóló országgyűlési határozat azonban - a társadalomirányítás egyéb területein elmaradt reformok miatt - önmagában képtelen volt a szükséges irányváltozás menedzselésére, a magyar kormányok „önös politikai érdekeiknek" rendelték alá ezt, a jelentős erőforrások elosztására lehetőséget teremtő szakpolitikát. A tét ugyanis az uniós pénzek elosztása. Miközben az Európai Unióhoz csatlakozó országok túlnyomó többségében időközben megszülettek a területfejlesztési törvények, kialakul tak a regionális politika intézményeit- Magyarországon a törvény előnytelen módosítá sára került sor, többször változott a területfejlesztés központi államigazgatási szervezete is (ehhez hasonló módosításokat csak Romániában kezdeményeztek). Az úgynevezett adminisztratív kapacitásépítés szinte kizárólag a központi intézményeket érintette, a kis létszámú regionális fejlesztési ügynökségek működésének minimális feltételeit sem teremtették meg. Mindez joggal kelthette azt a látszatot, hogy Magyarországon a területi fejlődés korszerű szervezési elveit, a cél-, eszköz- és intézményrendszert kizárólag az uniós nyomás hatására működtetik, csak a formális követelményeket óhajtják teljesíteni. A területfejlesztési törvény módosításának halogatása, az újabb és újabb hivatalok fellépése a regionális berendezkedés ellen tovább rombolta az egy évtizede kialakulni látszó konszenzus alapjait. Merőben új alapokra helyezett területfejlesztési stratégiára van tehát szükség.