Délmagyarország, 2008. május (98. évfolyam, 102-126. szám)

2008-05-23 / 119. szám

81 Megyei tükör Péntek, 2008. május 23. A LEGOKOSABB DIAKBAN IS TARTANI KELL A LELKET - FELKESZITO TANAROK, NEM NYOLC ORABAN Csak Uri Geller dőlhet hátra nyugodtan Kézzel írt oklevelet mutat büszkén a csongrádi fizikatanár: diákjai így köszönték meg neki, hogy fölkészí­tette őket egy versenyre. Megfize­tik-e ma Magyarországon a tehet­séggondozást, és érdemes-e ezt csi­nálni? A kérdésre a pedagógusok többnyire nemmel és igennel felel­nek. De szerintük a valódi kérdés az: szükség van-e még arra, hogy kétel­kedő' és gondolkodó embereket ne­veljen az iskola? Néhányan úgy lát­ják, hogy nem; ma Uri Gelleré a jövő'. BAKOS ANDRÁS . , Olyanok is választják ezt a pályát, akiknek nem való - szokás ezt mon­dani a tanári hivatásról. De ez a lesaj­náló vélemény még mindig arról árul­kodik, hogy a tanárokra a többi szak­mánál nagyobb figyelem irányul. Köz­ben a magyar oktatásban igenis dol­goznak jó pedagógusok, ma is vannak „tanáregyéniségek". Biogáz a menzáról Aki kíváncsi rájuk, könnyen megtalál­hatja őket - például a tanulmányiver­seny-eredmények alatt, a diákok mel­lett olykor ott olvasható a nevük. Visz­szatérő nevek. Az újság nemrég megírta, menzai ételmaradékból állítanak elő biogázt, majd hőenergiát a szegedi Radnóti, Miklós gimnáziumban folyó kísérlet résztvevői, diákok. Díjat is nyertek ve­le. Kiszámolták, egy ilyen reaktor el­sősorban kistelepüléseken működtet­hető gazdaságosan. Tanáruk, Bán Sándor egyike azok­nak a Csongrád megyei középiskolai pedagógusoknak, akik az országos középiskolai tanulmányi versenyeken jól szerepelt diákjaik után a legutóbbi tanév végén elismerést kaptak a mi­nisztériumtól. 0 volt a díjazott kémia­tanár. Latin nyelvből Czeglédi Sándor (Bethlen Gábor Református Gimnázi­um és Szathmáry Kollégium, Hódme­zővásárhely), történelemből pedig Pál Lászlóné (József Attila Gimnázium, Makó) kapott ilyen elismerést. Bán Sándor azt mondja, ha így, általános­ságban kérdezzük, a tehetséggondozó munkát - ami a Radnóti-gimnázium­ban is folyik - nem kezelik valódi ér­tékén, és nem fizetik meg Magyaror­szágon. - De ez nem csoda, tükrözi a tanári pálya megbecsültségét. Vannak más összefüggések is. Ahogyan nem lehet jó eredményt elérni néhány di­ákkal, anélkül, hogy az osztály ne len­SZABÓ LÁSZLÓ A KÉZZEL ÍROTT KÖSZÖNŐ OKLEVÉLLEL. EZ AZ EGYIK LEGKEDVESEBB DÍJA ne segítő, együttműködő, a tanár sike­re is köszönhető kollégái támogató munkájának. És épp ezért érdemes csinálni: a munka öröméért, és azért, mert a siker is hat a közösségre ­mondja Bán Sándor. A társadalom helyett a város Igy a vásárhelyi ötödikes, Oswald Viktor sikere - a Magyar Köztársaság Jó tanuló-jó sportoló érdemrendje - is sokat jelent a Németh László Gimnázi­um és Általános Iskolának. - Az ön­kormányzat is mindig elismeri a ver­senyen részt vevő, jó eredményt elérő diákok tanárainak munkáját, kitünte­téssel, jutalommal. Mert ez azért a tár­sadalom elismerését is jelzi - mondja Árva László igazgató. - Diákkoromban én is mentem ver­senyekre, és mivel kis iskolába jár­tam, sokszor előfordult, hogy a fel­készítő tanárom nem jött el velem; akkor megfogadtam: ha valaha tanár leszek, én mindegyikkel el fogok menni a versenyre, mert a legjob­bakban is tartani kell a lelket - me­sél egy fontos indíttatásról Fábiánné dr. Szenczi Ibolya, a csongrádi Batsá­nyi János Gimnázium tanára. Akinek nevére 362 magyar nyelvű találatot ad ki a Google. A legtöbb helyen fel­készítőként szerepel, de az is kide­rül, hogy idén februárban Lőrincze Fotó: Tésik Attila Lajos-díjjal ismerték el munkáját. Most búcsúztatta el a 8 évfolyamos gimnázium 12. F osztályát, amelyben •• • A diák versenyezzen, # # mert a vizsgarutinra egész életében szüksége lesz. Fábiánné dr. Szenczi Ibolya négy diák magyar nyelvből OKTV-döntőbe jutott, mentességet szerzett az érettségin, másik négy az OKTV II. fordulójába jutott magyar­ból, utóbbiak közül ketten, és egy harmadik kiérdemelte a Kazinczy-ér­met. Gondosan fölírja az eredménye­ket egy lapra, mindet lehetetlen föl­sorolni. - Miért jó, ha egy diák ver­senyre megy? Például azért, mert a vizsgarutinra egész életében szüksé­ge lesz. Megtanulja, hogyan gazdál­kodjon a feladat megoldására hasz­nálható idővel, mihez fogjon először, és mit hagyjon a végére; hogy bíz­zon magában, akkor is, ha első pil­lantásra úgy tűnik, nagyon nehéz feladatot kapott. A mágneses takaró gyógyereje Mi a sikerélmény a tanár számára? Például megtapasztalni: tényleg nincs két egyforma gyerek. Észreven­ni, melyik miben jobb, és ha abban, amiben gyengébb, a segítség nyomán látványosan fejlődik - a fejlődés látvá­nya is öröm. A Szegedi Tudományegyetem Kísér­leti Fizikai Tanszékének Játsszunk fizi­kát! versenyén a hat helyezettből az első kettő és a hatodik batsányis diák volt, radnótis és ságváris indulók előtt. Felkészítő tanáruk, Szabó László 8 éve tanít fizikát Csongrádon. Számá­ra az egyik legkedvesebb elismerés eddig az volt, amikor korábban ver­senyt nyert diákjaitól kapott egy kéz­zel írott díszes köszönő oklevelet, amelyet a lurkók aláírattak az igazga­tóval is. - Jó, hogy vannak olyan versenyek, ahol az értelmes, jó képességű gyere­kek heti két fizikaórával a hátuk mö­gött is megmérkőzhetnek azokkal, akik heti öt órában tanulják - véli a tanár úr. Hozzáteszi: az meg közben a munkájuk ellen hat, hogy a termé­szettudományok óraszáma csökken. Nem látják, mi lesz öt év múlva, nem tudják, hogyan lehetne ehhez a folya­mathoz alkalmazkodni. - Én ezután is szeretném tudni, ho­gyan látja a gyerek a világot, hogy mi­nél érzékletesebben magyarázhassam el neki, mi miért történik. Kételkedő, kíváncsi és az ismert tényekből kiin­dulva gondolkodó embereket szeret­nék nevelni - de mintha épp ilyenekre nem lenne szükség. Mert könnyebb el­hinni valami megmagyarázhatatlan­ról egy készen kapott magyarázatot ­erről szól a mai világ. Én továbbra is tartom: nem lehet sikeres ember az, aki kényelemből hisz Uri Gellernek, bízik a mágneses takaró gyógyító ere­jében, és háromezer forintot fizet azért, hogy egy kuruzsló feltöltse energiával. A A8-AS HONVÉDTÁBORNOK SZENTESI ROKONAI CSALADI KORBEN ÜNNEPELTEK Gyémántesküvő: Perczel Olivér és Vida Katalin S A családfa KATALIN ÉS OLIVÉR HATVAN ÉVE EGY PÁR Fotó: Vidovics Ferenc A szentesi Perczel családban szokás a jeles évfordulókat megünnepelni: a jeles ó's, Perczel Mór tábornok tiszte­letére minden március 15-én a forra­dalmat, május közepén pedig a há­zassági évfordulót. Perczel Olivér és Vida Katalin hatvan éve él együtt boldogan. BIAHÓ GABRIELLA A gyémántesküvőt a család fiata­labb tagjai szervezték meg az idős házaspárnak. Perczel Olivér és Vida Katalin előre csak annyit tudott, hogy a házassági évfordulót külön­leges módon ünneplik meg ebben az évben. Szabóné Lucz Margit anya­könyvvezető jelenlétében fogada­lommal erősítették meg a hatvan év­vel ezelőtt kimondott igent, miköz­ben az idős pár megérintette egy­más kezét. orew^w*™ Idősebb Perczel Olivér Budapestrő~ ^joiTvá"y'lű költözött Szentesre, 1947-ben találkoz­tak itt először, akkor mindketten 21 évesek voltak. Egy év múlva, május 15-én össze is házasodtak, otthont, családot alapítottak. A férj tisztviselő­ként dolgozott, a feleség pedig a ven­déglátásban. Fiatal éveikre örömmel emlékeztek vissza, Katalin azt mond­ta, sokat jártak moziba. Mindketten szívesen nézték a Karády-filmeket, ezért is volt számukra szép ajándék a Hamvadó cigarettavég című Ka­rády-dal átirata, melyet fiuk felesége, Erzsébet költött a jeles alkalomra. tett, Olivér és Katalin, mindketten pe­dagógusok. Négy unokájuk van, Zsó­fi, Olivér, Szilvia és Tamás, két déd­unokájuk: Gábor és Csanád. A két idős embert felköszöntötte a gyémánt­esküvőn Szirbik Imre polgármester is. A város első embere azt mondta, az életben a jót elfogadni természetes, a Perczel Mór családja Bonyhádról származik. A szabadságharc legendás honvédtábornokának harmad-unokatestvére volt néhai Perczel Gyula, aki nagyapja a gyémántesküvön ünnepelt idősebb szentesi Perczel Olivérnek. Perczel Gyula Budapestre költözött, leszármazottai lettek a családfában az úgynevezett Budai-ág. Idősebb Perczel Olivér a fővárosból került Szentesre, a család rendületlenül ápolja a 48-as hagyományokat. A Perczelek minden március 15-én összegyűlnek Bonyhádon, hogy így adózzanak a forradalom emlékének. A szentesi utódokat ezeken az összejöveteleken immár ifjabb Perczel Olivér képviseli. Lapunknak elmondta, a forradalom ünnepén mindig részt vesznek a leszármazottak ^^^gjnepségen, megkoszorúzzák Perczel Mór sírját, majd orsmwW;-} A szöveg a családról szólt, a gyere­kek, unokák valamennyien állva éne­kelték a dédnagymamának és a déd­nagypapának. Idősebb Perczel Olivér­nek és Katalinnak két gyermeke szüle­valódi kincs az a társ, aki átsegít a gondokon. Természetesen megkérdez­tük az idős párt arról, vajon mi lehet a jó házasság titka. Válaszuk ez volt: tü­relem és kedvesség. -- QM^aadMRl Kön-

Next

/
Thumbnails
Contents