Délmagyarország, 2008. május (98. évfolyam, 102-126. szám)

2008-05-22 / 118. szám

Csütörtök, 2008. május 22. Megyei tükör 111 A RÉGIÓS ÁNTSZ MIATT NEM JÁR A FALVAKBA A MOBIL EGYSEG Leállt a tüdőszűrő busz LÁBAKRA TETTÉK. NINCS RÁ SZÜKSÉG Leállt az évtizedek óta a Csongrád megyei falvakat járó tüdó'szűró' busz, mióta a régiós ÁNTSZ úgy foglalt ál­lást: a kevés tbc-s miatt a tiidó'szíírés nem végezhető' el OEP-kontóra. A vizsgálat ugyan a rák felismerésére is alkalmas, de ezért nem indokolt a teljes lakosságra kiterjeszteni ­mondja a régiós tiszti főorvos. TOHRÁg RÓBERT Mint korábban megírtuk, bizonyta­lanság uralkodik a tüdöszürés körül: az ország különböző régióiban, ugyanarra a jogszabályra hivatkozva, eltérő gyakorlat szerint kérnek vagy nem kérnek pénzt érte. Szegeden - a régiós tiszti főorvos „jogértelmező" körlevele alapján - szinte mindenki­nek kétezer forintba kerül a vizsgálat, a régiós ÁNTSZ ugyanis lényegében megtiltotta a háziorvosoknak a töme­ges beutalást. Beutalót ma már csak az kaphat, akinek a környezete vagy a betegségre utaló jelek miatt magas a tbc-kockázata - a többieknek fizet­niük kell. A fizetőssé vált vizsgálat miatt nagyjából két hónapja leálltak a Csongrád megye kistelepüléseit évti­zedeken át járó tüdőszűrő buszok is, noha ezek iránt mindig nagy volt az igény, mert a falusi embereknek nem kellett a városba utazniuk egy vizsgá­latért. Évente a megye 55 településén Algyötől Zsombóig, 17 szociális ott­honban, a Szegedi Fegyház és Börtön két telephelyén és a nagyfai BV-inté­zetben is megfordultak. Tavaly össze­sen 21 ezer szűrést végeztek el „mobil egységben" Csongrád megyében, míg az állomásokon 42 ezret. - Még februárban egyeztettünk a szűrőállomással, hogy május közepé­re szeretnénk kérni a buszt, ami egy éve járt itt legutóbb. Aztán a tiszaszi­getiektől hallottuk, hogy a szakembe­rek náluk visszamondták a szűrést. Később velünk is közölték, hogy nem tudnak jönni. Elég nagy volt a felhá­borodás, mert nálunk mindig sokan vettek részt a szűrésen. Nehéz lesz új­Fotó: Gyenes Kálmán hozzátette: most a garázsukban ki­használatlanul áll a busz. A tüdőszűrést ugyan elsősorban a tbc-megbetegedések felismerésére ve­zették be, de a tüdőrák korai diagnoszti­zálására is alkalmas - magyarázta a szakember, miért van szükség az OEP-fi­nanszírozott tüdőszűrésre. Bár hazánk­ban - és megyénkben is - szerencsére alacsony a tbc-fertözöttek száma, rák­halálozásban kitartóan a tüdőrák vezet Magyarországon. Amellett a közeli Ro­Bevégezte a feladatát - A járványügyi, népegészségügyi célból indított tüdőszűrés a 90-es évek végére teljesítette a feladatát, hiszen rendkívül alacsonyra apadt az új tbc-megbetegedések száma hazánkban. Nagyon dicséretes, hogy a tüdődaganatok 35-A0 százalékát is felfedezik a vizsgálattal, de ez sajnos nem csökkenti a tüdőrák-halálozást. Ezért nem indokolt ekkora körben szűrni a lakosságot ­mondta Mucsi Gyula régiós tiszti főorvos. Hozzátette: ha valakinek tüdőbetegségre utaló panasza van, természetesen továbbra is kérhet diagnosztikus célú kivizsgálást, OEP-finanszírozással - azaz nem kell érte fizetnie. Hogy a tüdőszűrő buszos programmal mi lesz, azt egyelőre a tiszti főorvos sem tudja. ra meggyőzni az embereket, hogy ér­demes elmenniük vizsgálatra - mesél­te Putnik Lázár újszentiváni polgár­mester. - Azért kellett leállítanunk a szürő­buszt, mert beutaló nélkül az OEP nem fizeti ki a vizsgálatok árát. Ilyet viszont két hónapja alig mernek kiál­lítani a háziorvosok. Központi finan­szírozás nélkül azonban nem tudjuk vállalni a mobil szűrés költségeit ­mondta el Bálint Beatrix. A Csongrád Megyei Önkormányzat Mellkasi Beteg­ségek Szakkórházának főigazgatója mániában magas a tbc-sek száma is. A szűrőrendszert tehát fontos lenne meg­őrizni - vallja a főorvos. A tüdőgyógyász szakmai kollégium és az országos szak­felügyelő főorvos rendeletmódosítást kezdeményezett, hogy a tüdöszürés ke­rüljön vissza a népegészségügyi célú szűrőprogramok közé, legalább a veszé­lyeztetett lakosságcsoportban. Például a 40 év fölötti, dohányzó embereket to­vábbra is díjmentesen lehessen meg­vizsgálni. Hogy ennek mikor lesz ered­ménye, azt nem merte megjósolni a fő­orvos. A különbségek: szürke, kopott, unalmas, dísztelen és megfigyelt régen - színes, új, izgalmas, virágos és szabad most. (SltFt FERENC Sok sikert, Szeged! Elvileg „gyüttmönt" vagyok Szegeden, hiszen alig több mint húsz éve élek itt, mégis olyan harci hévvel tudom szeretni és védeni ezt a várost, mintha maga Árpád apánk állította volna őseimet erre a vártára. Nem is tudok na­gyobb „istenkáromlást" elképzelni Szegeden, mint amikor valaki arról fa­nyalog, hogy nincs itt semmi. A Szeged napjához kötődő ötnapos ünnep­ségsorozat programfüzetében elmerülve, a 150. eseménynél emeltem fel és ráztam meg a fejem. Érdekes módon Szegedet sohasem a vendégek, a turisták, vagyis az idegenek előtt kell megvédeni, hiszen ők úgyis első látásra beleszeretnek a I A különbségek: pezsgő, lüktető, sármos, csinos, szép, mm SZÜrke, kopott, jóízűen bohém, latinos, ugyanakkor in­telligens, palotás városba. Gyakran a szegediek nem hiszik el, hogy nem akárhová pottyantotta őket a gólya, ve­tette a sorsa vagy a munkáltatója. Ha tehetném, befizetném őket egy nagy városjáró országos körútra, s minden állomáson megkérdezném tőlük: Győr vagy Szeged? Miskolc vagy Szeged? Debrecen vagy Szeged?... Mivel ennek a tanulmányi útnak a megszervezé­se nem áll módomban, egyszerűbb programot javaslok mindenkinek. Te­gyenek egy hétvégi sétát a városban úgy, hogy közben be-becsukják a sze­müket, s maguk elé képzelik a 20-30 évvel ezelőtti Szegedet. Kezdjék mondjuk a Széchenyi téren! Hörpintsenek le egy-egy deci fi­nom nedűt indulás előtt a borfesztiválon, nézzenek körül, mennyi szegedi érzi jól magát így együtt, aztán kanyarodjanak fel a hídi vásárba, majd vág­janak át a Klauzál téren, menjenek végig a Kárász utcán, időzzenek egy ki­csit a Dugonics téren a megújult szökőkút zenéjét és csobogását hallgatva, pillantsanak át a Dóm térre, aztán hadd jöjjön a Tisza Lajos körút, nézzenek fel a Reök-palotára, figyeljék a színeket és fényeket, s meg se álljanak a Szent István téri víztoronyig! Addigra már persze senki nem fogja érzi a lá­bát, a torka is poros lesz, de szerencsére innen is csak egy kőhajításnyira az origó pont, a Széchenyi tér. Vagy egy jó koncert a Móra parkban. Szóval a különbségek: szürke, kopott, unalmas, dísztelen és megfigyelt régen - szí­nes, új, izgalmas, virágos és szabad most. Apropó, szabadság. Jól emlékszem, tele tüdővel mondta ki a város a rendszerváltozás évében, hogy Szeged napja legyen május 21-e - 289 évvel ezelőtt ugyanis e napon kapta vissza szabad királyi városi rangját. Méltó az ünneplésre - díszközgyűléssel, eüsmerésekkel, testvérvárosokkal, borfesz­tivállal, hídi vásárral, könnyű vigasságokkal. Ügy van ez, mint a faluban, ha vannak is nehézségei az ott élő közösségnek, a búcsú soha nem marad­hat el. Mert ők ösztönösen tudják, az ilyen közösségi élmények óriási mennyiségű boldogsághormont szabadítanak fel az emberből, amire ugyanúgy szüksége van, mint a levegőre. A társadalomtudósok egyébként ezt úgy fogalmazzák meg, hogy az egyéni és közösségi megbecsülést erősí­tő, közös élményekben fejlődő összetartó társadalomnak van esélye arra, hogy a sikeres települések és sikeres országok közé verekedje fel magát. Sok sikert, Szeged! MÁJUS 27-EN DÉLUTÁN 3-K0R A SZEGEDI VÁROSHÁZÁN Lakossági fórum a fürdőről Az újszegedi fürdőfejlesztésröl lakos­sági fórumon tájékoztatja a szegedie­ket Hülvely István, a Hunguest Hotels Zrt. vezérigazgatója és Solymos Lász­ló, Szeged alpolgármestere. A beszél­getést - amelyen látványterveket mu­tatnak be a leendő gyógy- és élmény­fürdőről, valamint a felújított Forrás Szállóról - május 27-én délután 3 órai kezdettel rendezik meg a városháza házasságkötő termében. Az Aqualand néven futó hét és fél milliárd forintos, a tervek szerint uniós támogatással megvalósuló beruházással kapcsolat­ban az érdeklődő szegediek informá­ciókat kaphatnak az építkezés üteme­zéséről, az átadás várható időpontjá­ról, s arról is, eközben hogyan fogad­hatják zavartalanul a vendégeket a strandszezonban. B0ZÓKI ISTVÁN A CSENDRE KAPJA FEL A FEJÉT - NEM TUDJÁK, KAPNAK-E ZAJVÉDŐ FALAT A 47-es főút túlharsogja a kutya ugatását A A7-es főút mellett, Kopáncsnál még állnak a MÁV-bérlakások, az egyikben a mai napig laknak. A négysávosítás előtti kisajátítás már befejeződött, ezek a házak maradhattak, de azt mégsem tudták meg eddig senkitől a tulajdo­nosok, hogy épületeik útban lesznek-e, és kapnak-e zajvédő falat. Az eladó házra nem tolonganak a vevők - de hát ki is szeretne egy négysávos ország­út szélén lakni? IMRE PÉTER A kopáncsi vasútállomás környékén található épületek némelyikét már visszahódította a természet, zöldell­nek az omladozó falak. A MÁV-bérla­kások közül is akad azonban két iker­ház, ami gondozott, takaros. A 47-es főúton Szegedről Vásárhely felé tartva - már csak a vajháti és a kishomoki leágazó közötti 4,5 kilométeres sza­kasz kétsávos - bal oldalon találhatók ezek az épületek. A Vásárhelyhez kö­zelebb eső „dupla" a Kispál és a Len­cse család tulajdona. - Jómagam 1983-ig éltem itt, ebben a házban nőttem fel - emlékezett Lencse Endre. - Ma már üresen áll, mert édes­apám és anyukám is elhunyt. A Kispál család és mi is megvettük ikerrészün­ket a MÁV-tól. Eladásra kínáljuk, de nem tolonganak a vevők. Nem csodál­kozom, hiszen azt sem tudjuk, mi lesz az épületek sorsa, ha erre folytatódik a 47-es négysávosítása. Próbáltam utána­Boltsors Kishomoknál, Vásárhely felé menet, a jobb oldalon található a Hódmezővásárhely és Környéke ÁFÉSZ évek óta zárva tartó vegyesboltja. Szinte körbeásták, mi lesz a sorsa? - Őszintén megmondom, fogalmam sincs - közölte Kokovai János, a Hódmezővásárhely és Környéke ÁFÉSZ elnöke -, mi szerettük volna, ha kisajátítják, felajánlottuk, erre mégsem került sor. Halomnyi irat, dosszié gyűlt össze erről az ügyről. B0ZÓKIÉK ÚGY ÉRZIK, BIZONYTALANSÁGBAN ÉLNEK Fotó: Tésik Attila járni a vásárhelyi önkormányzatnál és a vasúttársaságnál, nem adtak meg­nyugtató választ. Azt megtudtam, hogy a kisajátítások már befejeződtek, de akkor mit keres valami jelzőkaróféle a kerítésen belül, a portámon? A 46 éves Bozóki István és 67 esz­tendős édesanyja, özv. Bozóki István­ná még nagyobb bizonytalanságban van. Ők ott élnek bérlőként az egyik ikerházban. Teheneket, disznókat tar­tanak, az udvarban tyúkok, kacsák. István kutyája, Buksi ugat, de persze a másodpercenként elviharzó autók, kamionok dörejével nem veheti fel a versenyt. - 45 esztendeje lakom itt, követtem édesapámat a MÁV-nál, ahol 1993-ig lakatosként dolgoztam, azóta munka­nélküli vagyok - mondta Bozóki Ist­ván. - Hogy mi lesz velünk, a házzal? Nem tudjuk. SEGÍT AZ ÜGYFÉLSZOLGÁLAT. Az esetek kapcsán megkerestük a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt.-t, ahol Fazakas Orsolya sajtó­szóvivő a következőket mondta: ­Júniusban választjuk ki a négysávo­sítás kivitelezőjét. A területszerzés kilencvenkilenc százalékon áll, és ehhez fűződőén még semmilyen észrevétel nem jutott el hozzánk. De éppen az ilyen, az ezzel kapcsolatos kérdések megválaszolása érdeké­ben hoztuk létre területszerzési ügyfélszolgálatunkat, mely a 06-1/A36-8A66-OS telefonszámon érhető el. Ha valakinek nincsenek információi, vagy panasszal élne, forduljon ügyével kollégáinkhoz! A www.nif.hu-n bővebb tájékoztatás is található az ügyfélszolgálatról. Alig értettük egymás szavát, hi­szen a kapu, ahol beszélgettünk, két méterre áll a 47-estől. - Arra ka­pom fel a fejem, ha pár pillanatig csend van. Ha autó nem jön, a ház mögötti vágányon, szinte az udvar­ban húz el egy szerelvény. Itt min­denünk megvan, nem panaszko­dunk, de lehet, hogy mennünk kell. Ha nem, zajvédő falat kapunk. Majd meglátjuk.

Next

/
Thumbnails
Contents