Délmagyarország, 2008. május (98. évfolyam, 102-126. szám)

2008-05-08 / 107. szám

-.átVYncTf sA ÖVI6IÖ1 lódéyníínollé Csütörtök, 2008. május 8. ©AZ IGAZI SZEMPILLA DARVASI LÁSZLÓ Köszönet­nyilvánítás Bőszen olvasunk egy amerikai köny­vet, amely roppant szórakoztató és hasznos olvasmány, s amikor a végére értünk, meglepetten konstatáltuk, hogy a szerző feleségével fejeztük be a köny­vet. A szerző örömét fejezte ki amiatt, hogy van felesége, és nemcsak hogy van, de a neje szereti öt! Sőt ő, a szerző is nagyon, nagyon szereti a feleségét. Mondhatnám elsőre, mi közöm hozzá, de azért a dolog nem ilyen egy­szerű. Az amerikai tudományos köny­veknek, riportfüzeteknek, művészeti albumoknak, olykor még a szépiro­dalmi természetű alkotásoknak is van egy - szinte kötelező - fejezete, mely­ben a szerző köszönetet mond min­denkinek, aki így vagy úgy segítette a munkáját, tanácsokkal, információk­kal, pénzzel látta el. Nos, e kötelező, úgynevezett „acknowledgments" - „tudomásulvé­tel", de itt elsősorban köszönetnyilvá­nítást jelent - végén szinte mindig há­lát mondanak a házastársnak is, s olykor ez a gesztus bizony heveny mulatságra is ad okot. Amikor példá­ul egy professzor mindent megköszön az ő feleségének, holott tudvalevő, ez a feleség éppenséggel az ötödik he­lyen fényeskedik a hosszúra sikere­dett házastársi sorban. Meg aztán a kutatást, legalábbis ennek a könyv­nek a kutatását a professzor még a harmadik feleség idejében kezdte, rá­adásul a negyedik is sokat segített, úgyhogy ezek a feleségek is joggal tar­tanának igényt a hála, a köszönet sza­vára. Vagy nem? Lehet mindezen élcelődni, de a gesztus mégis csak annak a társadal­mi közmegegyezésnek és módszerta­nilag hitelesített etikettnek a megnyil­vánulása, amely éppoly fontosnak és szükségesnek tekinti a lélektani, csa­ládi és otthoni háttérmunkát, mint a reflektorfénybe állított tudósít, művé­szit, politikusit. De azért egyszer már szívesen olvasnánk olyan ajánlást is, amely persze éppúgy az igazságot fe­jezi ki, mint hálálkodó, vagyis hogy: „Végezetül pedig ajánlom ezt a köny­vet imádott, drága feleségemnek, Marynek - vagy férjemnek, az isteni Johnnak aki mindent megtett azért, hogy ne készülhessen el. És mégis el­készült. Tessék!" 101 Bizalmasan Szofi Petroszján 16 éves kora óta mindennap festi a száját A RŰZSOS AJKAK ÜZENNEK Lékó Péter és Szofi Petroszján a sajtó nyilvánossága előtt is mindig együtt Egy nő élete során közel kétkilónyit használ belőle. A szépítészeti fegyvertár egyik alappillére megalkotása után évekig tiltólistán szerepelt, manapság viszont a világon évente mintegy 600 millió dolláros üzletet jelent. A csábos és szexi női ajkakért felelős rúzs 125 éves. Szofi Petroszján, Lékó Péter sakk­nagymester felesége például mindennap kifesti a száját. IÉVAY GIZELLA A rúzst ünnepeljük. Legyen bár matt, krémes, fényes, metál, üveg vagy gyé­mánt hatású, vörös, lila, esetleg na­rancsszínű, eper- vagy barackizü. Alig akad nő e földtekén, aki élete során ne kötött volna rövidebb vagy hosz­szabb ideig szoros barátságot ezzel a kis rudacskával. A buja vörös ajkak ugyanis üzennek a férfiak számára. A száj színezése valójában egyidős a nőiességgel: az őskorban cinóberrel festették, a görög asszonyok a higany vörös szulfidjával, míg a római höl­gyek szárított céklával tették vonzóvá magukat. Majd nagyot ugorva az idő­ben, a XIX. század végén két francia fejéből kipattant az ötlet: kézhez ál­lóbb formába kellene önteni a külön­leges kenceficét. A színeket szarvas­faggyúval és méhviasszal keverték, a vékony rudat pedig selyempapírba csomagolva mutatták be az 1883. má­jus l-jén megnyílt amszterdami világ­kiállításon. A rúzs világhódító útja kis kitérőkkel azóta is töretlen. A nők egy jelentős része minden­nap felteszi ajkára ezt a szájpirosítót. Közéjük tartozik Szofi Petroszján, Lé­kó Péter szegedi sakknagymester fele­sége is, aki sajtótájékoztatókra, nyil­vános szereplésekre szinte minden al­kalommal elkíséri férjét. A gyakorlott szemű médiamunkás pedig előbb-utóbb kiszúrja, hogy mindig tö­kéletes sminkben. Látszik rajta, hogy ez nem pusztán a kameráknak szól, több annál. - Édesanyám is mindig sminkelte magát, már gyermekkoromban tet­szett, ahogy kifestette az arcát és a száját. Először tizenhat évesen rú­F0TÓ: KARN0K CSABA zsoztam ki magam. Azóta ezt min­dennap megteszem. Ennek pedig már tíz éve - mondja kérdésünkre. A S A színésznő sminkje Sminkelés közben Nyertes Zsuzsa színésznőnél (képünkön) minden esetben előkerül a rúzs. Mint ahogy lapunkban egy korábban adott interjújából kiderült, a népszerű művésznő a festés felénél felteszi a rúzst, így nyer karaktert az arca. A nők többsége ezt csak a sminkelés végére hagyja. A színésznő ha színpadra lép - csókállót használ. Mint szépségszalon-tulajdonos, a természetesség híve, az alkalmi sminkben pedig mindig a száját hangsúlyozza. Fontosnak tartja, hogy a ruha és a smink összhangban legyen egymással. szájfesték szerinte kiemeli a női ar­cot, hangulatot és stílust teremt. A természetes színeket kedveli, és még azt is elárulja, hogy napközben aj­kainál picit sötétebb színű, míg esti programra még erősebb színű rúzst használ. Ugyanezt a kérdést szegez­tük Gömöri Krisztiánnak, a Szegedi Nemzeti Színház színészének is. Mármint hogy színpadon használt-e már rúzst. - Női szerepekben még nem tündököltem, de mint bohóc már kellett rúzsozni a számat - vall­ja a művész egy Mrozek darab pró­baszünetében. Akkor furcsán érezte magát. Ellenben a nőknél szereti a festett ajkakat, ha vonzó összehatás az eredmény, ö is a természetesség híve, napközben pedig minimális, ízlésesen elkészített sminket kedveli - leginkább a feleségén. Szofihoz hasonlóan Daróczi And­rea is mindennap használ rúzst. A szegedi mesterkozmetikus sminkes azt vallja, hogy mindenki találja meg a haj- és szemszínéhez legin­kább illő rúzst. Egy rossz színválasz­tás ugyanis hatásában pont az ellen­kezőjét érheti el: visszataszítóvá te­heti a szépségre vágyó nőt. A vörös­nek például választhatunk a meleg és a hideg árnyalata közül. Úgy lát­ja, hogy az idősebb hölgyekkel el­lentétben a női magazinok szépség­rovatain nevelkedő fiatal nők igen tájékozottak • a sminkelés terén. Rendkívül öntudatosan választanak a rúzsok közül is. Ez is csak arra bi­zonyíték, hogy ez a kis szépítészeti eszköz soha nem megy ki a divatból. M0NSPART SAROLTA: KARMESTEREK VAGYUNK! Az egészséges életmód karmesterei a nó'k - vallja Monspart Sarolta, egy­kori tájfutó-világbajnok, akinek egy gyógyíthatatlan betegség kis híján derékba törte sportkarrierjét - ma a mozgás lelkes szószólója. A betegség furcsa módon nemcsak elvett tőle, de adott is neki: aktív sportolóként azt hitte, a családalapítás, az anyai szerep nem fér bele az életébe, ám miután talpra állt, ez is megadatott számára. SZABÓ IMRE - Nem értettem, miért pont velem tör­ténik ez, azt meg különösen nem, hogy miért pont a lábamat támadta meg a betegség. Pokoli érzés volt, de végül megbékéltem vele - igaz, előtte, nyolc-tíz évig alkudoztam Istennel ­vallotta lapunknak a ma hatvannégy esztendős egykori élsportoló, Mons­part Sarolta. Az egykori tájfutó-világ­bajnok sportkarrierje 1978-ban tört derékba. Egy kullancscsípés következ­tében agyhártyagyulladást kapott, kis híján bele is halt. Ma az Országos Egészségfejlesztési Intézet munkatár­saként folytatja, amit annak idején el­kezdett. Előadásaival az egészséges életmódot propagálja: bicegve bár, de mosolyogva akár több kilométeres sé­tákat is megtesz a szabadban azokkal, akik ezt vele együtt vállalják. Aktív versenyző korában, bár vol­tak kapcsolatai, mégis azt gondolta, életformája miatt lehetetlen a család­alapítás, a gyermekvállalás, ez ki fog maradni az életéből. Különös módon éppen betegségének köszönheti, hogy végül másként alakult. Akkoriban már hosszabb ideje az ismert tévéri­s porter, a most hatvanöt éves Feledy Péter volt a párja, aki a maga hivatá­sában ugyanolyan megszállott, mint ő - ám amikor élet és halál közt lebe­gett, úgy határoztak, komolyan össze­kötik af. életüket. Fiuk, Feledy Botond egyébként nem lett sportoló; kedvte­lésből szívesen mozog ugyan, ám jo­gászként dolgozik. A „futás nagyasz­szonya" állítja, egy nő életében, egészségében nagy szerepe lehet a mozgásnak. - Nem mindegy az sem, hogy a fér­fi, aki előttünk sétál, löttyedt körte­formát vagy fokhagymagerezd-alakot lát - jegyzi meg mosolyogva arra utal­va, hogy a sport kitünö alakformáló módszer is egyben. Idősebb korban persze a genetika is számít, de ekkor sem mindegy, hogy jó közérzettel, edzetten telnek-e napjaink. Azt mondja, akár húsz évvel is meghosz­szabbíthatja az ember életét, ha erre odafigyel. AZ EGÉSZSÉGES ÉLETMÓD KARMESTEREI. Monspart Sarolta úgy véli, a nők tehe­tik a legtöbbet nemcsak önmaguk, de környezetük egészségéért is. - Azt szoktam mondani, a nők az egészséges életmód karmesterei azáltal, hogy rajtuk múlik a család időbeosztása - mondjuk, hogy a hétvégét mivel töltik. De azzal is, hogy mit főznek, mert azt eszi a férj, a gyerek és az unoka is. Viccesen azt szoktam mondani, aki büntetni szeretné csalfa férjét, főzzön neki jó zsírosan - garantál­tan elpatkol előbb-utóbb, és ezt még a törvény sem bünteti. Aki viszont szereti a párját, figyeljen oda, mit tálal az asztalára! • Monspart Sarolta: Egy nő életében nagy szerepe lehet a mozgásnak FOTÓ: FRANK YVETTE

Next

/
Thumbnails
Contents