Délmagyarország, 2008. április (98. évfolyam, 76-101. szám)

2008-04-05 / 80. szám

Szombat, 2008. április 5. Szieszta 111 Pekingben négy hónap múlva kezdődnek az ötkarikás játékok A BERLINI OLIMPIA Á 1936 és 2008, Berlin és Peking - akkor és most is vitatott, hogy az olimpiai játékok, a jó sportteljesítmény felülemelkedhet-e a zsarnokság fölött, és elsimíthatja-e a konfliktusokat. Számos párhuzamot találni az akkori Berlin és a mai Peking között - ez megdöbbentő, ugyanakkor rémisztő. Az olimpia arra szolgál, hogy erősítse a jót, és segítsen a totalitárius diktatúráknak minél inkább elfogadniuk a humánus, őszinte gondolkodásmódot - mondják sokan. Ám ez az eszme naiv és becsapós. Mindazok, akik azt hiszik, hogy a 2008. augusztus 8-24. közötti pekingi olimpiai játékok végre véget vet Kína szégyenletes, emberi jogokat lábbal tipró magatartásának, pont akkorát tévednek, mint azok, akik az 1930-as években hitték ugyanezt a hitleri Németországról. Kivégzés és láger Sok hasonlóságot találni Berlin és Peking, illetve a két fogadónemzet között. Ahogyan a náci Németország az első éveiben, Kínában is több ezer embert végeznek ki minden évben különböző indokokkal. A halálbüntetést nemcsak azokra szabják ki, akik embert öltek, hanem azokra is, akik elkövetik a listán szereplő 68 különböző bűn bármelyikét. Ezek között szerepel a rendszer ellen uszító kijelentés, valamint Tibet és Tajvan függetlenségének támogatása is. Megdöbbentő: ahogyan a náciknak, úgy a kivégzett kínaiak hozzátartozóinak is ki kell fizetniük a lőszert, amivel az elítéltet agyonlőtték. Azok a „bűnözők", akiket nem végeznek ki, évekig élnek a kínai koncentrációs táborokban. Ezek közül a Az olimpiai láng az 1936-os Berlinbe érkezett FOTÓ: AMERIKAI NEMZETI ARCHÍVUM leghirhedtebb a laogai, amely körülbelül ezer kisebb lágerből áll. Ezekben az 1950-es évek óta - becslések szerint - 40 millió bebörtönzött ember szenvedett és szenved még ma is. Azok, akik idén augusztusban Pekingbe látogatnak, ezeket a lágereket nem fogják látni, és a kínaiak, akárcsak a nácik 1936-ban, csodálatosnak fogják láttatni országukat. A kínai hatóságok egy higiénikus átnevelö munkatáborban fogják körbevezetni az újságírókat, ahogyan a nácik is tették azt, amikor 1936-ban büszkén kitárták a dachaui láger kapuját a média képviselői előtt, hogy azok lássák: az őrizettek nem egyebek, mint gengszterek. Szünet a kínban Az 1936-os sportrendezvény idején a náci rezsim „olimpiai szünetet" rendelt el: a zsidók ellen hozott korlátozó törvényeket erre az időre felfüggesztették. A nemkívánatos személyeket SP0RT01ÓK. „Néhányan azzal a téveszmével mentünk Berlinbe, hogy egy sportversenyen veszünk részt, és annak leszünk a részesei. Ehelyett azonban a politika propagandaként használt fel bennünket" - nyilatkozta Arthur Godfrey-Kilner Brown, aki a 400 méteres síkfutásban nyert aranyérmet. Egy másik sportoló azt mesélte: kapott egy levelet egy koncentrációstábor-lakótól, hogy hozza nyilvánosságra a lágerekbe zártak helyzetét, de a versenyzőnő tartotta a száját. Most a brit sportolókat arra kötelezték, írjanak alá egy szerződést, amely megtiltja nekik, hogy kritizálják a kínai rezsimet. a cigányokat, a homoszexuálisokat, a prostituáltakat - kitiltották Berlinből. Ma Pekingben a nem megfelelő személyeket távol akarják tartani a fővárostól az olimpiai idején. Elrendelték, hogy a környezetszenynyező gyárakat Pekingben és környékén zárják be - vagy telepítsék át jó messzire a fővárostól, hogy az olimpiai játékok idejére eltűnjön a szmog Peking egéről. A város metróvonalain a jegyek árát levitték 2 yuanra (14 penny) azért, hogy a szegények ne használják a buszokat, és a koldusok, valamint az utcán alvó hajléktalanok ki tudjanak metrózni a város szélén felállított táborokba. A kormány úgy döntött: azoknak a szegényeknek és hajléktalanoknak, akik hazautaznak, kifizeti a vonatjegyet. Szánalmas bojkott A náci Németország és a modern Kína égbekiáltó módon megsértette/megsérti az olimpiai chartát. Annak 5. pontja ugyanis kimondja: „A diszkrimináció bármely megnyilvánulási formája, amely valamely országra vagy valamely személyre irányul, faj, vallás, politika, nemiség vagy bármely formában az olimpiai mozgalommal nem egyeztethető össze." A Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB) az 1930-as években hagyta, hogy becsapják a nácik, most is fennNagy Feró nejlonparaszt lett, de a babos kendőt ritkán hordja ÉN BIZONY BELEÁLL0K" Politikai szerepet jó ideje nem vállal, csak énekel a világról a 61 éves Nagy Feró, a Beatrice frontembere. Elismeri: ma már kell egy kis „cerkajavító". A szegedi SZOTE-klubban erre nem volt szüksége kedden: az Egyetem Arca versenyen zsűrizett. kell valami ünnepélyes dolognak. Például októberben, mikor 30 éves lesz a Beatrice, biztosan rajtam lesz. - Szép évforduló, lesz jubileumi koncert? - Igen. Október 18-én, a Petőfi Csarnokban. Rengeteget kell készülnünk, sok fellépővel évek óta nem zenéltünk együtt. - Mintha kicsit eltűntek volna az utóbbi időben. Pedig a rendszerváltás előtt hosszú évekig az ellenzékiség példaképei voltak. Tényleg, lehet-e ma még úgy igazán lázadni valami ellen, érdemes-e egyáltalán? - A társadalom alapvetően nem változott meg. Egy rockzenekarnak mindig van valami ellen lázadni, hiszen az emberi hülyeség határtalan. Fel kell hívnunk a figyelmet arra a sok baromságra, ami velünk történik, s mi az, amin változtatni kellene. De hát ez is ellentmondásos, mert az embereket én nem akarom megváltozatni, a hülyeség állampolgári jog - az is lehet, én vagyok hülye. Ezért inkább csak a - Számítottam emblematikussá vált kiegészítőjére, a babos kendőre. Már nem hordja? - Egyfajta hivalkodás lenne, vagy valamiféle nosztalgiázás. Megvan még, de nagyon ritkán veszem fel, ahhoz lennie A MAJDNEM ELNÖK. Nagy Feró Letenyén született 1946. január 14-én, erdélyi menekült szülők gyermekeként. A Kandó Kálmán Műszaki Főiskolán végzett, ám a színpad erősebben vonzotta: 1970-től a Beatrice, később az Ős-Bikini frontembere. Laborc szerepét alakította Szörényi és Bródy István, a király című rockoperájában 1983-ban. Később a Garázs című rádióadás Állami Díjjal kitüntetett műsorvezetője. Évekig politizált: 1990-ben köztársaságielnök-jelölt, majd a MIÉP politikusa volt. Liu Hsziang gátfutó fogja a fáklyát a pekingi Tienanmen téren, a háttérben Mao Ce-tung néhai kínai kommunista vezető óriásportréja FOTÓ: MTI/XINHUA/LAN HONG-KUANG hangon szónokol a békéről és az egységről, miközben szemet huny afölött, hogy az olimpiát rendező ország lábbal tiporja az emberi jogokat. Az 1930-as években felemelték ugyan a hangjukat a disszidensek, de e tiltakozást senki nem vette figyelembe, mert zsidóktól és kommunistáktól származott. Ma a bojkottmozgalom hasonlóan gyenge, még akkor is, ha a tiltakozás fontos mozzanata az a kampány, amely megpróbálja felhívni a figyelmet arra az elnyomásra, amelyet Kína Tibetre gyakorol. Ha Berlin továbbra is modellként szolgál Kínának, akkor várható, hogy az olimpia minimális vitával kezdődik. Éppúgy, ahogyan Németországban 1936-ban, ma nagyon kis számú sportoló merészeli felemelni hangját a fogadó országgal szemben. A kínaiak, akárcsak a németek, hatalmas show-t fognak rendezni. Az esemény színházi természete el fogja fedni a valóságot, és eltakarja Kína brutalitását. Fordította: Nyemcsok Éva További fotók a témáról az interneten: világról énekelek, aztán mindenki szűrje le, ami rá vonatkozik. - A közéletben is próbálkozott egy darabig... - Már semmilyen politikai szerepet nem vállalok. Én ezt beszoptam. - Maradt a vidéki élet. Tényleg kecskékkel, libákkal, kacsákkal bíbelődik? - Nagyon szeretem az állatokat, jó, ha yannak körülöttem, s igaz ez bogarakra, hangyákra, vakondokra is. Mindig azt mondom a gyerekeimnek: ők előbb laktak ott, mint mi. Amolyan „nejlonparaszt" vagyok - állatokat nevelek, próbálok termeszteni ezt-azt, s élvezem, mikor látom: hiába ültettem el fejjel lefelé a dughagymát, mégis kikelt. - Azok a boldog szép napok címmel 2005-ben jelent meg önéletrajzi könyve. Akkor azt ígérte, lesz folytatás. Mikorra várhatjuk? - Csúszik egy kicsit, mert közben belevágtam Shakespeare Hamletjének átdolgozásába, szeptemberben mutatjuk be a darabot Budapesten, a Ruttkai Éva Színházban. Olyanra akarom megcsinálni, amilyen a középkorban volt: szórakozni lehetett rajta. Ez egy dráma vagy mi, pedig a történet anyi! Mindig van mi ellen lázadni - mondja Nagy Feró FOTÓ: FRANK YVFTTE nyi, hogy addig balfaszkodnak, amíg Fortinbras elfoglalja az országot. Én is szerepelek benne: narrátor leszek. - Mi alapján dönti el, hogy a nevét adja valamihez? Korcsolyázott a Sztárok a jégen című műsorban, feltűnt egy potencianövelő szer reklámjában is. - Úgy gondolom, aki elmúlt ötvenéves, annak nem árt, ha van nála egy-két „cerkajavító". Ezt nagyon sokan nem vállalják fel, mondván, nekik még nem kell. Ha van egy ilyen erős ellenszél, én beleállok, és azt mondom: valljuk be, hogy használjuk ezt a szart!