Délmagyarország, 2008. április (98. évfolyam, 76-101. szám)

2008-04-04 / 79. szám

Péntek, 2008. április A. Kultúra 17 Fotó: Frank Yvette Diploma-eloadasban játssza Otellót Jósé Cura Székhelyi József ötéves főigazgatói ciklusának utolsó premierjét tartják ma este a Szegedi Nemzeti Színházban, ahol Anger Ferenc rendezésében, Pál Tamás dirigálásával mutatják be Verdi kései remekművét, az Otellót. A címszerepet ma Wendler Attila énekli - jövő' héten szerdán és pénteken az argentin világsztárt, Jósé Curát láthatja a közönség. HOllÓSI ZSOLT Made in Szeged-mániája termékének tartja főigazgatói működésének utolsó bemutatóját, a - Cura gázsija nélkül húszmilliós költségvetéssel készülő Otellót Székhelyi József. A direktor a rendezőként ezzel a produkcióval debütáló Anger Ferencnek adott lehetőséget, akinek édesanyja öltöztetőként a színházban dolgozik, bátyja pedig befutott színész. Anger Ferenc először földrajz szakon végzett a JATE-n, közben a színházi kórusban énekelt, és a konzervatóriumban tanult. Az Operaház kórusából vették fel a színművészetire, ahol 2005-ben diplomázott színháztudományi szakon. Zenés színházi rendező akart lenni, ezért a velencei egyetemen folytatta, ahol Walter Lemoli, a parmai színház igazgatója, a torinói teátrum művészeti vezetője, a zenés műfajok specialistája lett a mestere. Az ö vezetésével érkezik majd májusban egy bizottság Szegedre, hogy a diploma-előadást értékelje. - A világban ma már kitágultak a határok, és egyszerre sok helyen kellene hirtelen otthon lennünk, ami hihetetlen teherként nehezedik az emberre. Otelló számára is hasonló teher lehet idegenként beilleszkedni egy másik kultúrába. Ez az opera kicsit a multikulturalitás drámája is - véli Anger Ferenc, aki szerencsésnek érzi magát, hogy Pál Tamás karmesterrel dolgozhatott. Kivételes tudását, muzikalitását már kórustagként is csodálta, így kicsit megilletődve kezdte a közös munkát. - Azt kérem a közönségtől, jöjjön, és lepődjön meg Verdin. Otellója ugyanis egyenes út a 20. század modern zenéjéhez, például Bartókhoz is, különösen szerkesztésében és pszichológiai tartalmában. Verdi számára a pszichológiai történés számít vezérfonalnak, ami egy olyan zenei korban, amikor kapdossuk a fejünket, hogy milyen új De nem a világsztárhoz szeretnének méltók lenni, hanem Verdi remekművéhez. A ma esti premier Otellója, Wendler Attila többek közt mint Don Jósé nagy sikert aratott itt a kilencvenes években. Desdemonaként Vajda Júlia lesz a partnere, aki a nyolcvanas évek végén Kerényi Miklós Gábor rendezésében már énekelte a szerepet. - Az Otelló még Verdi operái közül is kiemelkedik: csodamuzsika. Desdemona a mi felfogásunkban nem egy égi angyalka, hanem normális, hús-vér, érző nő. Nem szeretnénk idealizálni a figurát, hiszen a zene sem ezt sugallja. Otellóval nem egy lírai szerelem köti A sztártenor vasárnap késő este érkezik Vasárnap este száll le Josá Cura repülőgépe Ferihegyen, az argentin tenorsztár aki információink szerint összesen százezer eurót kap itteni fellépéseiért várhatóan még késő este megérkezik Szegedre, ahol a Novotelben lesz a szállása. Hétfőn délelőtt zongorás színpadi próbát biztosítanak számára, ahol csak a saját jeleneteit veszik át, utána sajtótájékoztatót tart, majd este előadásszerű főpróba következik. Kérésére a próbákon a szereplők kivételével senki, még a színház dolgozói sem vehetnek részt. Anger Ferenc koncepciójával már az év elején budapesti vendégszereplése idején megismerkedett, Papp Janó akkor méretet is vett róla a jelmezéhez. A szerdai és a pénteki előadáson is az Operaház sztárja, Rálik Szilvia lesz a partnere Desdemonaként, és Réti Attila énekli Jagót. Mindkét előadásra szinte az összes jegy elfogyott, tegnap már csak legfeljebb páholybeli pótszékre vagy a harmadik emeletre szóló egy-egy belépőt tudtak ajánlani a jegyiroda munkatársai. és új külsőséges formákat és ötleteket kell magunkévá tennünk, megértenünk, elsajátítanunk és előadnunk, igazi emberi mélység - hangsúlyozza a produkció dirigense. Pál Tamás szerint a szegedi együttes számára rendkívüli jelentőségű, hogy Jósé Cura vendégszereplése révén reflektorfénybe kerül. össze, hanem testi-lelki társak, a köztük lévő társadalmi és korkülönbség ellenére is annyira összeillenek, hogy tudják folytatni egymás gondolatait ajánlja az előadást Vajda Júlia. További fotók a témáról az interneten: delmagyar hu JELENET A TEGNAPI FŐPRÓBÁRÓL 125 ÉVE SZÜLETETT SZEGED KÖLTŐJE Ilona, Anna, Júlia és Hermia - Juhász Gyula múzsái Szeged költője 125 éve született. Kedvelték a nők mint barátot, és nem kívánták mint szerelmest. Gyámoltalan természete és előnytelen külseje miatt rajongása kezdettől kudarcra ítéltetett. Csalódásai a magyar szerelmi líra gyöngyszemeit ihlették. DOMBAI TÜNDE Juhász Gyula (Szeged, 1883. április 4.-Szeged, 1937. április 6.) alig múlt tizenhét éves, amikor otthagyta a piaristák váci rendházát. A szabadság- és szerelemvágy mámorában hazatérő kamasz bimbódzó lírája hamarosan tárgyat is talált. Fekete szemű életmentő A mai sebészeti klinika helyén lévő Ipar utcai szomszédságukba költözött a Klima család két lánygyermekkel. A nagyobbiknak, Ilonának (1890-1922) csapták a szelet az utca trubadúrjai, így a félszeg Juhász Gyula is. Hét évvel volt nála fiatalabb az okos, életvidám, kerekképü, csillogó fekete szemű Ili, aki modern lány lévén rövidre nyíratta barna haját - írja le Péter László irodalomtörténész, a Juhász Gyula-életmü szőregi kutatója. A lány nem különböztette meg udvarlóit, ám tisztelte Juhász alkotótehetségét, amihez őt is jelentős múzsaszerep fűzte. Később orvostanhallgatóként a költő életét is megmentette, amikor az a Dunába akarta ölni magát. Ezért különös, • KLIMA ILONA hogy férjhez ment, morfinista lett belőle, és 32 évesen túladagolta magát. Huszonöt évesen pillantotta meg Juhász Gyula Schall - művésznevén Sárvári - Anna (1887-1938) segédszínésznőt Nagyváradon. A nagy termetű, erős alkatú, molett Nusit ma valószínűleg, tramplinak mondanánk. Anna örök, avagy a molett Nusi Müveletlenségéböl a költő mindhiáSÁRVÁRI ANNA ba akart művésznőt faragni, ám a rajongás megszépítette a múzsát. Úgy írta le: Anna teste rózsa, keze szép, bőre bársony, karja, válla és feje szinte ujjong a rivaldafényben. Élete végéig elkísérte az emléke; Anna örök című versét úgy zárja: „És egész elhibázott életemben/ Élsz és uralkodol örökkön, Anna". Arról, hogy valójában mennyire ismerték jól egymást, ellentmondóak a híresztelések. (Annát még azzal is meggyanúsítják, hogy Juhász Gyulán és a megihletett verseken keresztül akart szerepekhez jutni.) Abban megegyeznek viszont, hogy beteljesületlen szerelem volt. Egy évvel a költő halála után - két sikertelen házassággal a háta mögött 7 a betegen és munka nélkül ijyómofgó „örök Anna" is mérget vett be. Állítólag Juhász Gyula dedikált verseskötete feEŐRSI JÚLIA küdt mellette a halálos ágyán. Juhász Gyula egy korábbi öngyilkossági kísérlete hozta életébe Eőrsi Júliát (1889-1958). Tanár képesítésű újságíróként küldte ki a huszonöt éves lányt a Világ szerkesztősége a kórházban fekvő költőhöz. Riadt Júlia, bársonyos viola A vérző mellkasú költő beleszeretett az ismeretlen, szőke hajkoronás, fehér leányarcba és a riadt szempárba. A költő nimbuszától megrészegedett lány ilyen módon lelket öntött a poétába. Négy évig kezébe vette sorsa irányítását és kiadói ügyeit, egészen addig, míg az új lángolás Zöldi Vilma iránt el nem homályosította az alakját. Később nagy feltűnést keltett memoárjaiban a meggyőző hírrel, hogy egyházi házasságot kötöttek volna 1918-ban. A Júlia-ciklus ihletöZÖLDI VILMA je jóval túlélte a szerzőt, agyvérzés vitte el 69 évesen. Különös véletlen, hogy ugyanaz az orvos boncolta, mint aki 21 évvel korábban Juhász Gyulát. Zöldi Vilma (1887-1927), a Hermia-ciklus múzsája a költő születésnapján jött a világra, csak négy évvel később. Makói tárcaírónak volt színésznő lánya. Leveleiből kiderül, hogy mélyebb érzelmű és tehetségesebb volt Annánál, de az nem, hogy viszonozta volna a költő meg-megújuló vallomásait. Kék szemében és szőke hajában Anna emléke kel új életre: Juhász Gyula édesbús, rejtelmes mosolyú, bársonyos violának írja le. Elsodorja mellőle a karrierje, ezért valószínűleg a költő tudta nélkül lett öngyilkos, mert ennek nincsen nyoma a versekben. (A fotók a Somogyi-könyvtár Kilényi-gyűjteményéből valók.) B SZEGEDI MEGEMLÉKEZÉSEK. A költő- születésének 125. évfordulóján, ma délután 3-kor koszorúzás lesz a Belvárosi temető díszparcellájában, háromnegyed A-kor szobránál, a Roosevelt téren, negyed 5-kor a Pécsi utca 2. szám alatti emléktáblánál. 5 órakor a Reök-palota zöld szalonjában irodalmi estet rendeznek A szegedi vers ünnepe címmel. A hónap végéig tartó eseménysorozatról programajánlóinkban folyamatosan hírt adunk.