Délmagyarország, 2008. április (98. évfolyam, 76-101. szám)

2008-04-26 / 98. szám

Szombat, 2008. április 26. Aktuális 13 VÁSÁRHELYI ÁLLATTENYÉSZTÉSI NAPOK - XV. ALKALOMMAL Ünneplő mezőgazdaság TEGNAP, A NYITÓNAPON IS SOKAN ÉRDEKLŐDTEK A KIÁLLÍTÁS HELYSZÍNÉN. A HÁTTÉRBEN MEZŐGAZDASÁGI GÉPEK SORAKOZNAK, ELŐTTÜK A KÍVÁNCSI NÉZŐK. A SHOW RÉSZE: DISZNÓPÖRZSÖLÉS HAGYOMÁNYOS ESZKÖZZEL Fotó:Tésik Attila A magyar mezőgazdaság ünnepének nevezte Gráf József földművelésügyi miniszter a tegnap megnyílt XV. Alföldi Állattenyésztési és Mezőgazda Napokat. A vasárnap délutánig tartó kiállításra tízezreket várnak a szervezők. Az első napon is ezrek látogattak ki a vásárhelyi Hód-Mezőgazda Zrt. kiállítási centrumába. KOROM ANDRÁS Ezrek tolongtak tegnap reggel a vásárhelyi Hód-Mezőgazda Zrt. kiállítási centrumában, hogy részt vegyenek a XV. Alföldi Állattenyésztési és Mezőgazda Napok megnyitásán, amelyen hét ország mutatkozik be agrártermékeivel és állataival. Látnivaló bőven akadt, a szervezők ma és holnap is tízezreket várnak az érdekes programokra. Antal Gábor, a Hód-Mezőgazda Zrt. vezérigazgatója köszöntőjében az eddigi legnagyobb kiállításának nevezte az ideit. Gráf fózsef földmüvelésügyi és vidékfejlesztési miniszter pedig a magyar mezőgazdaság olyan ünnepének, amelyre a magyar agrárium színe-java ellátogat. A szakminiszter hangsúlyozta, míg a mezőgazdaság egésze az utóbbi 3-4 évben fejlődésnek indult, az állattenyésztés minden idők legrosszabb éveit éli. A támogatások csak a veszteségek csökkentésére voltak elegendőek, ezért most a technológia fejlesztését tűzték ki célul, azt támogatja a kormány. (Gráf Józseffel hétfői gazdasági mellékletünkben olvashatnak interjút.) Marék Sawicki lengyel mezőgazdasági és vidékfejlesztési miniszter a termelők összefogására buzdított, Lázár János polgármester, országgyűlési képviselő Vásárhely, Szabó Gábor, a Szegedi Tudományegyetem rektora pedig a megyeszékhely szakembereinek támogatásáról biztosította az agráriumot. A megnyitót követően a lovas huszárok bemutatójában gyönyörködhetett a nagyérdemű, majd az emberek nagy része érdeklődve széledt szét a kiállítási területen. A sok-sok látnivaló közül a legérdekesebbnek az állatok bizonyultak, főképp a békésen viselkedő pónikat és lovakat simogatták a felnőttek, és a gyerekek. De nagy sikert arattak a kecskék, a juhok, és a békésen kérődző szarvasmarhák is. - Nézd, apu, ennek a tehénnek nincs tőgye - újságolta egy kislány izgatottan, s egy marhára mutatott, derűs mosolyt csalva a nézelődők arcára. A papa nevetve mondta, hogy ez a tehén tulajdonképpen egy bika, azoknak pedig nincs tőgyük. Közben hangos ovációt hallatott a tejelőmarha-show-t néző közönség. A marhák egyikét ugyanis nem felnőtt vezette a zsűri elé. A jól megtermett állatot egy kisgyerek próbálta rávenni arra, hogy lépjen a szakemberek elé. Csakhogy a kisfiú hiába húzta a kötőféket, nem akart mozdulni az állat. - Húzzad, húzzad! - biztatta a közönség. A vasárnap délután a bemutató fejéssel véget érő állattenyésztési napok programjára az idén is tízezreket várnak a szervezők. A látnivalókban nem lesz hiány, hiszen a tegnapi szakmai nap után ma és holnap már a parádéké, díjugratásoké, csikós- és lovasbemutatóké és -versenyeké a főszerep. IMLÉKPONT STAND. Külön helyet kapott, s egyedi formavilággal jelenik meg a vásárhelyi Emlékpont múzeum a kiállításon. Standját államvédelmi határőr szobra vigyázza, egy monitoron pedig a múzeumról és a városról készült animációs film látható. Az Emlékpont-totót kitöltők között ajándékcsomagot sorsolnak ki vasárnap délután fél 4-kor. Bizonytalansag a tüdoszures körül Hetek óta bizonytalanok a páciensek és a háziorvosok is a tüdőszűréssel kapcsolatban. A szegedi állomáson gyakorlat: szinte mindenkitől pénzt kérnek érte. Erre a régiós tiszti főorvos figyelmeztette őket - a tüdőgyógyászok viszont tiltakoznak ellene. TOMBÁCZ RÓBERT - Beutalót hozni kell? Ki adhat beutalót? Most akkor kell fizetni a szűrésért? Mennyibe kerül a tüdőszűrés? - sorjáztak a kérdések tízből nyolc ember szájából tegnap késő délelőtt a Mérey utcai tüdőszűrő állomáson. Bár a váróban több helyen is vannak tájékoztatók, pár hete a páciensek és a háziorvosok sem biztosak a válaszokban. - Meglepődtem, amikor hallottam, hogy kétezer forint a tüdőszűrés, de meg kell csináltatnom. A főnököm azt mondta, ha ott akarok dolgozni, kötelező. És saját zsebből, mert a cég nem fizeti vissza - árulta el a 19 éves szegedi Terhes Dániel, egy pesti étterem szakácsa. A vendéglátóiparban dolgozóknak évente kell friss tüdőszűrési eredményt vinniük a munkavégzéshez - hasonlóan az egészségügyi dolgozókhoz. - Nekünk van beutalónk, úgyhogy elvileg nem kell fizetnünk. Utánanéztünk a neten - beszélt jól értesülten, a kezében üzemorvosi pecsétes papírral Ferencz Klaudia. A másodéves egyetemista Tiszafüreden él, de Szegeden tanul. A barátnőjével érkező lány elmondta, az orvost egy webes fórumon ajánlották nekik. Ügy tűnik, sikerrel. Tőlük nem kértek pénzt az ablakban. - Nekem volt beutalóm, mégis beszedték a kétezret. Belebélyegezték a munkavállalói könyvembe, hogy itt jártam, és azt mondták, a munkaadó megtérítheti nekem. Nahát, arra befizetek! - hitetlenkedett Miklós Lajosné. Ha a háziorvos indokoltnak látja - azaz valakinek a környezete vagy a betegségre utaló jelek miatt magas a tbc-kockázata -, írhat tüdőszürésre beutalót. Ilyenkor nem kell fizetni érte. Akkor is lehet jönni, ha nincs beutaló, de úgy kétezer forint a szűrés. A munkaegészségügyi, azaz üzemorvos által kért szűrés eddig is fizetős volt, és az is maradt. Itt szintén a kétezer forintos röntgenvizsgálat költségét kell kifizetni - magyarázta a jelenlegi szegedi gyakorlatot Polner Éva, intézetvezető főorvos. A zavart az okozza, hogy pár hete Mucsi Gyula régiós tiszti főorvos körlevelet adott ki, amiben leírta, hogy a tüdőszűrés nem része a OEP-finanszírozott népegészségügyi célú szűréseknek - azaz a vizsgálatot ki kell fizetni. Korábban évi egy szűrést állt az egészségbiztosító. A tüdőgyógyászok szeretnék elérni a zavaros helyzet rendezését, az ország egyes régióiban ugyanis jelenleg teljesen eltérő gyakorlat szerint kérnek vagy nem kérnek pénzt. Az egységes álláspont kidolgozása érdekében a szakföorvosok vették kezükbe az ügy intézését. Szegeden addig a fentiek szerint szűrnek - közölte Polner Éva. A BŰVÖS 25 SZÁZEZRELÉK. Tíz éve nem kötelező tüdőszűrésre járni. A jelenlegi szabályozás szerint csak azokban a körzetekben kötelező, ahol az új tbc-s betegek száma meghaladja a százezer lakosra számított 25 főt. Eszerint most a főváros mellett Szabolcs-Szatmár-Bereg és Jász-Nagykun-Szolnok megyében kötelező a szűrés, nemrégiben pedig Debrecenben rendelték el újra. Ennek oka, hogy Romániában és Ukrajnában ugrásszerűen megnőtt a tbc-s betegek száma. Az utóbbi államban óránként meghal egy és megfertőződik másik négy ember a tüdőbaj kórokozójával, amelyek közül több törzs már ellenáll a gyógyszereknek. Csongrád megye nem közelíti meg a 25 százezrelékes arányt. Ha még le sem tudjuk írni, mire szeretnénk pénzt kapni, akkor nem is kapunk. SULYOK ERZSÉBET Eladni a várost Uniós csatlakozásunk előtt másfél évvel már nagyon szorítónak érezte az időt Dudits Dénes szegedi akadémikus. Ha uniós tagként fogalmunk se lesz róla, merre akarunk haladni, miként kívánjuk kihúzni saját hajunknál fogva saját magunkat a kátyúból, akkor nekünk annyi; ha még le sem tudjuk írni, mire szeretnénk pénzt kapni, akkor nem is kapunk - gondolhatta, ha sokkal pontosabb szavakkal is. Ezért a nyilvánosságot is segítségül hivta, hátha így nem ítéltetik örökös bolyongásra a hivatalosság útvesztőiben város- és régiómentő elképzelése. Ennyi idő után azt mondanám, az ő szóleleménye - biopolisz - bizoHa még le sem nyúlt eddig a leghasznosabb ötletír # tudjuk írni, mire nek. Szép szó, jó szó, még akkor is, ha évtizeddel a születése után sem sokan értik. Nincsenek tisztában a jelentésével. Itthon. Mert Európában nagyon is értik. Szeged, a biopolisz csak ennyit kell mondani, és külföldön nagy biztonsággal egyből eltalálják, hogy - bioiparról van szó. Olyan városról, ahol „ráfeküdtek" a modern biológia észvesztően gyorsan gyarapodó tudásának mindennapi hasznosítására. Franciák, skandinávok, németek bólogatnak: jó választás, trendi dolog, végtére az egész világ errefelé, az emberek életminőségét javító fejlesztések felé feszül neki a teendőknek. (Tegyük hozzá, reméljük, még mindig, legföljebb úgy értik: az a régi-új nagy kérdés is az emberi életminőség része, hogy a Föld lakóinak legyen mit enniük.) A világ gazdagabb részein tudják, hogy a tudomány napi „felhasz: nálásához" csúcstechnológia kell. A termék, amit valamely tudományos eredmény, majd szabadalom révén gyártani és használni lehet, nagy értékű, nagy a piaca, drágán lehet eladni. A bioipar jó ipar, van jövője. Ha Szegeden biotechnológiai cégek virágozhatnának, a városnak lenne jövője. Lakóinak pedig minőségi élete. Most ne rágódjunk azon, mire alapozta a szegénységből való „kitörési ötletét'.' a növénybiológus akadémikus, fogadjuk el, volt alapja-oka, hogy biopolisznak kiáltatott ki Szeged. Mert ez történt: kikiáltottuk, a jól csengő elnevezés sláger lett a médiában - megvalósítva a városmarketing egyik feltételét. Ezt akartuk, eladni a várost: megmutatni, hogy itt egy jó terv, kérünk hozzá pénzt, és megcsináljuk. Hétköznapi szemlélő szerint sokkal több nem is történt, mint az, hogy immár ország-világ tudja: ha Szeged, akkor biopolisz. Tessék elhinni, ez nem kevés! „Ráadásul" jött pénz a hívószóval jelzett programokra, nyert az egyetem a tudásközpontokra a pólusvárosban. De valóban nincsenek még itt a vágyott gazdag high-tech cégek, csak a „kicsik" dolgoznak erejüket megfeszítve. De korai lenne még föladni. 66 SZEMELY ELLEN EMELTEK VADAT Ingatlanspekulációval 140 milliót csaltak ki Hatvanhat személy ellen emelt vádat egyetlen ügyben a Szegedi Nyomozó Ügyészség. Nemcsak az ingatlancsalással foglalkozó bandatagok, hanem azon ügyfeleik ellen is vádat emeltek, akikről bebizonyosodott: elkövették a vesztegetés bűntettét. KISS GÁBOR GERGŐ A Szegedi Nyomozó Ügyészségen eddig még nem volt példa arra, hogy egy ügyben egyszerre hatvanhat ember ellen emeltek vádat. Most pontosan ennyi embert vádolnak abban az ingatlancsalással kapcsolatos ügyben, amelyben eljárást még 2006 nyarán indítottak befolyással üzérkedés bűntette miatt, és amelyet a napokban fejeztek be. Lapunk másfél évvel ezelőtt arról számolt be, hogy „árverezett" és „végrehajtásos" ingatlanok megvásárlására vett fel egyenként kétmillió forint vételárelőleget egy szegedi belvárosi ingatlanforgalmazó iroda nevében H. J.-né. Az ügyvezető igazgató garantálta, hogy a tranzakciót a pénz átvételésorán végrehajtókkal való kapcsolataikra, és arra hivatkoztak, hogy a végrehajtók az ügyfelek által kiszemelt ingatlant csúszópénz fejében csak a kenőpénzt átadóknak szerzik meg. - Végrehajtói kapcsolatra, illetve jogellenes végrehajtói tevékenységre vonatkozó adatok a nyomozás során nem merültek fel - mondta Pigniczky József ügyész. Ingatlanonként előleg gyanánt a négy fővádlott egyébként háromszázezer-kétmillió forintot vett át. - Az ügyfelek egy része tisztában volt azzal, hogy várhatóan egy végrehajtót is meg kell vesztegetniük, így elkövették a vesztegetés bűntettét. Annak ellenére, hogy ingatlant nem kaptak, és az általuk befizetett összeget Nem nyilatkozott, most nem kapcsolható Az ügy egyik fő vádlottja H. J.-né korábban azt mondta lapunknak: amíg a nyomozás folyik, nem nyilatkozik. Tegnap többször is próbáltuk elérni, de telefonja „átmenetileg nem volt kapcsolható". tői számított 90-120 napon belül lebonyolítják. Az írásban kötött szerződések szerint ennek meghiúsulása esetén a teljes összeg visszafizetését vállalták. A határidők már akkor lejártak: az ügyfelek sem a lakást nem kapták meg, sem a pénzüket nem kapták vissza. A tegnapi sajtótájékoztatón kiderült: B. B. szegedi, és N. E. hódmezővásárhelyi lakos már 2004-től beindította „vállalkozását". Ebbe az üzletbe kapcsolódott bele később a szegedi ingatlaniroda igazgatója, H. J.-né és a szegedi K. T. is. Az ingatlanközvetítés sem szerezték vissza: az ügyészség vádat emelt ellenük - beszélt Pigniczky József. Az eljárás során gyanúsítottként összesen 69 személyt hall gattak ki befolyással üzérkedés, hivatali vesztegetés, csalás és okirat-hami sítás miatt - 66 személlyel szemben emeltek vádat. Az ingatlanspekulálók összesen 142 millió forintot csaltak ki megtévesztő módszerükkel - alig 40 milliót sikerült megtéríteniük. Az átvertek között vannak ismert szegedi közéleti személyek, de a feltűnően jó vételi lehetőség egyikükben sem keltett gyanút.