Délmagyarország, 2008. április (98. évfolyam, 76-101. szám)

2008-04-21 / 93. szám

Hétfő, 2008. április 21. Aktuális 13 A KISZOMBORI ROTUNDA A LEGIDŐSEBB ÉPEN MARADT ÉPÜLETÜNK Templomok Csongrád megye doyenjei PANEK SÁNDOR Azelőtt persze szó sem volt arról, hogy ilyen bátor lesz. Az elnök úr bátor Gyurcsány Ferenc kapott már gúnyt, vádat, tojást és füttyöt szinte mindenütt, ahol megfordult. A nyilvánosság előtt azonban úgy még nem durrant el a feje, mint amikor a koalícióból éppen távozó SZDSZ-elnök, Kóka János bírálta egy parlamenti vitanapon. Maga a bírálat egyenesen unalmas volt a vitriolos utcai feliratokhoz képest. A miniszterelnök mégis feldúltan szólt oda, hogy „de bátor lett az elnök úr!", majd kirohant az ülésteremből. Miért, miért nem, egy ilyen kis megjegyzés a maga frissességével egy szakajtónyi korábbi fűrészporos nyilatkozattal felér. Úgy van ez, mint a szép szerelmes szavakkal, amelyek közé mindig becsúszik H Azelőtt persze egy-egy kis hazug közhely, míg a ve# # SZÓ sem volt szekedés szavai mindig oíyan lényeglátók. Az elnök úr tehát a miniszterelnök úr szerint bátor lett, értsük úgy, bátrabb, mint kellene, amiben benne van az is, hogy azelőtt bezzeg nem volt ennyire bátor, s az is, hogy azelőtt persze szó sem volt arról, hogy ilyen bátor lesz. És mintha egy kis machiavellisztikus bukéja is lenne ennek az odaszólásnak, egy kis hatalomtechnikai mellékize, amit pedig nem véletlenül kerülnek a politikusok. Mert mindebből nem az látszik, hogy a miniszterelnök űr azért pipa az elnök úrra, mert az elnök úr, teszem azt, cserbenhagyta a közjót. Hanem éppenséggel azért, mert öt, a miniszterelnököt hagyta cserben, s úgy tesz, mintha ott sem lett volna a koalícióban. A választóban pedig ébred a felismerés, hogy amikor ez a két derék elnök úr összefogott, hogy saját képükre alakítsák az országot, akkor az elhivatottság és a hatalomvágy ideális arányát nem Az elnök emberei című tévés remekből kölcsönözték-e. Esetleg az is megfordul a választó fejében, hogy annyi mindennek van ma már minőségbiztosítási technikája. Ennek az aránynak még nincs. A világ ismétli magát, Medgyessy Péter, 2004-ben lemondatott miniszterelnök puccsot emlegető interjújában szintén tett egy éles, látszólag üzenetet is tartalmazó megjegyzést az SZDSZ-re és egyes korrupciós ügyekre. De erről a villanásról később kiderült, hogy az interjú légkörében ez a kijelentés nem lett eléggé kibontva. A világ a ki nem bontott igazságokban ugyancsak ismétli magát. Bár a két eset annyiban különbözik, hogy Medgyessy Péter később elegánsan kitért a politika útjából. Gyurcsány Ferenc és Kóka János viszont jelenleg két olyan pártvezető, akiken az ország kormányozhatósága múlik. SZEGEDEN ÚTLEZÁRÁS, DESZKNÉL FELÚJÍTÁS Marják a Római körutat Ma megkezdődik a nagykörútfelújítása, csak hajnalban döntenek a szombaton lezárt rakpart megnyitásáról - bedugulhat Szeged a reggeli és a délutáni csúcsforgalomban. MUNKATÁRSUNKTÓL Közleménye szerint ma reggel fél 7-kor lezárja az útépítő cég a szegedi nagykörút Bertalan hídról levezető külső sávját. Félpályás útszűkület mellett marják az utat közvetlenül a híd lábától, tehát a Szilléri sugárút kereszteződésében is. Az útlezárás a kivitelező Swietelsky Építő Kft. helyi építésvezetője szerint ezen az egy sávon lesz egyelőre a József Attila sugárútig. Az ottani kereszteződés burkolatát előreláthatólag csak a hét végén bontják fel. A forgalomkorlátozás miatt torlódásokra kell számítani. Aki teheti, induljon korábban vagy kerülje el a nagykörút Bertalan híd felőli végét. Hivatalos terelőút nincs. Tarján felől a Makkosházi körút-Rókusi körút, illetve a Budapesti körút-Kereszttöltés utca-Felső Tisza-part irányban, Dorozsma felől az Északi körút, a Rókusi körút vagy a Vásárhelyi Pál utca felé érdemes elkanyarodni. A belváros felől a Belvárosi híd, a rakparton át a Bertalan híd, illetve a Felső Tisza-part ígérkezik használhatónak. Ma reggeltől a 43-as út 12-es és 15-ös kilométere között is folytatódik az útfelújítás. A múlt hetihez hasonlóan szakaszosan dolgoznak az útépítők, emiatt megint nagy torlódások alakulhatnak ki, dugókra kell számítani. Hajnalban dől el, megnyitják-e a rakpartot Ma hajnalban döntenek arról az Alsó-Tisza-vidéki Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság szakemberei, hogy meg lehet-e nyitni a forgalom számára a szombaton lezárt Huszár Mátyás rakpartot. A Tisza ma tetőzik Szegednél, ám nem lepi el az út szintjét - tudtuk meg Dobi Lászlótól, az Atikövizig vezetőjétől tegnap. Ekkor még nem lehetett tudni, hogy már ma délelőtt, vagy csak kedden lehet megnyitni a rakpartot, amelyet azonban a hét végére ismét le kell zárni, ha a folyó vízgyűjtő területén a héten további nagy mennyiségű csapadék hullik. • SZOMBATON LEZÁRTÁK - MA HAJNALBAN DÖNTENEK ARRÓL, MEDDIG MARAtT AUTÓMENTESARAKPART Fotó: Frank Yvette AZ 500 ÉVES FERENCES TEMPLOM A 13.-TÓL A16. SZÁZADIG ÉPÜLT Fotó: Segesvári Csaba R.TÓTH GÁBOR Ha Csongrád megye legidősebb épen maradt épületét keressük, rájöhetünk: nem csak a rossz szomszédság számít török átoknak Magyarországon. A félholdasok - s még előttük a tatárok elleni küzdelemben ugyanis jórészt megsemmisültek a Dél-Alföld Arpád-kori építményei. „Az 1566-ik esztendőben ezen várost a török és tatár végképp elpusztította" - szól például Petrák Ferenc szentesi kéziratos krónikájának helyzetjelentése. így alig találni a megyében 300-400 évnél régebbi, épen maradt építményt - listánkra a romos szöregi templom vagy a vásárhelyi román-gót, 13. századi templommaradvány sem került fel, mint ahogy kitnaradt az 1500-as években készült szegvári várfal, amelyet a közeljövőben le is bontanak majd. Épen maradt viszont a kiszombori rotunda, amely éppen hazánkban szokatlan keleties, bizánci vonásainak köszönheti megmaradását. - „Ráismertek" a törökök, azért hagyták épen meséli az épületről monográfiát jegyző Marosvári Attila. A történész szerint Csongrád megye legidősebb épségben megmaradt épülete a 12-13. század fordulóján keletkezett, erre következtethetünk az anyaghasználatból és az építőmesteri munkából. Ez a műemlék Európa legszebb hatkaréjú kőtemploma, s bár rendszeresen felázik, a szakember szerint elfogadható állapotban van. Ugyancsak átvészelte a történelem viharait Szeged legpatinásabb építménye, a Dömötör-torony, amelyet először 1199-ben említenek a források. A dóm helyén állt Szent Demeter-tempA DÖMÖTÖR-TORNYOT TÖBBSZÖR IS ÁTÉPÍTETTÉK Fotó: Frank Yvette lom egyetlen megmaradt tornyát az évszázadok alatt több alkalommal átépítették, a 18. századra nyerte el végső formáját - 1709-ben például még hat ablaksora, emelete volt. A megye harmadik épületdoyenje is Szegeden található: az 500 éves szegedi ferences templom és kolostor a pannonhalmi bencés apátság után Magyarország második legrégibb ilyen jellegű épületegyüttese. Több turnusban épült: a 13.-tól a 16. századig, 1509-ben szentelték fel. Ebben az időben épült a 1 A sorrend Épület neve Építés éve 1. Kiszombori rotunda 1100-as évek 2. Dömötör-torony, Szeged 1100-as évek 3. Szegedi ferences templom és kolostor 1509 4. Református templom, Hódmezővásárhely 1719 5. Kálvária kápolna, Makó 1734 6. Szegvári templom 1737 7. Szentháromság-templom, Hódmezővásárhely 1752 8. Károlyi-kastély, Derekegyház 1769 9. Csongrádi templom 1769 10. Csanádi megyeháza, Makó 1780 J FORRÁS: KULTURÁLIS ÖROKSÍGVÉOELMI HIVATAL DM-GRAFIKA gótikus stílusú óföldeáki templom is, amelyet a 90-es években restauráltak. A törökök kivonulása után, 1713-ban épült Hódmezővásárhelyen a református templom négyzet alaprajzú, hasáb formájú tornya, bejárata fölött a város címerét tartalmazó emléktáblával. Makó legpatinásabb építménye pedig a város ősi szakrális helyén, a Kálvária-dombon 1734-ben épült Kálvária-kápolna, amelyet a Boldogságos Szűz Mária hét fájdalmának tiszteletére szentelték fel. A LEGIDŐSEBB LAKÓÉPÜLETEK. - A megye legpatinásabb lakóépülete az 1765-69 között épült derekegyházi kastély, amely 1949-től szociális otthonként működik. - Szeged épületeit nemcsak a középkor viszontagságai tizedelték meg, az 1879-es nagyárvíz sem kímélte emlékeztet Mátyus Zoltánné, a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal szegedi intézményének irodavezető helyettese, utalva arra, hogy a lakóépületek közül csak néhány vészelte át a természeti katasztrófát, ezek közül a legidősebb polgárház a Kálvária sugárúton álló Dáni-ház, amely 1810 körül épült, Vedres István tervei alapján. Alig néhány műemlék vészelte át a török dúlást Csongrád megyében, így legpatinásabb épületeink többsége is csupán 3-400 éves - a műemlékvédelmi világnap ürügyén készítettük el listájukat.