Délmagyarország, 2008. április (98. évfolyam, 76-101. szám)

2008-04-17 / 90. szám

121 Kapcsolatok Csütörtök, 2008. április 17. tcs AZ UGYVED VALASZOL Dr. Juhász György A levéltitokhoz való jog mindenkit megillet Tisztelt ügyvéd úr! Egy olyan személlyel vagyok kénytelen egy lakásban lakni, akivel korábban jóban voltam, de sajnos mára a viszonyunk megromlott, pontosabban szólva nincsen. Kommunikációnk a köszönés szintjére süllyedi. Egyikünk sem akar elköltözni, évek óta tart ez az állapot, ami nem jó, de elviselhető. Egyetlen problémám, hogy ö egész nap otthon van, így akkor is, amikor jön a posta. Már szóltam, hogy az ajánlott küldeményeimet ne adják oda neki. A sima leveleket viszont csak bedobják, azokat kiveszi a postaládából és elolvassa. Még arra sem veszi a fáradságot, hogy gőzzel vagy máshogy óvatosan nyissa ki a borítékokat, hogy ne vegyem észre, hanem durván feltépi, s engem már a bontott levelek fogadnak. Többször szóltam, de rám sem hederít. Mit tehetek? Büntetlenül lehet ellenőrizni más levelezéséi? Ügy gondolom, semmi köze a pénzügyeimhez vagy a magánéletemhez. Tisztelt olvasó! Nem részletezte, hogy kivel és miért került ebbe az élethelyzetbe, úgyhogy ezt tényként kezelve nem is firtatom. A levéltitok mindannyiunkat megillető személyhez fűződő jog, aminek megsértését a polgári és a büntetőjog is szankcionálja. A büntető törvénykönyv 178. § (1) bekezdése szabályozza a levéltitok megsértésének alapesetét. E szerint: aki másnak közlést tartalmazó zárt küldeményét a tartalmának megismerése végett felbontja, megszerzi, vagy ilyen célból illetéktelen személynek átadja, úgyszintén aki távközlési berendezés útján továbbított közleményt kifürkész, ha súlyosabb bűncselekmény nem valósul meg, vétséget követ el, és pénzbüntetéssel büntetendő. A polgári törvénykönyv 81. § (1) szerint személyhez fűződő jogokat sért, aki a levéltitkot megsérti, továbbá aki a magántitok vagy üzleti titok birtokába jut, és azt jogosulatlanul nyilvánosságra hozza, vagy azzal egyéb módon viszszaél. A 84. § (1) értelmében, akit személyhez fűződő jogában megsértenek, az eset körülményeihez képest a következő polgári jogi igényeket támaszthatja: a) követelheti a jogsértés megtörténtének bírósági megállapítását; b) követelheti a jogsértés abbahagyását és a jogsértő eltiltását a további jogsértéstől; c) követelheti, hogy a jogsértő nyilatkozattal vagy más megfelelő módon adjon elégtételt, és hogy szükség esetén a jogsértő részéről vagy költségén az elégtételnek megfelelő nyilvánosságot biztosítsanak; d) követelheti a sérelmes helyzet megszüntetését, a jogsértést megelőző állapot helyreállítását a jogsértő részéről vagy költségén, továbbá a jogsértéssel előállott dolog megsemmisítését, illetőleg jogsértő mivoltától megfosztását; e) kártérítést követelhet a polgári jogi felelősség szabályai szerint. Ha tehát arra kíváncsi, milyen jogi lehetőségei vannak, akkor egyrészt büntetőfeljelentést tehet, másrészt polgári pert indíthat. Nem tudom, hogy ezek milyen eredménnyel zárulnának, hiszen a jogsértést mindkét esetben bizonyítani is kell. Azt sem.tudom, hogy egy esetleges elmarasztalás milyen következménnyel bírna, menynyiben tartaná vissza az illetőt. Például a bíróság kimondhatja, hogy a további jogsértéstől, azaz a jövőben érkező küldemények felbontásától eltiltja, de ennek a végrehajtása gyakorlatilag lehetetlen. Ha az a kérdés, hogy mit tegyen, akkor szerintem szereljen fel egy saját, atombiztos levélszekrényt, vagy béreljen postafiókot. A döntés természetesen az öné. UTANAJARTUNK 0LVAS0INK PANASZAINAK Alkalmi munka vagy szívesség? • Igaz-e, hogy barátok, szomszédok csak alkalmi munkavállalói kiskönyvvel segíthetnek egymásnak? - kérdezi Tóth Andrásné szegedi olvasónk. Az őszi, ellenőrzött szüretekkel foglalkozó cikkben azt olvasták, az ellenőr dönti el, baráti segítségnyújtásról vagy feketemunkáról van-e szó. Attól tartanak, hogy az ellenőr már azért is megbünteti őket, ha a szomszéd segit felásni a kertjüket. Holott szó sincs fizetésről, pénzkeresetről. Ez az intézkedés a jószomszédi kapcsolatoknak is véget vethet. Már nem mernek segíteni egymásnak. • A Foglalkoztatási és Szociális Hivatal az alábbi választ adta olvasónk kérdésére: „A rokonok, barátok, ismerősök, szomszédok ingyenes segítségnyújtása folyamatos problémát jelent az érintettek számára. Számos levelet kapunk a témában, jogi szabályozás hiányában azonban nem tudunk megnyugtató megoldással szolgálni. A probléma abból adódik, hogy nem rendelkezik jogszabály arról az esetről, amikor családtag, hozzátartozó, barát, szomszéd nyújt segítséget díjazás nélkül, szívességből. A szívességi munkavégzés fogalmát a magyar jogrendszer nem ismeri és nem is szabályozza. Ez ugyanis nem minősül munkavégzésnek, hiszen nincsenek meg a munkaviszony létrejöttéhez szükséges feltételek. Amennyiben bizonyítható munkaügyi ellenőrzés alkalmával, illetve végső soron munkaügyi bíróság előtt, hogy a segítségnyújtás ingyenes, és a fenti kapcsolatok valamelyike áll fenn a felek között, a tevékenység nem minősíthető jogellenes tevékenységnek. Véleményünk szerint a legfontosabb a bizonyítás. Mivel azonban a rokoni segítségnyújtástól eltérően nincs okirati alapú, teljes bizonyító erejű dokumentum (például házassági anyakönyvi kivonat, születési anyakönyvi kivonat), az érintettek nyilatkozatával, illetve tanúk meghallgatásával lehet munkaügyi ellenőrzés során vagy MEGJÖTTÜNK SZEGED VÁRHELYI VIKTÓRIA VANESSZA Április 15., 12 óra 8 perc, 3740 g. Sz. Kismarton Mónika és Várhelyi Zoltán (Kistelek). PIPIS ZSOMBOR munkaügyi bíróság előtt igazolni a baráti, szomszédi kapcsolatot és a munkavégzés pénzügyi ellenszolgáltatás nélküli voltát". Kutyagumik • Szabóné Papp Adrienn felháborodva mesélte el, hogy a hét végén szerettek volna 3 éves kisfiúkkal a Bertalan híd szegedi lábánál focizni a füvön, ám nem tették, mert tele volt kutyagumival. Egy négyzetméteren hat kis rakást számoltak meg. Olvasónk szerint keményen meg kellene büntetni azokat, akik nem takarítják el az ürüléket kutyájuk után. A szomszédban lakó hetvenéves néni tacsijával jár le az utcára, az idős asszony veszi a fáradságot, és takarít a kutyusa után. Ezt mások mért nem teszik meg? - kérdezi. * Mint azt már korábban többször megírtuk rovatunkban, Szeged legtöbb pontján csak pórázon, és bizonyos fajoknál hat hónapos kortól szájkosárral köteles a gazda vezetni kedvencét. A város ebtartási rendeletében külön kijelölte a kutyafuttató helyeket, ahol a négylábúak szabadon futkározhatnak. Az a gazda, aki az eb tartására vonatkozó szabályokat megszegi, azaz a nem kijelölt helyeken póráz nélkül engedi sétálni kutyáját, valamint nem szedi fel utána annak piszkát, szabálysértést követ el, és 30 ezer forintig terjedő bírsággal sújtható. Részszámla • Marjai (ánosné Makóról, a Fuvola utca 6. szám alól arra panaszkodik, hogy folyamatosan kapja a részszámlákat a Démász Zrt.-től. Két éve minden hónapban bejelenti a mérőóra állását a számlán ajánlott időpontban, de a részszámlák azóta is érkeznek. Ezek miatt átlagosan 11 ezer forintra emelkedett a villanyszámlája, holott még televíziója sincs. Az ügyfélszolgálaton annyit mondtak neki: amit kiszámláznak, azt neki be kell fizetnie, különben kikapcsolják a villanyát. A napokban kapott egy csekket több mint 12 ezer forintról. A számlán nincs Április 15., 12 óra 48 perc, 3530 g. Sz.: Károlyi Szilvia és Pipis István (Orosháza). AMBRUS CSENGE Április 15., 16 óra, 2650 g. Sz.: Határ Zsuzsanna és Ambrus Péter (Szeged). • UNDORÍTÓ LÁTVÁNY VÁROSSZERTE rajta a mérőóra állása, csak a fogyasztó neve és az összeg. Ismeretlen mérőóraállás alapján fizessen? • A számlázás módja és az egyetemes szolgáltatás díja a villamosenergia-törvényben szabályozott, és annak megfelelően történik, tudtuk meg a Démász Zrt. munkatársától. A fogyasztást évente olvassák le: a leolvasók kimennek az ügyfélhez, és feljegyzik a mérőórán szereplő értéket. Fizetni azonban nem évente kell, hanem havonta az úgynevezett részszámla alapján, amely egy becsült érték (az éves leolvasásoknak megfelelő éves fogyasztást osztják el a hónapok számával). Amennyiben az ügyfél vállalja, hogy saját maga bejelenti a mérőóra állását (interneten, telefonon, SMS-ben vagy az ügyfélszolgálati irodák bejáratánál található dobozokba dobva), van lehetőség a havi fogyasztásnak megfelelő, úgynevezett elszámolószámla elkészítésére is, ez a valódi fogyasztásnak megfelelő értéket fog mutatni. Ehhez azonban az ügyfélnek a hónap egy megadott időszakában kell a mérőóraállást bejelentenie, mert a számlák kiküldése folyamatosan Fotó: Miskokzi Róbert történik (egyik településen mondjuk mindig a hónap elején kapják meg, a másik településen pedig a hónap végén). Ha az ügyfél ezen az időszakon túl jelent, a szolgáltató - mivel más adat nem áll rendelkezésére, és be kell tartania a számlák kiküldésének a menetrendjét - automatikusan a részszámlát fogja kiküldeni. A konkrét esetben is ez történt, az ügyfél hol kétszer jelentett egy hónapban, hol egyáltalán nem. Azt javasolják, hogy a napi 24 órában elérhető D vonalon (06/40-82-22-82) ellenőrizze le a bejelentés időpontját. Ez egy egyszeri telefonhívástjelent. Valamennyi telefonhívást rögzítik, amennyiben a panaszos segít, hogy beazonosíthassák az eddigi hívásait, utána tudnak nézni, hogy az ügyfélszolgálatos munkatárs megfelelően tájékoztatta-e. A leolvasott mérőóraállás és az eddigi részszámlák összegéből, ha összeveti a mérőóra aktuális állásával, követhető, hogy hátraléka vagy túlfizetése van-e. Ezek az adatok szerepelnek a számlán. Egyébként bármilyen kérdése, kétsége van, a telefonos ügyfélszolgálatot a nap 24 órájában bármikor hívhatja. RÁCZ GYÖRGY FÉLIX Április 15., 22 óra 5 perc, 2150 g. Sz.: Rácz Andrea és Rácz György (Csanádpalota). SZTOJCSOVICS VIKTÓRIA ANETT Április 16., 1 óra 10 perc, 3000 g. Sz.: Dékány Andrea és Sztojcsovics János (Szatymaz). TIHANYI ÁDÁM MÁRK Április 16., 5 óra 20 perc, 3560 g. Sz.: Balla Mónika és Tihanyi Ádám (Szeged). Gratulálunk! SZÁZADIK SZÜLETÉSNAP - Az Üllésen élő Czékus Istvánná Babarai Máriát köszöntötték századik születésnapján, mellette a vele egy napon született, de nyolc évvel fiatalabb öccse, Babarai János. Az üllési óvodások - Maróti Angéla és Tisóczki Leila - műsorral készültek, Nagy Attila Gyula polgármester pedig köszöntővel és díszoklevéllel. A hosszú élet titkáról Marika néni azt mondta: a jóistennek köszönheti a száz évet, és azt, hogy ennyi idősen is „észen lehet", és tud saját magáról gondoskodni. Fotó: DM/DV POSTABONTÁS A makói romák nem a jászságiaktól várják a segítséget A Jászsági Roma Polgárjogi Alapítványnak a Délvilág április 14-i számában megjelent kijelentésére a Makói Cigány Kisebbségi önkormányzat az alábbiakban kíván reagálni: Pár szóban szeretném elmondani, hogy mi a Makói Cigány Kisebbségi önkormányzat feladata. Először is ez egy társadalmi megbízatású szervezet, ami azt jelenti, hogy fizetést nem kapunk, csak költségtérítést, ami jelentéktelen. Másodsorban a mi feladatunk a kultúra és a hagyományőrzés. A legnagyobb problémát én abban látom, hogy az emberek a szociális helyzetük javulását várják el tőlünk, erre viszont nincs lehetőségünk és jogkörünk sincs. Honvéd városrészben nincs megkülönböztetve a cigány és nem cigány lakosság, ezért a helyi önkormányzatnál egy képviselő van, Guvat László. Sajnos a kisebbségi emberek ezzel nincsenek tisztában, vagy nem akarnak tisztában lenni, ezért minden szociális problémával hozzánk fordulnak, és zaklatnak. Ezenkívül a támogatás, amit kapunk, a minimális működtetésre elegendő. Ettől függetlenül próbálunk mindent elkövetni annak érdekében, hogy a kultúra- és hagyományőrzés megvalósuljon: tavaly zarándokutat szerveztünk, tolerancianapot tartottunk versmondó versennyel, a Hagymaházban zenés kulturális műsorral, három fellépést szerveztünk a Patai téri napon, karácsonykor élelmiszercsomag-osztást rendeztünk. Ezeket mind pályázati pénzekből tudtuk megvalósítani. Egy szociális jellegű pályázatot is beadtunk, de azt elutasították. Bár vannak problémáink, nem a jászsági romáktól várjuk a segítséget, söprögessen csak mindenki a saját háza táján! Amig a jászságban vannak elkülönített cigány osztályok, addig talán inkább arra kellene koncentrálni. Az iskolai problémákra: az ösztöndíjpályázatot minden tanulónak elintéztük, aki kérte, ha megfelelt a követelményeknek. Nem tudunk arról, hogy lenne iskolai szegregáció, ha lenne, már biztosan jelezték volna a szülök. Szegesné Dakó Ilona, a Makói Cigány Kisebbségi Önkormányzat elnöke