Délmagyarország, 2008. április (98. évfolyam, 76-101. szám)

2008-04-17 / 90. szám

Csütörtök, 2008. április 17. Aktuális | 5 TUD GONDOSKODNI MAGAROL Kamu gyámság? Nincs gyámság vagy gondnokság alá helyezve B. Tünde, a gereblyés gyilkosként emlegetett balástyai aszszony lánya, bár a faluban mindenki erről beszél, sőt még a bíróság is részben ezzel indokolta a nő házi őrizetbe helyezését. MUNKATÁRSUNKTÓL - Tegnap is és egy hónapja, a bűncselekmény után is felajánlottuk B. Mihályné T. Ilona lányának a segítséget, aki mindkétszer megköszönte, és mind a kétszer elhárította. Azt mondta, nincs szüksége az önkormányzat segítségére, tud gondoskodni magáról - nyilatkozta lapunknak Újvári László. A balástyai polgármestert azért kerestük meg, mert a Szegedi Városi Bíróság kedden ismét letartóztatta a halált okozó testi sértéssel gyanúsított B. Mihályné T. Ilonát, akit a Csongrád Megyei Bíróság korábban többek között azért helyezett házi őrizetbe, mert „a nagykorú lányának a gyámja és egyedüli hozzátartozója". Az asszony, mint azt már megírtuk, egy hónapja a nyílt utcán egy gereblyével és a kerti szerszám kettétört nyelével agyonverte szomszédját, Lajos Lászlót. Újvári László még azt is elmondta, hogy az önkormányzatnál semmilyen dokumentum sem támasztja alá, hogy B. Mihályné lánya, B. Tünde gyámság alá lenne helyezve. - Ezt valaki elterjesztette, mindenki tényként beszél róla - mondta a polgármester. Ügy tudjuk, sem B. Mihályné T. Ilona, sem védője, Somogyi Éva ügyvédjelölt nem nyújtott be a bíróságra a gyámságot, pontosabban, mivel felnőttről van szó, gondnokságot alátámasztó okiratot. Információink szerint nem is tudtak volna, hiszen nincs is ilyen határozat. Makóra telepítené Hujbera bioeróművet Technikai okok miatt biztosan nem épül bioerőmü Csanádpalotán. Hujber Ottó azonban továbbra is a térségben gondolkodik: ha Makón valósulna meg a beruházás, Palotára egy feldolgozótelepet vinne. ILLYÉS SZABOLCS Elégtelen műszaki feltételek miatt nem valósulhat meg Csanádpalotán Hujber Ottó tervezett bioerőműve, de a vállalkozó továbbra is vonzónak tartja a térséget, így további lehetséges megoldásokon gondolkodik. Ismeretes: a vállalkozó növényi tüzelőanyag elégetésével üzemelő erőmüvet tervezett eredetileg Medgyesegyházára, ám azt népszavazáson elutasították a helyiek az év elején. Ekkor Csanádpalota, majd Pitvaros önkormányzata is felajánlotta, hogy települjön az erömü a térségükbe. A megvalósíthatósággal kapcsolatos vizsgálatok csak most zárultak le. - Az erőmű működéséhez elengedhetetlenül szükséges, hogy a közvetlen közelében 120 kilowattos transzformátorállomás működjön, ezzel sajnos Csanádpalota nem rendelkezik. Egy ilyen alállomás létesítése csaknem annyiba kerülne, mint maga az erőmüprojekt, így más lehetőségek után kell néznünk. Kézenfekvőnek tűnik a megfelelő feltételeket biztosító Makó közelsége, ám a végleges döntést még számos tárgyalásnak és egy népszavazásnak is meg kell előznie - nyilatkozta lapunknak a vállalkozó. Hujber Ottó elmondta: továbbra is ragaszkodik ahhoz, hogy az érintett település választásra jogosult lakóinak legalább kétharmada támogassa a beruházást, ez Makó esetén sem kerülhető meg. Amennyiben azonban Makón lehetővé válik a projekt, Csanádpalota sem marad hoppon. - Értékeljük, hogy elsőként Palota polgármestere, Kovács Sándor jelezte: szívesen fogadnák a beruházást. így ha Makón megépülhet a bioerőmü, a faluba egy 7 és fél milliárdos pelletüzemet és depótelepet telepítenének. Ez 50 munkahelyet teremtene. ! VITÁS ÜLÉS AZ ERŐMŰ ÜGYÉBEN. Kemény vitáktól volt hangos tegnap délután-este a makói városháza nagyterme, ahol informális képviselő-testületi ülés keretében Hujber Ottó vállalkozó bemutatta a bioerőmű-projekt makói lehetőségeit. Az ellenzék soraiból több kérdés is elhangzott azzal kapcsolatban: hazánkban hol valósul meg ellenállás nélkül a projekt? Megkérdezték azt is a vállalkozóktól: mennyiben veszélyezteti a Makó környéki kertkultúrákat, hogy a termelőknek egyszerűen jobban megéri az erőmű üzemeltetéséhez kapcsolódó növényeket termelni, mint a több évszázados hagyománnyal rendelkező fokhagymát vagy gyökeret. Az ülésen döntés nem született, az ellenzék képviselői még a beszélgetés vége előtt elhagyták az üléstermet. i MÁSFÉL HÓNAPIG MÉG ÜZEMELNEK A MEDENCÉK Fotó: Karnok Csaba Május végén zár be a Gomba - lebontják Május elsején megnyílik a Ligetfürdő, de a hónap végén bezárják a Gombát azért, hogy júniusban hozzákezdhessenek a bontásához. A gyógyászat az Anna fürdőbe kerül át, a betegeket nem éri hátrány. A Ligetfürdő valamennyi egysége nyitva tart a szezonban, és csökkentik a belépők, bérletek árát. FEKETE KLÁRA Már látszik, milyen lesz a nyári nyitva tartás Szeged fürdőiben, miközben Újszegeden elkezdődik a nagyberuházás, az Aqualand építése a Gomba lebontásával. Ezért a termálfürdőt május végén bezárják. A további menetrenddel kapcsolatszerint júniusban hozzáfoghatnak, miután az engedélyeztetési eljárás is a végéhez közeledik, a szegedi közgyűlés pedig múlt pénteken jóváhagyta a rendezési terv módosítását. Nemcsak a Gombát bontják majd el, hanem három házat is, de a katolikus egyházi épület 2009 elejéig a helyén marad. Menet közben az építkezésre is kiírják majd a közbeszerzési eljárást, és valószínűleg júliusban vagy augusztusban alapozhatnak. Majd ősszel bezár a Forrás, hogy nyolc-kilenc hónap múlva, a következő szezonra kinyithasson. Úgy tudjuk, ezekben a napokban az Aqualand-beruházás projektcégének, a Ligetfürdő és Ingatlanfejlesztő Kft.-nek az irányításában is személyi Termálfürdő-történet ATarnay István tervezte termálfürdőt, közkeletű nevén a Gombát 1981. július 17-én nyitották meg. Akkoriban nagyberuházásnak számított négy darab, feszített víztükrű medencéjével. Eredetileg földgázzal fűtötték volna a létesítményt, de később a Dóra-kút 72 fokos vizét használták erre a célra is. ban megkérdeztük Hülvely Istvánt, a beruházó Hunguest Hotels Zrt. vezérigazgatóját, aki elmondta: még nem zárult le a közbeszerzési eljárás a Gomba bontására, ezért nem is tudják, ki kapja a feladatot, és pontosan mikor kezdhetik el a munkát. Számításai változások lesznek. A 80 százalékban a szegedi önkormányzat és 20 százalékban a beruházó Hunguest tulajdonában lévő projektcéget jelenleg ketten irányítják, Makiári Lászlóné, a Hotel Forrás és Bánáti Antal, a Szegedi Fürdők Kft. igazgatója. Bánáti azonLIGETFÜRDŐ, NYÁRON. A fürdő valamennyi medencéjét, köztük az élménymedencét ugyanúgy lehet majd használni, mint eddig. A belépőjegyek árát csökkentik: a teljes árú felnőttjegy például 1200 helyett 1000, a bérlet 40 ezer helyett 35 ezer forintba kerül majd. így kárpótolják a szegedieket a bontással járó kellemetlenségekért, és azért is, hogy a Partfürdőre való átjárást megszüntetik. ban más feladatokat kap az elkövetkezőkben, ezért a múlt pénteki szegedi közgyűlés már visszahívta a projektcég éléről. Utódjának kinevezése - aki információink szerint Szűcs Szabolcs, a Szegedi Fürdők Kft. műszaki ellenőre lesz - még nem történt meg. A személyi változások azonban nem érintik a fürdőzésre vágyó szegedieket. Számukra az a fontos információ, hogy a SZUE fölötti ponyvát az április 21-ével kezdődő héten leveszik, május elsején pedig megnyílik a Ligetfürdő. Egy hónapon át még a Gomba is üzemel. Majd annak május végi bezárásával a gyógyászati részleget az Anna fürdő veszi át a személyzet egy részével együtt. A többi dolgozó a Ligetfürdőbe kerül, de lesz 6-8 személy, akitől kénytelenek megválni. 2012-ben jöhet a gáz Óföldeákról MUNKATÁRSUNKTÓL 2012-2014-ben várható, hogy az amerikei ExxonMobil és a Magyar Olaj- és Gázipari Nyrt. megkezdi a Makó-medencében a gázkitermelést, közölte tegnap az MTI-vel Áldott Zoltán, a Magyar Olajés Gázipari Nyrt. kutatás-termelés ügyvezető igazgatója a cég sajtótájékoztatóján. A Mol és az ExxonMobil az első szakaszban, 2008-2010 között az úgynevezett Makó-Nyugat területen 4-6 kutat fúr, illetve repeszt Öföldeáknál, majd teszteli ezeket. A Makó-Kelet területen a már meglévő kutakat nyitják meg újra, illetve ha szükséges, újakat is fúrnak. A kutatási időszakban a nyugati területen a Mol és az ExxonMobil 50-50 százalékban részesedik, míg a keleti területen a Mol és az ExxonMobil 33,3-33,3 százalékkal, a korábbi kizárólagos tulajdonosba Falcon pedig 33 százalékkal rendelkezik. Éger István: Egyre közelebb a megállapodás MUNKATÁRSUNKTÓL A március 9-i népszavazás eredménye ellenére egy hónap alatt nem sikerült annyit elérni, mint az elmúlt néhány nap alatt az új kormánybiztossal, Székely Tamással folytatott tárgyalásokon - jelentette ki a tegnap Szegedre látogató Éger István. A Magyar Orvosi Kamara elnöke bizakodó: úgy látja, már nincs vita arról, hogy pótolni kell a háziorvosok kieső vizitdíját, sok szakmai, finanszírozási kérdésről viszont még meg kell egyeznie a szaktárcának és a kamarának, eiért ma folytatják a tárgyalásokat. Éger úgy véli, az álláspontok közeledése köszönhető annak az érdekérvényesítési akciójuknak, amelynek lényege: a háziorvosi szerződések felbontásával fenyegették meg a szaktárcát, ha nem változik a finanszírozásuk. TAVALY MAR CSAK 0TEN KAPTAK DIPLOMÁT A SZEGEDI TTIK-N - BOLOGNA A PEDAGÓGUSKÉPZÉS HALALA Pár év múlva nem lesz fizikatanár A végzős középiskolai fizikatanárok száma évről évre rohamosan csökken, még a többi természettudományi szakhoz képest is. Noha az iskolák ma még válogathatnak a friss diplomások között, hat-nyolc év múlva tragikus helyzet állhat elő: nem lesznek tanár szakos fizikusok. MUNKATÁRSUNKTÓI Tavaly már csak öt fizika szakos tanár végzett a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) Természettudományi és Informatikai Karán (TTIK), holott tíz évvel ezelőtt még 56-an, tizenegyszer annyian vették át a diplomájukat. Noha évről évre kevesebb az egyetemről kikerülő biológia, kémia, földrajz és a matematika szakos tanárok száma is párhuzamosan azzal, hogy csökken a természettudományi közismereti tárgyak óraszáma az iskolákban -, a többi tárgynál nem tapasztalható ekkora népszerűségvesztés. A helyzetet bonyolítja, hogy ma már hároméves egységes alapképzést kapnak a fizika szakra jelentkezők, és harmadévben dönthetik el, tanári szakirányon folytatják-e a mesterképzést. Kicsi a valószínűsége annak, hogy az újabb megmérettetés után fizika tanár szakosként akarnának kikerülni a munkaerőpiacra a tehetségesebbek. Papp Katalin, a kísérleti fizikai tanszék docense, aki évek óta szívügyének tekinti a természettudományos tanárképzést, tömören így fogalmazott: a felsőoktatásban 2006-ban bevezetett új, bolognai rendszer a tanárképzés halála lesz. Azok fognak kémiát, matematikát, fizikát tanítani, akik a hároméves alapképzés után nem mennek tovább. Hasonlóan pesszimista Szabó Gábor fizikus professzor is. Az ismert szegedi akadémikus elmondta, hat-nyolc év múlva fizikából totális tanárhiány lehet. Ráadásul egy ideje már nemcsak a nagy kutató-fejlesztő és ipari cégek keresik a diplomás, nem tanári szakon végzett fizikusokat, hanem az üzleti világ is. Tőzsdei elemzőnek például fizikusokat alkalmaznak, mert ők modellezésben egyedülálló tudást szereztek - jelentette ki. Jelenleg azonban még nem okoz problémát egy-egy megüresedő álláshelyre jó szakembert találni, legalábbis Szegeden nem. Így nyilatkozott Deák Attila, a Fodor József élelmiszeripari szakközépiskola igazgatója és Szabó Gábor, a Szeged-Móravárosi Szakközép- és Szakiskola igazgatóhelyettese is. „Jól el vagyunk látva, nem nehéz pedagógust találni" - mondták. A TTIK tanár szakos végzőseinek száma 1997-2007. között Szak 1997 2000 | 2007 BIOLÓGIA 34 35 43 (ll)*+6 FÖLDRAJZ 51 44 37 (15Í+9 MATEMATIKA 75 57 71 (26)+5 FIZIKA 56 22 22 (7)+5 • ZÁRÓIMÉN AZOK SZÁMA, AKIK AEIAMVIZSOÁZTAK, DE A HIÁNYZÓ NYEIWIZSGA MIATT HÍM VEHETTEK AT DIPIOMAJUKAT. FORRÁS: DM-GYŰJTtS