Délmagyarország, 2008. április (98. évfolyam, 76-101. szám)

2008-04-02 / 77. szám

Szerda, 2008. április 2. Aktuális 13 CSONGRÁDON MŰKÖDIK A KISEBBSEGI KORMÁNYZÁS - BEDO TANÁCSAI Ami erőből nem megy BEDOTAMAS POLGÁRMESTER ES A CSONGRÁDI TESTÜLET JOBBOLDALA. EGYÜTT SÍRNAK, EGYÜTT NEVETNEK Fotó: Bíró Dániel Kisebbségben nagyon nehéz kormányozni, de nem lehetetlen - erre példa Csongrád, ahol 2002 óta az MSZP-s polgármester a jobboldalt bevonva vezeti az önkormányzatot. A kormány dolgait a tévé kamerái előtt mindig a városvezető orra alá dörgölik, viszont a bizottságokban előterjesztéseket készítenek, és felelősséget vállalnak ügyekért a többséget alkotó képviselők. Sok egyeztetés és türelem árán megy a szekér. De azért megy. BAKOS ANDRÁS Májustól várhatóan kisebbségben, egyedül kormányoz tovább az MSZP, hiszen 190 képviselője - Toller László és Horn Gyula nélkül 188 - maradt. Az Index internetes újság tegnap a Vision Consulting nevű elemző céget idézte, amely leszögezi, a jelenlegi helyzetből még nem föltétlenül következik a kabinet kudarca. Hiszen egy kormánybuktató - és előrehozott választásokat kezdeményező - konstruktív bizalmatlansági indítvány akkor vezethet sikerre, ha legalább 194-en megszavazzák. Az ellenzéknek ma együtt 173 voksa van. Igaz, a húszfős SZDSZ-frakció és a három független képviselő voksával meglehet ez a többség. Az MSZP-frakciónak, ha érdemi munkát szeretne végezni, nagyon szigorú rendet kell tartania, nem lehetnek hiányzók a szavazáskor. Ez az állapot a képviselőként is dolgozó polgármestereket hozza nehéz helyzetbe. Így a megyében például a szegedi Botka Lászlót, a makói Búzás Pétert, a szentesi Szirbik Imrét és a csongrádi Bedő Tamást. Utóbbi számára már nem ismeretlen a kisebbségi kormányzás, 5 maga is ebben él Csongrádon. Az előző ciklus úgy telt el a város képviselő-testületében, hogy kilenc jobboldali és civil állt szemben kilenc baloldalival, liberálissal. A legutóbbi választás óta pedig a jobboldal szerzett egyértelmű többséget: ma az Összefogás Csongrádért frakció a legnagyobb, hatfős, a Fidesz vezette összefogásnak öt képviselője van, öt az MSZP-nek, és dolgozik a testületben egy MSZP-SZDSZ támogatással bejutott képviselő is. Bedő Tamás polgármester szintén ilyen színekben győzött. De nem valószínű, hogy most ellenzékbe kompromisszummal is lehet hatékony egy képviselő-testület, stratégiai kérdésekben is határozunk. A Szarka Ödön szakrendelővel kapcsolatos döntést említem, amelyet alapos előkészítés után fogadott el a képviselő-testület. Igaz, ez az első olvasat, de az elvi döntést meghoztuk: gazdasági társaságként szeretnénk tovább működtetni a rendelőt. Azért nem lehet pontos a párhuzam, mert egy ekkora városnál a jó értelemben vett egyéni képviselői érdekek nagyobb súllyal befolyásolják a döntést, mint a parlamentben. Néha durva viták is vannak. Bedének jobboldalról rendszeresen a fejére olvassák a kormány viselt Mindszent a másik példa Mindszenten nem megy a kisebbségi kormányzás Zsótér Istvánnak - vagy az ellenzékének nem megy a hatalomátvétel, ez nézőpont kérdése. 2006-ban öt fideszes, hét független és egy egyesületi képviselő jutott be, a független Zsótér mellé, de a polgármesternek nem volt többsége. Igaz, elmozdítani se sikerült. A megyei bíróság jogerős döntése óta nem közeledtek az álláspontok. A szociális ellátás ügyében a testület nagy többséggel a polgármester véleményével szemben foglalt állást. Zsótér föltette szavazásra, oszlassa fel magát a testület, erre öt támogató szavazatot kapott, egy nemet és öt tartózkodást. Tehát minden megy tovább úgy, ahogy eddig. kerül saját magával, már csak azért sem, mert szigorúan véve Csongrádon a jobboldal sem ellenzék. Nemcsak a polgármester készíti elő az eldöntendő ügyeket, hanem Gyovai Gáspár alpolgármester és a bizottságok is. - Ez erőből nem megy, csak sok egyeztetéssel - feleli Bedő kérdésünkre, mit tanácsolna ma Gyurcsány Ferencnek. - De sok egyeztetéssel és dolgait, amire mindig van válasza. Előfordul, hogy a jobboldal által összehozott egyezség kútba esik; hogy reggel kilenckor kezdik az ülést, és kisebb szünetekkel késő este tízkor fejezik be. Dacból nem jönnek el páran, hogy határozatképtelen legyen a testület. A munka mégis megy - és a városvezetői munka felelőssége megoszlik. Az ösztönös lépéseket manapság az elemzők is helyeslik. FEKETE KLÁRA Aranyszabályok Főleg az idősebb korosztályhoz tartozók érzik úgy, hogy biztos, ami biztos, most aranyat kell vásárolni. Zsigerből cselekszenek, azt teszik, amit szüleiktől, nagyszüleiktől láttak, akik olyan időket éltek meg, amikor az arany a másnapot jelentette. Az ösztönös lépéseket manapság az elemzők is helyeslik, mindenütt ugyanazt lehet olvasni, hogy az elmúlt heti megbicsaklást leszámítva az utolsó öt évben folyamatosan emelkedett az arany ára. De ha nem zsigerből vásárolnának az emberek, hanem a megtakarítások hármas alapszabályát - biztonság, hozam, likviditás - vennék csak sorba, akkor se jutnának más végeredményre. Állítólag a három kritérium ÁZ OSZtOllÖS ritkán jön össze, ha már két érvünk ff ff lépéseket van egy befektetési formára, akkor érdemes azt - és esetleg éppen az aranyat - választani. De tegyük is hozzá rögtön: a kisembernek nem szabad azt a tuti tippet ajánlani, hogy rohanjon, és megtakarított forintjain lemez vékonyságú aranytömböt vegyen. Mert mi van, ha a jövő héten zuhanni kezdenek a nemesfémárak, és legközelebb tíz év múlva érik el a mostani szintet? Befektetésekben nyilván az tud gondolkodni, akinek van mit befektetnie, ráadásul van annyi pénze, hogy azt több fészekben tartsa. És ha az egyik megtakarítási formán veszít is, a másikon esetleg többet nyer, hogy összességében haszna keletkezzen az ügyleten. Ö tud csak azon töprengeni, hogy a magas hozamú, likvid értékpapírt válassza-e, amelynek a kifutása bizonytalan, avagy a biztos, de szolid hozamú az infláció alatti megtakarításokat hozó - bankbetétet. A tehetős ember ebben a mostani bizonytalan világban csak kissé nyugtalan, nem tépi a haját a kormányválság okozta piaci mozgások miatt sem. Ö az, aki nem most fut aranyat vásárolni. Befektetéseknél ugyanis az is az aranyszabályok közé tartozik, hogy amikor nagy a nyugtalanság, nem szabad kapkodni. Fideszes tagrevízió Makón A Makón szárnyra kapott szóbeszéddel ellentétben az országos vezetés nem oszlatta fel a választókerületi Fidesz-szervezetet, ugyanakkor tagrevízióra készül. SZABÓ IMRE Pillanatnyilag nincs elnöke a makói székhelyű, 7. választókerületi Fidesz-szervezetnek. Mint emlékezetes, két sikertelen helyi elnökjelölést követően a népszavazási kampány végéig Kubatov Gábor pártigazgató Mágori József né önkormányzati képviselőt, a helyi polgári körös mozgalom vezetőjét nevezte ki - a városi Fidesz-csoport és több szövetséges szervezet ugyanakkor még a kampány idején egy lapunkban közzétett nyílt levélben határolódott el az átmenetileg megbízott vezetőtől. A városban szárnyra kapott az a szóbeszéd, hogy az itteni szervezetet a párt országos vezetése emiatt már fel is oszlatta. A Fidesz regionális igazgatója, Kerényi fános elmondta: Mágori Józsefné ideiglenes megbízása valóban a népszavazásig szólt, ám két-három hét múlva miután az országos elnökség elemezte a voksolás eredményeit - megkapja a végleges mandátumot. Cáfolta, hogy a makói Fidesz-szervezetet feloszlatták volna. Ilyet nem is terveznek, tagrevízióra I MÁGORINÉ VÁR, ÉS KÉSZ AZ EGYÜTTMŰKÖDÉSRE. Mágori Józsefné úgy nyilatkozott lapunknak: várja végleges kinevezését, ugyanakkor bírja az országos elnökség bizalmát - vele egyeztetnek minden, a választókerületet érintő kérdésben és a különböző megbeszéléseken ő képviseli a város és a térség Fidesz-tagjait. Hangsúlyozta viszont azt is, hogy az esetleges tagrevízió nem az ő kompetenciája. Ő továbbra is hajlandó a pártban mindenkivel együtt dolgozni, aki elfogadja az együttműködést vele. azonban minden bizonnyal sor kerül majd. Ez elsősorban azokat fogja érinteni, akik a levelet aláírták. A lapunkban közzétett nyüt levél egyik aláírója, Martonosi György - aki korábban a választókerület elnöke volt, most pedig a városi Fidesz-szervezetet vezeti - érdeklődésünkre annyit mondott: a fentiekről, de még Mágori Józsefné korábbi ideiglenes kinevezéséről sem kapott semmiféle hivatalos értesítést sem ő, sem az elnökség egyetlen tagja. Ha tagrevízió lesz, a többi aláíróval együtt áll elébe. A GAZDAGOK PESTEN VÁSÁROLNÁK DRAGA EKSZEREKET Szegeden még nincs igazi aranyláz ÉKSZERT IGEN, ARANYLAPKÁKAT NEM KAPNI A MEGYESZÉKHELYEN Fotó: KarnokCsaba A szegedi piacot sem hagyta érintetlenül a fővárosban kitört aranyláz. Némi fellendülést érzékelnek az üzletek, de ez még nem az igazi. Egyrészt a nemesfém elmúlt öt évben bekövetkezett folyamatos drágulása, másrészt a bizonytalan gazdasági helyzet miatt vásárolnak egyre többen aranyat. Ma egy gramm arany ékszer 3500, egy gramm „tömböcske" 5300 forintba kerül. FEKETE KLÁRA Kis város, kis aranyláz. Míg Budapesten egyre többen vásárolnak értékes ékszereket, vagy kisebb aranytömböket - valójában aranylemezeket -, addig Szegeden csak kisebb élénkülésről lehet beszámolni. Az ország negyedik legnagyobb városában hiába is akarna a nép befektetési célú aranylapkákat venni, nem lehet kapni, holott két BÁV-fiókot is találni. A BÁV Zrt.-nél mellesleg 2004 óta lehet befektetési célú aranylapkákat vásárolni. A Tisza Lajos körúti üzletben udvariasan megadják a budapesti üzletek elérhetőségét, még azzal a felvilágosítással is szolgálnak, hogy jelenleg csak a 100 grammos tömböcskék kaphatók. Mielőtt bárki egy méretesebb aranyrúdra gondolna, kiderül, három centi hosszú, kábé két centi széles és mintegy 3 milliméter vastagságú lapkáról van szó, amelyet 535 ezer forintért lehet megvásárolni. Az ennél kisebb, leheletnyi vékonyságú aranyrudak most éppen kifogytak a készletből, bővebb információkat pedig a BÁV honlapjáról lehet beszerezni. Szegeden tehát „aranyrudak" híján az ékszerek felé fordul a kis pénzű emberek érdeklődése. Mint ahogy azt az egyik belvárosi ékszerbolt tulajdonosa és vezetője, Dobrosi Mária elmondta, valóban érzékelnek némi fellendülést a korábbi pangás helyett. Hozzátette, míg az egyik oldalon megélik a vásárlási kedvet, a másik oldalon azt kell látniuk: egyre többen ajánlják fel eladásra az otthon őrzött ékszerüket. Hallottak arról ugyanis, hogy felment az arany ára. De míg az újonnan eladott 14 karátos arany ékszer grammja most 3500 forint - munkadíjjal együtt 6000-6500 addig a hozott aranyat 2600 forintos grammonkénti áron számítják be, ha másik ékszert készítenek belőle. Többet kell adniuk a tört aranyért a zálogházaknak is - mondta Pálvölgyi Imre, aki az egyik belvárosi üzletet vezeti -, folyamatosan mennek felfelé az árak. Az idősebb generáció tért vissza a piacra - tette hozzá -, akik ugyan az elkövetkezőkben ugrásszerű növekedésre nem számítanak, de tartósnak és biztonságosnak nevezik ezt a fajta befektetést.