Délmagyarország, 2008. április (98. évfolyam, 76-101. szám)

2008-04-10 / 84. szám

Csütörtök, 2008. április 10. Aktuális I 5 MÁR AZ ÁLTALÁNOS ISKOLÁBAN TANULNI KELLENE A KÖZLEKEDÉST Zebránál, esős úton lassítana az új KRESZ Elkészült a KRESZ új tervezete, amely ta'rsadalmi vitát követően jövő év elején léphet hatályba. Minden zeb­ra előtt 30-ra kellene lassítani, de vizes úton is mérsékelni kellene a sebességet. Ismét a vezetőt büntet­nék, ha az utasnak nincs becsatolva a biztonsági öve. R. TÓTH GÁBOR Az autónk sebességét 30-ra kell csök­kenteni a közlekedési lámpával nem védett zebrák előtt 20 méterrel - ol­vasható a KRESZ új, várhatóan janu­árban életbe lépő tervezetében, ame­lyet tegnap hoaott nyilvánosságra á­Nemzeti Közlekedési Hatóság (NKH). A jelenlegi, 1975-ben bevezetett közle­kedési szabályrendszer mára minden szempontból elavult: sokszorosára nőtt a forgalomban lévő gépjárművek száma, s olyan új gépek - quadok, vá­rosi terepjárók - jelentek meg, ame­lyekre nehezen alkalmazhatók a mos­1926 ÓTA SZABÁLYOZNAK. Az első hazai, összefoglaló jellegű szabály­könyvet 1926-ban hozták létre, maga a KRESZ 1929-ben keletkezett, majd az 50-es években módosult. Mostani formájában 1975 óta létezik - tudtuk meg Mák Lászlótól, egy budapesti autósiskola vezetőjétől. I A ZEBRA ELŐTT 30-RA KELLENE LASSÍTANI tani szabályok. Ezért lép hatályba ­társadalmi vitát követően - az új KRESZ. Az NKH elnöke, Horváth Zsolt Csa­ba főként közlekedésbiztonsági meg­fontolásokkal indokolta a döntést. A magyarországi balesetek harmadát ugyanis gyorshajtás okozza: az út-, a böl egyelőre nem derül ki, mi számít majd esős útnak: néhány csepp csa­padék vagy szakadó eső kell-e a kor­látozás életbe lépéséhez. Érdeklődtünk erről a Csongrád Me­gyei Rendőr-főkapitányságon, ám azt a választ kaptuk: tervezeteket nem minősítenek vagy bírálnak nyilváno­san. Ezért erre a feladatra autósokat, szakembereket kértünk. Jakab Ernő taxis a sebességcsökkentést" logikus­foghatja mindig felnőtt a kezüket - fo­galmaz Jakab Ernő, aki jogosnak tart­ja, hogy az autósok belássák: megvál­tozott tapadási és látási viszonyok kö­zött csökkenteni kell a sebességet. - Mi, autósok örülünk, hogy a fényvisszaverő mellény kötelező vi­selet lett az utak mentén, s hogy az arra alkalmas utakon magasabb se­bességgel haladást engedélyező táb­lákat helyeznek ki. Komoly ered­ményre számíthatunk a büntetési dí­Új szabályok Az új KRESZ is az autóvezetőt büntetné akkor, ha utasai nem használják a biztonsági övüket. A kerékpárosoknál a 12 év alattiaknak, valamint az óránként legalább 30 kilométeres sebességgel közlekedőknek kötelező lenne a fejvédő viselése. Csökkenteni kellene a megengedett sebességet keskeny utakon: 90 helyett 70-re. Fotó: Karnok Csaba forgalmi és az időjárási viszonyokhoz nem igazodó sebesség megválasztása. Ezért az új KRESZ egyik célja, hogy csökkentse az autósok sebességét. Pél­dául esőben, vagy ha bármilyen ok­nál fogva vizes az útburkolat, 20 kilo­méterrel csökkenne a most megenge­dett legnagyobb sebesség. A tervezet­nak tartja. - Ettől azonban nem fog változni a helyzet a közlekedésben ­mondja. A zebra előtti sebességcsök­kentés szerinte a teljesen belátható szakaszokon nem indokolt. - Olyan szabályokat nem szabad hozni, amik nem életszerűek - vallja, ám kiemeli: az alapszabályokat mindenkinek is­mernie kellene, például a gyalogosok is sokszor hiányos tudásuk miatt bi­zonytalanok. - Az általános iskola al­só tagozatától tanulniuk kellene a köz­lekedést a gyerekeknek, hiszen nem jak felemelése miatt is. Ami viszont még mindig nagyon sok vitát vált ki az autósok, motorosok körében: az objektív felelősséggel kapcsolatos jogszabály-értelmezés és a végrehaj­tásával kapcsolatos tudnivalók - fo­galmaz Ábrahám Zsolt, a Rádió 88 Parkoló 88 című autós műsorának szerkesztője, utalva egy másik társa­dalmi vitára, amely arról szól, az autó üzembentartója feleljen-e a köz­lekedési kihágásokért akkor is, ha nem ő ül a volánnál. Az ellenzék azt ígéri, ezentúl keményebb lesz MUNKATÁRSUNKTÓL A 2007-es zárszámadásban a város­vezetés pozitív képet fest a vagyoni helyzetről (2,9 milliárdos pozitív egyenleggel számol), de a Fidesz és a KDNP szerint ez részben azért van így, mert a pályázati támogatásokat Szeged nagy késéssel kapta meg, nem tudta felhasználni, így ezek a tételek javítják a költségvetést. Az ellenzék a holnapi közgyűlés napi­rendi pontjairól tartott tegnap tájé­koztatót. Juhász Gyula ( KDNP) kije­lentette: a 15 milliárdnyi tervezett beruházásból csak 8,7 milliárdnyit sikerült megvalósítani. 2007-ben a biopolisz-projektre „célzottan egyetlen fillér sem érke­Dominoszeruen dőlnek a cégek az építőiparban Megbecsülni sem lehet, mekkora károkat okoznak alvállalkozóiknak azok az építőipari cégek, amelyek fizetésképtelenné válnak. Ilyenkor a dominóelv alapján magukkal rántják a többieket is. Csongrád megyében tavaly 83 épí­tőipari vállalkozást számoltak fel. FEKETE KLÁRA Előttem egy Magyarország térkép, a megyéket ábrázolják rajta, valamint azt a számot írják a közigazgatási egy­ségekhez, hány építőipari céget szá­moltak fel 2007-ben. Csongrád megyé­ben 83-at, szemben a Baranya megyei 67-tel, a Somogy megyei 44-gyel vagy a zalai 32-vel. De még Békésben is csak 43, Bács-Kiskunban pedig mind­össze 64 vállalkozás mondot csődöt. Az igazsághoz azonban az is hozzátar­tozik, hogy Szabolcsban 214, Borsod­ban pedig 137 építőipari cég adta meg magát tavaly. Egy tegnapi friss elemzés szerint még mindig az építőipar számít a leg­DÉLÉPftÖ-VÉG. Felhívtuk Koreck Ferencet, a Délépítő Zrt. volt vezérigazgatóját, utólag hogyan látja, mi okozta a látványos bukást. Azt mondta, egy évvel ezelőtt egyedül a Délmagyarországnak nyilatkozott az okokról, az akkor leírtakhoz tartja magát ma is. Ezek szerint a visszafordíthatatlan helyzetet egy veszprémi lakó­park-beruházás okozta, a megrendelő már 2006 eleje óta nem, illetve csak rész­ben fizette ki az elvégzett munkát. Emellett a szentesi önkormányzat sem egyen­lítette ki a volt megyeháza rekonstrukciós munkálatainak végszámláját. (Ez az összeg utóbb megérkezett - nyilatkozta tegnap Munz Károly.) Koreck Ferenc ma a Strabag alkalmazásában áll, a nagyvállalat egyik kft.-jének vezetője. zett a városba". Szabó László (Fi­desz) azt ígérte, az ellenzék ezentúl keményebb lesz. Szerinte a 10 millió forintos környezetvédelmi alap „rö­hejes" összeg, és kijelentette: Sze­ged kátyúváros. Kalmár Ferenc (KDNP) az önkormányzati tulajdon­ban lévő gazdasági társaságokkal kapcsolatban kifogásolta: 2007-ben 120 milliós nyereséggel zártak, 2008-ra azonban 110 millió forintos hiányt tervezett be nekik a költség­vetés. Kalmár közölte: a városüze­meltetési bizottság úgy döntött, hogy nem támogatja a Somogyi ut­ca-Zrínyi utca-Apáthy utca területé­re készült szabályozási tervet és épí­tési szabályzatot. n 0 2 kockázatosabb területnek a gazdaság­ban, a legtöbb fizetésképtelenségi el­járás most is az ilyen profilú vállalko­zásokat érinti. Mura Mészáros József­től, a Csongrád Megyei Kereskedelmi és Iparkamara építőipari osztályelnö­kétől kérdeztük, mi az oka annak, hogy a megyében ilyen magas a bebu­kott vállalkozások száma. A szakem­ber - aki a Dél-Zsalu Kft. ügyvezető igazgatója - azt mondta, ahány eset, annyi ok állhat a sikertelenség mö­gött. De a legjellemzőbb az, hogy az alvállalkozókat nem fizetik ki, vagy a nagyobbak elszívják előlük a munkát. Szerinte önmagában az nem baj, hogy sok céget felszámolnak, hiszen tm I - . A DÉLÉPÍTŐ TAVALY MENT CSŐDBE. EGY DOLGOZÓ A SZÁZÖTVENBŐL Fotó: Schmidt Andrea számtalan kókler vállalkozás létesül, amelyek megszűnésével még jól is jár a piac, hanem az a gond, hogy a eb­ben a térségben 2007-ben meghatáro­zó társaságok dőltek ki a sorból. Ezek pedig a dominóelv miatt magukkal rántottak tisztességes, de gyengébb lá­bakon álló vállalkozásokat is. (A KSH regionális igazgatóságától megtudtuk: csak Csongrád megyében tavaly év végén 3360 bejegyzett építőipari vál­lalkozást tartottak számon.) Mura Mé­száros József példaként sorolta a ta­valy becsődölt Délépítő Zrt.-t, a Dél­éptek építőipari nagykereslcedő céget, a Délszak Kft.-t. Mindegyik mögött legalább 10-12 olyan cég állt, amelyik megsínylette a csődöt vagy felszámo­lást, azt pedig meg sem lehet számol­ni, hány kisvállalkozás hagyta abba a tevékenységét. A Délépítő Zrt. például egymilliárd forinttal maradt adósa 312 cégnek, de a banki követelésekkel együtt 5 milli­árddal tartozik. Munz Károly felszá­molóbiztos elmondta, a vagyon kiáru­sításából - amely jelenleg is tart - nem lehet a hitelezők követeléseit kielégí­teni. A mintegy 150 dolgozónak is csak a bérgarancia alapnak köszönhe­tően sikerült megkapnia a jussa egy részét. Arról viszont a felszámolónak nincs tudomása, hány kisvállalkozó mehetett tönkre a Délépítő miatt. HÍREK AKCIÓ A TISZTÁBB SZEGEDÉRT Szabó Ferenc, a Szegedi Környezet­gazdálkodási Kft. ügyvezető igazga­tója tegnap sajtótájékoztatón ismer­tette a Tisztább Szegedért akciót, az­az a Tisza-projektet. A három szege­di és a tíznél is több Csongrád me­gyei helyszínen a szelektív hulladék­gyűjtést népszerűsítik: játékokkal, szóróanyagokkal és mobil szelektív hulladékgyűjtő eszközökkel készül­nek. A helyszínre vitt másodnyers­anyagokért ajándékot vagy tombola­jegyet adnak. Az első akció a szegedi füvészkertben lesz április 20-án. Sza­bó Ferenc azt is elmondta, a közel­múltban, a takarítási világnap alkal­mából a kft. dolgozóiból toborzott önkéntesek és számos szegedi be­szállító cég több mint 100 tonna sze­metet szedett össze a sándorfalvi úton, és három illegális lerakót is fel­számoltak. A LIGETFÜRDŐ MUNKACSOPORT TÜNTETÉSSEl KEZDETT „A város közösségéé maradjon a köz vagyona, a fürdőpolgároké a fürdő" ­ez a Ligetfürdő Munkacsoport célja. Lokálpatrióta polgárok, civil egyesüle­tek, szakemberek, és „bárki, aki meg akarja akadályozni az utóbbi évek leg­elvetemültebb ingatlanpanamáját", részt vehet a munkacsoport munkájá­ban, amely a Szögedi Védegylet koor­dinálásával tegnap kezdte meg a mű­ködését: este 6-kor tüntetést szerve­zett a Ligetfürdő bejáratánál - a fürdő „elkótyavetyélése ellen". Mindezt Sza­bó László önkormányzati képviselő, a Szögedi Védegylet elnöke közölte szer­kesztőségünkkel. A tüntetésen tegnap este mintegy negyvenen voltak. KONFERENCIA A JATIK-BAN Fejlesztés és segélyezés az EU-ban és Magyarországon címmel ma délelőtt fél 10-kor konferencia kezdődik a JATIK-ban. Ezen a nemzetközi segélye­zésről, a civil szervezetek szerepéről tar­tanak előadásokat az Europe Direct Sze­ged információs iroda szervezésében. BŰNMEGELŐZÉSI SZABADEGYETEM Ma zárul a bűnmegelőzési szabad­egyetem: a Csongrád Megyei Rend­őr-főkapitányságon délután fél három­tól láthatják az érdeklődők a Men­tő-öv csoport Drogcédula című elő­adását, ahol egy drogos fiatal életé­nek utolsó harminc perce elevenedik meg egy drámai bemutatón.

Next

/
Thumbnails
Contents