Délmagyarország, 2008. április (98. évfolyam, 76-101. szám)

2008-04-08 / 82. szám

121 Kapcsolatok Csütörtök, 2008. április 8. MEGKÉRDEZTÜK MAKÓI OLVASÓINKAT • A TÉMÁHOZ KAPCSOLÓDÓ ÍRÁSUNK A 7. OLDALON Tudja-er ki volt Galamb József? VADLÖVŐNÉ KIEFER SZILVIA cukrász: - Nem tudom, ki volt. Valószí­nű, hogy egy helyi híres ember lehetett, hiszen iskolát nevez­tek el róla. A foglalkozását te­kintve bizonytalan vagyok. Ta­lán író vagy költő volt. Az vi­szont szinte biztos, hogy makói kötődésű. Tálán itt élt, vagy itt született. ORVOSI ÜGYELETEK SZAKELLÁTÁSI ÜGYELET - SZTE Szent-Györgyi Albert Klinikai Központ: baleseti sebészet, fel­nőtt: traumatológiai klinika A rész­lege (Semmelweis u. 6.). Járó bete­gek: I. Rendelőintézet traumatoló­giai szakrendelés, 7-19 óráig (Tisza L. krt. 97.). Sebészeti (nem baleseti) felvétel: sebészeti klinika B részleg (Kálvária sgt. 57.). Urológia: sürgős­ségi betegellátó osztály (Kálvária sgt. 57.). Sürgősségi betegellátás, fel­nőtt: sürgősségi betegellátó osztály, 0-24 óráig. (Kálvária sgt. 57.). Bal­eseti sebészet, gyermek: Gyer­mekgyógyászati Klinika és Gyer­mek-egészségügyi Központ gyer­meksebészeti osztálya (Korányi fasor 14-15.). Szemészet: szemészeti kli­nika (Pécsi u. A.). FELNŐTT KÖZPON­TI SÜRGŐSSÉGI ORVOSI ÜGYELET: hétköznap 16-tól másnap reggel 7.30-ig, hétvégén reggel 7.30-tól másnap 7.30-ig: Szeged, Kossuth La­jos sgt. 15-17. (a Szilágyi utca felől). Tel.: 62/474-374 vagy 104. GYER­MEKGYÓGYÁSZATI KÖZPONTI ÜGYE­LET: hétköznap 16-tól másnap 7.30-ig, hétvégén reggel 7.30-tól másnap 7.30-ig: Kossuth Lajos sgt. 15-17. Tel.: 62/474-374 vagy 104. S. 0. S. LELKISEGÉLY-SZOLGÁLAT: a megyéből ingyenesen hívható: 06-80-820-111, Vásárhelyen: 16 órá­tól 02-ig 62/21+9-529, Makón 16 órá­tól 02-ig 62/212-515. GYÓGYSZER­TÁR: Gyógyszertér Szeged Plaza, 22 órától reggel 8-ig (tel.: 62/559-992), szombaton 22 órától vasárnap reggel 7 óráig a Kígyó gyógyszertár is (Klau­zál téri., tel.: 62/5A7-17A). MEGJÖTTÜNK SZEGED TÓTH JÁZMIN Március 26., 20 óra 40 perc, 3220 g. Sz.: Gyirán Orsolya és Tóth Andor (Mórahalom). SZECSKÁR LINDA Április A., 11 óra AA perc, 3550 g. Sz. Csóti Zsuzsanna és Szecskár Zsolt István (Sándorfalva). NACSA NÁDIN Április A., 13 óra 38 perc, 3250 g. Sz.: Losonczi Anita és Nacsa Imre (Szeged). BAKOS LILIÁNA Április 5., 6 óra 25 perc, 3570 g. Sz.: Marosi Mónika és Bakos Tibor (Mórahalom). GYURIS TÍMEA KATALIN Április 5., 1A óra A perc, 3760 g. Sz.: Zagyi Boglárka és Gyuris Péter (Forráskút). SZENDREI BOLDIZSÁR Április 5., 21 óra 7 perc, 3700 g. Sz.: Batki Ágnes és Szendrei Kornél (Szeged). Gratulálunk! OROVECZ SÁNDORNÉ eladó: - Sajnos fogalmam sincs arról, hogy ki lehetett Galamb József. Meg kell mondanom, nem élek régóta Makón, és igy még nem sikerült megismernem a város múltját. Azt hiszem, iskolát ne­veztek el róla, így valószínű, hogy ebben a városban szüle­tett. P0STAB0NTAS KINDA GERGELY ATTILA tanuló: - Persze, hogy tudom, ki volt Galamb József! Ö vett részt a Ford T-modelljének fejlesztésé­ben. Amerikában élő magyar származású mérnök volt. So­kat tudok róla, hiszen alaposan tanulmányoztam az életét. A róla elnevezett középiskolába járok. SZILÁGYI LÁSZLÓ, a veterán autós-motoros egyesület elnöke: - Makói gépészmérnök volt, ki­vándorolt Amerikába, a Ford-műveknél dolgozott. Nevé­hez fűződik a T-modell megalko­tása, és annak a futószalagrend­szernek a kidolgozása, amit a gyártásánál használtak. Találko­zóinkon megemlékezünk róla. Képviselői díjból vizitdíj Tisztelt Péter Szilveszter! A vizitdíjjal kapcsolatos megjegyzéseire sze­retnék reagálni. Arra, hogy az egészségügy in­gyenes vagy sem, nálam nagyobb koponyák ke­resik a választ, feleljenek ők rá. Az viszont igaz, hogy a kieső pénzt pótolni kell. A kérdés zseb­bevágó: Miből? Az szerintem álgondoskodás, hogy fizesse az állam. Az államnak nincs pénze, csak az, amit mi befizetünk neki. Akarunk töb­bet fizetni? - ez a kérdés. Könnyű a válasz: nem. A másik kérdés: miért nem fizet mindenki tisztességgel járulékot? Mert sikk az adókerülés. Lehetséges-e, hogy az, aki nem fizetett - bár lett volna rá módja -, kapjon ellátást? Eretnek gondolat, politikai kockázat? Igen. Lehet, hogy előbb-utóbb be kell vállalnia valakinek. Addig is mi a megoldás, miből fizes­sük a kieső vizitdíjat? Tisztelt Péter úrnak java­solnám, ne közösen hordott zsebünkben koto­rásszon! Mutasson példát az önkormányzat min­den képviselője, és mondjon le fizetéséről, költ­ségtérítéséről a háziorvosok javára. Szeged mintegy 40 házi-, gyermek-, fogorvosa megkapná a kieső bevételét. Populista gondolat, igen, de csak annyira, mint a vizitdíj eltörlése volt. Indoklás lehet az, hogy képviseletünket ön­zetlenül, a mi érdekünket szem előtt tartva lát­ják el, és nem megélhetési politikusként. Ugye? Az átkosban nem járt fizetés a népképviseletért, sőt a görög demokrácia korában sem. Gondolja­nak bele, hány önkormányzat tudná így pótolni a háziorvosok kieső bevételeit! Ha már lúd, le­gyen kövér: az országgyűlési képviselők költség­térítése nem jobb helyen lenne ebben a keret­ben, ha már nem adóznak utána? A tisztelt képviselő hölgyek és urak kénytele­nek lennének megelégedni máshol kapott jöve­delmükkel. Szerintem írjunk ki népszavazást er­ről a kérdésről. A kérdés pedig így szóljon: „Egyetért-e ön azzal, hogy a vizitdíj miatt kieső bevételeket a mindenkori képviselői díjakból pótolják, és azt ne lehessen más célra fordítani az elkövetkező 10 évben?". Héli Imre, Szeged Elég a régi nótából! Tisztelt Péter Szilveszter önkor­mányzati képviselő úr! A Délmagyarországban meg­jelent, népszavazással kapcso­latos levelére kénytelen va­gyok válaszolni, mivel elké­pesztőnek találom, hogy még mindig ugyanazt az elcsépelt nótát fújják ellenzéki oldalról, amiről több, nemcsak magyar, hanem külföldi lap is megálla­pította, hogy káros volt mind az ország, mind az úgynevezett magyar emberek számára is. Az Európai Unió minden tag­államában tudják, hogy az úgynevezett ingyenesség illú­ziója fenntarthatatlan, nem be­szélve arról, hogy ez minden volt szocialista országban - an­nak árán, hogy mindenki a langyos, egyforma semmiben üldögélt - központilag finanszí­rozott volt, de ingyenes akkor sem. Nem véletlen, hogy Ma­gyarországon a legvidámabb barakkban makacsul tovább él az ingyenesség illúziója, amelyre önök remekül ráját­szottak. Amennyiben az egész­ségügy gyökeres átalakítása nem történik meg, azt hiszem, nem vizitdíjat, hanem annál sokkal nagyobb áldozatot kell majd vállalnunk. Ami pedig Botka László pol­gármester úr örökös piszkálá­sát érinti, szeretném megje­gyezni, hogy a városnak elfoga­dott költségvetése van igen je­lentős beruházások elkezdésé­vel kapcsolatosan, amit termé­szetesen lehet luxusnak is te­kinteni, de a városnak semmi oka arra, hogy a 300 forintos vizitdíjat átvállalja. Sokkal jobb ötlet lett volna a képviselő úr részéről, ha például a házior­vosok számára egy alapítvány létrehozását javasolja, ahova nevesítve, aki akar, igenis fizet­heti továbbra is a 300 forintos vizitdíjat, támogatva ezzel saját háziorvosának a betegek érde­kében végrehajtott fejlesztéseit. Amennyiben a városházán éjszakai bárt, szaunát, avagy egyéb, luxusnak minősülő léte­sítményt üzemeltetnek, szíves­kedjék azt velünk is közölni, és nem odadobni a „luxus" szót, hogy a „hívők" vidáman csó­csálják azt. Aggódom a képvi­selő úrért, hogy ha 2010-ben győznek, és az ország nagyon égető kérdéseit az új kormány­nak meg kell majd oldania, va­jon mire fog hivatkozni. Én mindenesetre ezt a levelét elte­szem emlékbe, hogy nekem le­gyen hivatkozási alapom. Róna Mária, Szeged Óvatosan a sztrájkkal Szeretnék néhány dolgot megemlíteni a sztráj­kokkal kapcsolatban. Először is sztrájkhangulat akkor alakul ki, amikor a vezetők alkalmatlan­ná válnak a vezetésre. Másodszor: sztrájkolni csak addig lehet, amíg a sztrájkolok a vétlen ál­lampolgárokat szabad mozgásukban, a megszo­kott életvitelükben semmilyen formában nem akadályozzák. Még akkor sem, ha a demokrá­ciában például a közlekedési vállalatok dolgozó­inak joga van sztrájkolni, mert a többi állampol­gárnak is joga van közlekedni, utazni. Ha jogilag nézzük a sztrájkot, akkor a juhászbojtár is úgy sztrájkolna, hogy nem engedi a birkákat legelni, vagy a tűzoltók nem oltanák a tüzet, vagy a mentősök mondjuk két napig nem mennének menteni, vagy a gázüzem dolgozói elzárnák a gázt, mert éppen sztrájkolnak, stb. Ezért a sztráj­kokkal óvatosan kell bánni a demokráciában is! Asztalos Ferenc olajipari nyugdíjas, Szeged CSOROG A TELEFON Kedves Olvasóink! Közérdekűproblémáikat, ta­pasztalataikat ma Nyemcsok Eva újságíróval oszthatják meg. Az ügyeletes újságíró hétfőtől péntekig 9 és 16 óra között hívható a 06-30/218-mi-es mobiltelefonszámon. E-mailt a kapcsolatok@delmagyar.hu címre küldhet­nek. SMS-számunk: 06-30/303-0921. Ha nem kapott újságot, hívja a 62/567-86<+-es számot! TANARVERÉS A 30/688-1627-es számról telefo­nált olvasónk, aki 1940-ben kezdte az iskolát. Akkoriban sem verték a tanárok a gyereke­ket, mondta el, de aki rossz volt, olykor kapott egy-egy pofont. Ezt aztán otthon sem merték el­mondani, mert akkor a szülőktől még egyszer kikaptak volna. Nem a tanár a vétkes, véli olva­sónk. Az április 3-i Csörög rovat­ban jelent meg a hozzászólás, miszerint sok pedagógus nem bánik rendesen a gyerekekkel. Hogyan bánjanak rendesen egy ennyire agresszív tanulóval? A gyerek mellett a szülő is hibás: mindent ráhagy a gyerekre. Ol­vasónk éppen előző nap látta az utcán, hogy egy kislány kiabál az anyjával, majd leül az útpad­kára. Az anya pedig megvárta, amíg hajlandó felkelni, ahelyett, hogy rászólt, ráparancsolt volna. EL A MACSKÁKKAL! Olvasónk a 62/477-391-es számról egyetért azzal, hogy aki eteti a macskákat, vigyen haza egyet-egyet. A Rózsa ut­ca sarkán álló tízemeletesben is eteti néhány lakó a macská­kat. Többnyire tésztát, kenyér­héjat kapnak, így fel vannak puffadva. Gyógykezelésük, ivartalanításuk nincs megold­va, a dobozok is piszkosak, amibe az ételt kapják. Az épü­letben fertőző gyermekorvosi rendelés található, a közelben játszótér. Egy kisgyerek már férget kapott a macskaürülék­től. Tudja, hogy nem az állat a hibás, hanem azok, akik ilyen ocsmányul etetik, de nem le­hetne megoldani, hogy egy hajnalban kijöjjön az ANTSZ vagy a gyepmester, és elszál­lítsa valahová ezeket az állato­kat? UTÁNAJÁRTUNK OLVASÓNK PANASZÁNAK A fúrt kút helye Árva Ibolya azt szeretné tudni, hogy a telekhatártól hány méter­re lehet építeni? Az ő szomszédja ugyanis kutat fúrt a kerítés mellé, szeretné tudni, jogos-e. A szegedi önkormányzat városüzemeltetési irodájától megtudtuk, nincs meghatározva, hogy a kerítéshez képest hány méteren belül nem lehet kutat fúrni. Mélységi meghatározás azonban van: 30 méterig az önkor­mányzattól, ennél mélyebb kutaknál a vízügyi igazgatóságtól kell enge­délyt kérni ugyanúgy, mint azoknál a kutaknál, amelyeknek vízkivétele évente meghaladja az 500 négyzetmétert. NAPI REJTVÉNY • SZERGEJ SZERGEJEVICS ZENEJE 1 2 3 4 5 6 N 7 8 9 10 C 11 • V 13 • „ 15 • 17 18 19 • ­wr 23 • 25 " U R G | 27 28 • 30 31 * • 33 • 35 36 37 • 39 • 40 41 42 • 44 • ­lí / u VÍZSZINTES: 1. Szergej Szergejevics Prokofjev (1891-1953) orosz zene­szerző Meseországban játszódó négyfelvonásos operája. 11. Hideg évszakra emlékeztető. 12. Testi fejlő­dés. 13. Kitöltendő papír, kérdőív. 14. Kétes társaság (lekicsinylő szó). 15.... politikon; az ember mint tár­sadalmi lény (=Z00N). 16. Képző, a -zat párja. 17. Idegen szavak előtag­jaként valamitől megfosztást, eltá­volítást jelöl. 18. Héber legendák gonosz szelleme. 20. Befejezetlen óra! 22. Személyes névmás. 23. Ban­záj része! 24. Hatalom gyakorlása. 27. Kenyér vége; gyürke. 29. Skandi­náv férfinév. 31. Belül nyit! 33. Deci­méter, röv. 34. Összecsukott kézfejbe fog. 36. ... Kok; olimpiai bajnok holland úszónő volt. 38. NDK-beli tehergépkocsi-márka. 40. Elektro­mosság. 41. A... legjobb; az ideális. 43. Azon a lenti helyen, népiesen. 44. Francia csillagász (Dominique Francois, +1853). 45. Zamatos. 46. Prokofjev kétrészes, prológussal és epilógussal írt operája. Oroszor­szágban játszódik, a napóleoni hadjárat idején. FÜGGŐLEGES: 1. Prokofjev ötfelvo­násos operája; Németországban játszódik, a XVI. században. 2. Hős, görögből átvett szóval. 3. Pályaud­var, bizalmasan. 4. Nagy robajjal repedő (tó jege). 5. Országos Egész­ségpénztár, rövidítve. 6. Némán mos! 7. Kisázsia ókori elnevezése. A középkortól Törökország része. 8. Száraz földcsomó. 9. Sára Sándor filmje (1996). 10. Álláspont. 14. A szobába. 16. Veszprém megyei vá­ros. 19. Karsztos mészkőfennsík a Dinári-hegységben; egyben nem­zeti park (=DURMIT0R). 21. Román gépkocsijelzés. 25. Ez a gyümölcs volt Teli Vilmos céltáblája! 26. Cso­mózott csipkedísz. 28. Becézett an­gol férfinév. 30. Ausztráliában élő erszényes emlősök. 32. Ennek a te­tejére (két szó). 35. A felületére hajít. 37. Moby Dickkel élet-halál harcot vívó hajós Hermán Melville regé­nyében. 39. Készül a tűzhelyen az ebéd. 42. Én, latinul. 43. Összeke­vert sor! 45. Faék közepe! Eló'ző rejtvényünk helyes meg­fejtése: A hazugságnak az a termé­szete, hogy egyből száz születik.

Next

/
Thumbnails
Contents