Délmagyarország, 2008. április (98. évfolyam, 76-101. szám)

2008-04-07 / 81. szám

SIKER, ÉRTÉKES GAZDASÁG _ ^ _ ^^ ^ • SZERKESZTI: KOVÁCS ANDRÁS C^ | J f" g g ^ g J ^fc ^ • ^^ ^^ • • •• •• • TUDÁSRA ÉPÜL AZ IPAR A világ egyik legnagyobb szoftvercege tart Szegedre TÖBB LÉPCSŐBEN 300 ÚJ MUNKAHELY A szoftveripar alapját az egyetemi informatikusképzés biztosítja Ha talál alkalmas irodakomplexumot, s elegendő, megfelelő képzettségű munkatársat, Szegedre települhet a világ Top 10-ébe tartozó egyik szoftverfejlesztő cég. Úgy tűnik, az infrastruktúra a nagyobb kérdőjel, az egyetem informatikuskibocsátása megnyugtatóbb. KOVÁCS ANDRÁS A szoftveripar Szegeden már-már hagyományosnak tekinthető, egyaránt jelen vannak multinacionális vállalatok, valamint az erősödő helyi cégek. Előbbiek sorában említendők a Siemens PSE, a 3C vagy akár a General Electric részlegei, utóbbiak körébe sorolható lapunk Presztízs-díjasa, a Griffsoft, a Polygon Kft. vagy akár a Scriptum, illetve Szeged Software Zrt. Az iparág alapját egyértelműen biztosítja a Szegedi Tudományegyetemen hosszú ideje folyó informatikusképzés, illetve a gazdaság közeli tudományos-fejlesztő munka. A helyzet ezzel együtt is az, hogy az egyetemről évente kibocsátott 250-300 végzős jelentős része elmegy a városból. Ezt ismerték fel azok a szoftvercégek, akik közül többen is megkeresték Szegedet. Mint Susányi Tamás, a témával közvetlenül foglalkozó Szeged Pólus Kft. ügyvezetője elmondta, az ITDH közvetítésével több céggel kerültek kapcsolatba. A város humánerő-adottságai megfelelőek, ráadásul a várható FOTÓ: SCHMIDT ANDREA bérekben is versenyképesek vagyunk például Budapesttel szemben. Ugyanakkor a szükséges „telephelyi infrastruktúra" nagyon alacsony szintű. Sem mennyiségileg, sem minőségileg nem áll rendelkezésre az a négyzetméter, amire szük' sége lehet egy nagyobb cégnek. Ezen próbál - de várhatóan csak középtávon - segíteni a Bertalan híd lábánál az Arcadom Zrt. beruházásában építendő, nemrégiben lapunkban is bemutatott Partiscum irodaház. Addig sem várhatunk azonban tétlenül - mondja Susányi Tamás. A közelmúltban ugyancsak megtisztelő megkeresés érkezett: egy közel 600 millió dolláros éves árbevételű, a világ tíz vezető szoftverfejlesztő vállalata közé tartozó cég jelezte, hogy több lépcsőben közel 300 fős fejlesztő részleget akar a városban létrehozni. A tárgyalások odáig jutottak, hogy egyrészt sikerült számukra alkalmasnak tűnő ingatlanokat találni - bár ezek még minőségi fejlesztést igényelnek, másrészt elindult az a konkrét munkaerő-toborzás, ami alapján eldől, hogy a cég idetelepül-e. A humánerőforrás kérdéséről a téma szakértője, Virág András elmondta, hogy bár az éves informatikaifejlesztö-kibocsátás megfelelő, a piac „kiszáradt". - Ahhoz, hogy az egyetemen végzetteket itt tartsuk, a jelenleginél is erősebb piacra van szükség. Ehhez nagy lépést jelenthet, hogy egy ilyen - világviszonylatban is meghatározó - szoftvercég indulásképpen 30-50, már tapasztalattal rendelkező fejlesztőre tart igényt. Olyan programozási nyelvekre keresnek szakembereket, mint C++, Java. A szakértő bízik benne, hogy a „szükséges állományt a rendelkezésre álló néhány hét alatt össze tudják szedni". A betelepülni szándékozó cég meghallgatásait - a tervek szerint - április közepén tartja meg. A versenypiacon a gazdaság szolgáltatójaként is helyt kell állnia a modern tudományegyetemnek. Az új kihívásra a szegedi universitás válasza: a tudásfelesleget, vagyis az alap- és alkalmazott kutatás eredményeit hasznosítja a magas hozzáadott értéket előállító cégek révén. Az egyetem és az ipar kapcsolatáról Kiricsi Imre kutatás-fejlesztési rektorhelyettessel beszélgettünk. ÚiSZÁSZI ILONA A Szegedi Tudományegyetem (SZTE) sikerességének a gazdaság szemszögéből már nemcsak az a mércéje, hogy itt hány diákot és milyen eredményességgel tanítanak, illetve hogy az oktatógárda miféle tudományos fokozattal és hány publikációval büszkélkedhet, hanem az is, hogy az intézménynek milyen a kapcsolata az iparral. Ez utóbbi szempont érvényesülését jelzi, hogy a kutatás-fejlesztési, vagyis az innovációs munkát külön rektorhelyettes felügyeli, koordinálja. Az iparral korábban is kapcsolatban állt a szegedi egyetem, ahol a felhalmozott tudásmenynyiséget jelzi, hogy 830 minősített oktató, közte közel húsz akadémikus dolgozik. Az úgynevezett kutatás-fejlesztési (K+F) megbízásos munkák elvégzésének helyi szabályai alapján az előző évtizedekben az ipari partnerekkel kapcsolatban álló tanszékek részesültek a néhány millió (egyetemi szinten körülbelül kétszázmillió) forintos bevételből. Amikor a kormány fél évtizede létrehozta a kooperációs kutatási központot (KKK), majd kiírta egy új pályázatot, akkor változott a helyzet. A szándék az volt, hogy a vállalatok által amúgy is fizetendő innovációs járulékot visszajuttassa a cégeknek, de úgy, hogy közben a tudomány eredményeit is minél hatékonyabban hasznosítsa. Csak tőkével rendelkező ipari partnerekkel együtt lehetett projekteket megvalósítani. Erre reagált az SZTE: megalakította a Dél-alföldi Élet- és Anyagtudományi Kooperációs Kutatási Központ (DEÁK), egyre több ipari partnert bevonva. Aztán - a pályáztatási szisztéma változásához is igazodva megszületett két regionális egyetemi tudásközpont is: a Dél-alföldi Neurobiológiai Tudásközpont (DNT) és a Környezet- és Nanotechnológiai Regionális Egyetemi Tudásközpont (KNRET). Ezek már kifejezetten iparorientált kutatásokat végeznek - magyarázta Kiricsi Imre kutatás-fejlesztési rektorhelyettes. Tehát színesedett a paletta, az egyetem irányításával másfél-két milliárd forintos program valósul meg. Az alap- és alkalmazott kutatás korábbi 80-20 százalékos arányára mára nagyjából 50-50 százalékra változott a szegedi egyetemen. A kutatás-fejlesztési rektorhelyettes elmondta: jelenleg körülbelül 70 ipari partnerrel áll kapcsolatban az SZTE. Ugyanakkor az egyetemi tudásból kivitt eredményekre épülő pici vállalkozások, úgynevezett spin-off cégek is működnek az A tudásközpontok már kifejezetten iparorientált kutatásokat végeznek. Kiricsi Imre SZTE holdudvarában. Az itteni kutatási eredmény ipari-gazdasági hasznosításával próbálkozó 34 kicsi vállalkozás zöme a Tisza-parti városban, egy kisebb része más településen próbál gyökeret verni. De három gazdasági társaságnak is résztulajdonosa az egyetem. Az SZTE-nek a Biopolisz Kft. ben tulajdonostársa a Duna-Tisza Holding, a szegedi önkormányzat, az SZBK. E cég feladata - többek között - az egyetem számára a szabadalmaztatás és technológia transzfer segítése. Az Innogeo Kft. egyik feladata a tulajdonosok (az SZTE, a Mórakert Szövetkezet a mórahalmi önkormányzat) képviselete a regionális fejlesztési ügynökségben. A legújabb, a pályáztatási szisztémára reagáló, az MTA Szegedi Biológiai Központtal (SZBK) közösen alapított DEÁK Zrt., melynek küldetése az egyetemen létrejött mérési és kutatási felesleg értékesítése, azaz a tudomány szegedi fellegváraival kapcsolatban álló ipari partnerekkel a kapcsolatok működtetése és bővítése. • Diákok a monitorok mögött ILLUSZTRÁCIÓ: FRANK YVETTE S A DEÁK öt divíziója A DEÁK Zrt. a korábbi Biopolisz pólusprogramhoz hasonlóan öt divíziót működtet: az egészségipar, a zöld biotechnológia, a hulladékkezelés és bioenergetika, valamint az informatika és a gazdaságfejlesztés területén, ez lényegében lefedi a városban folyó kutatás-fejlesztési tevékenységet.