Délmagyarország, 2008. március (98. évfolyam, 52-75. szám)

2008-03-31 / 75. szám

SIKER, ÉRTÉK ÉS GAZDASÁG _ ^ ^^ ^ M SZERKESZTI: KOVÁCS ANPRjTI Cj (1 D B II Z DBSZBI 2008. MÁRCIUS 31. ^^ ^^ M^ • • M^ ^^ ••• ^^ • NEPSZERU BEREN KÍVÜLI JUTTATÁSOK Átfogó felmérést készít a hazai bé­ren kívüli juttatások helyzetéró'l a Merces. Az oldal széles körű tájé­koztatást ad a bérek és fizetések kérdésében munkavállalóknak és munkáltatóknak egyaránt. Az elemzésből kiderül, Magyarorszá­gon élet- és balesetbiztosítást kap­nak a legtöbben, pluszszabadságot a legkevesebben. MUNKATÁRSUNKTÓI Széles körű felmérést készít a hazai cafeteria rendszerről kiadónk, a Lap­com Kft. érdekeltségi körébe tartozó Workania állásportál a Merces fizeté­Népszerű kiegészítés az utazási költség térítése IILUSZTRÁCIÓ: SCHMIDT ANDREA si felmérés segítségével. A merces.hu oldal októberben kezdte meg műkö­dését, és mára 56 ezer magyarországi alkalmazott béradatait tartalmazza. Az adatbázis folyamatosan frissül. Napi 250-300 munkavállaló által ki­töltött kérdőívvel bővül, és egy-egy személy adatait maximum egy évig archiválja. Az oldal segítségével min­denki kiderítheti, hogy foglalkozásá­nak, tapasztalatának, lakóhelyének nagyjából milyen bér felel meg, „mennyit ér" pillanatnyilag a mun­kaerőpiacon. Életszerű, friss számo­kat közöl, melyek tájékozódási pont­ként működhetnek minden munka­bérről szóló tárgyalás előtt. A felmérés alapján a munkáltatók körében legnépszerűbb, 31 százalé­kos juttatás az élet- és balesetbiztosí­tás, ami többek között a hazai adó­zás sajátságainak is köszönhető. Má­sodik az alkalmazottak képzése és a munkába járás költségeinek térítése holtversenyben, 28-28 százalékkal. A két juttatás nem azonos csoportok­ra vonatkozik: míg a munkába járás költségeit az alacsonyabban képzet­tek és az állami alkalmazottak kérik gyakrabban, addig a képzés inkább az amúgy is magasan kvalifikáltak és a magánszférában dolgozók „elő­joga". A munkavállalók 18 százaléka kap ingyenitalt a munkahelyen - ez a víz­től az üdítőig bármi lehet 16 száza­lékuknak jár nyugdíjbiztosítási hoz­zájárulás, és szintén 16 százalék kap magáncélra is céges telefont. Százból 14 ember egészségéhez járul hozzá a munkahely, rugalmas munkaidő 11-nek jár. Magáncélú laptopot tíz szá­zalékuk kap, hat, öt, négy és három százalékuk céges autót, sporthozzájá­rulást, hétvégi rendezvényeket és pluszszabadságot élvezhet. Természetesen a felmérés adatai és számai nem az ország összes munka­vállalójára igazak, hiszen nem kap minden 10. magyar dolgozó céges notebookot. A felmérés csak azok kö­rében vizsgálja a cafeteria használa­tát, akik egyáltalán kapnak bármilyen béren kívüli juttatást. Érdekes a hazai helyzetet összevet­ni például a szlovákiaival, ahol a merces.sk-t vizsgálva úgy tűnik, ked­vezőbb a helyzet. A szlovákiai mun­kaerő az élet- és balesetbiztosítás, il­letve az egészségügyi ellátás kivéte­lével minden kategóriában ellátot­tabb, mint a magyar. A rugalmas munkaidő és a hétvégi céges rendez­vény háromszor annyi embernek jár, a pluszszabadság több mint négyszer annyi munkavállalót érint. D WORKANIA.HU A Workania a szlo­vák Profesia csoporthoz tartozik, mely kiadónk, a Lapcom Kft. tu­lajdonában van. A www.work­ania.hu weboldal 2006-ban csat­lakozott a számos munkaközvetítő oldalt felvonultató mezőnyhöz, az ezt kiegészítő merces.hu portál pedig most indult. Havi 150 ezres látogatottságával a workania.hu mára a piac harmadik legnépsze­rűbb portálja, szlovák testvérolda­la, a www.profesia.sk hazájában már piacvezető. I A LEGGYAKORIBB BÉREN KÍVÜLI JUTTATÁSOK Pluszszabadság • 3% Hétvégi cégrendezvények, akciók • Il% Sport- és kulturális juttatás Mi 5% Szolgálati személygépkocsi magáncélokra Hü 6% Notebook magáncélokra NM Mi 10% Rugalmas munkaidő MM m n% Foglalkozás-egészségügyi ellátás m ii*% Mobiltelefon magáncélokra NHH i6% Nyugdíj-biztosítási hozzájárulás •HM 16°/o Ingyenes italellátás a munkahelyen HMM| i8% Munkába járási költségek megtérítése HMMMHHMHH28% Alkalmazottak képzése MMMMMMMMMI 28% Élet- és baleset-biztosítási hozzájárulás mbbmmbhmmm 31% DM-GRAFIKA t » » » » » » Sokan visszaélnek a nagyvonalú szolgáltatásokkal SEGÉLYÉRT KÖZMUNKÁT! i Közmunkások cserélték ki a talajt nemrég Szegeden, a Felső Tisza parton Több szigorító intézkedést is ter­veznek bevezetni a szociális ellátó­rendszerben, hogy ösztönözzék a munkát keresőket, illetve megaka­dályozzák a visszaélést az egyéb­ként nagyvonalú szolgáltatásokkal és szabályozással. A polgármeste­rek is úgy vélik, a segélyezettek vállaljanak több közcélú munkát, ezzel is hozzájárulva a települések közfeladataihoz. MUNKATÁRSUNKTÓt A jelenlegi 3 millió 900 ezer foglalkoz­tatott európai mércével mérve is kevés a közszolgáltatások javításához. Akik a minimálbérért keményen dolgoz­nak, azoknak az igazságérzetét na­gyon bántja, hogy a segélyből és né­hány napi feketemunkából hasonló­képpen meg lehet élni. A polgármesterek kezdeményezése alapján dolgozzák ki az Út a munká­hoz elnevezésű programot, amely tartalmazza többek között a segélye­zési rendszer átalakítását is - mondta Forgó Györgyné, a Szociális és Mun­kaügyi Minisztérium szakállamtitká­ra. Ennek lényege, hogy a „felkínált munkaalkalmak lehetőséget biztosít­sanak a segélyezettek munkavállalá­si hajlandóságának nyomon követé­sére". A munkanélküliek járadéká­ból, segélyéből kikerülőknek leg­alább tizenöt napos közhasznú mun­kavégzést ajánlanának fel, a már se­gélyezetteknek pedig havonta leg­alább ötnapnyit. Ezt a munkaügyi központok és az önkormányzatok kö­zösen szerveznék és finanszíroznák. A rendszeres szociális segély és a közcélú munka 2000 májusában vál­totta fel a jövedelempótló támogatást. Ezt korábban úgy kaphatták meg a munkanélküliek járadékára már nem jogosultak, hogy azért nem kellett közmunkát végezniük. A változás lé­nyege 2000-ben az volt, hogy a támo­gatást, azaz a rendszeres szociális se­gélyt csak azok vehették igénybe, akik elfogadták a felajánlott munkale­hetőséget. A feltételt egyhavi közfog­lalkoztatatással lehet teljesíteni, ami többletjövedelmet jelent a munkára vállalkozó segélyezettnek. Az egy hónapos munkavégzési kö­telezettség jelenleg is fennáll. Azok­nál az önkormányzatoknál viszont, ahol nem tudnak ilyen munkát szer­vezni - vagy a segélyezett orvosi pa­pírral bizonyítja, hogy nem képes ab­ban részt venni -, a rendszeres szo­ciális segélyt a közcélú munka nélkül is folyósítja a település jegyzője. Ha FOTÓ: KARN0K CSABA deményező polgármesterek szerint vi­szont ez az intézkedés nem érte el ezt a célt. A polgármesterek kezdeményezése többek között arra vonatkozik, hogy váljék gyakoribbá a rendszeres szo­ciális segélyezettek munkavégzési kö­S Egyedül a szegedi környezetgazdálkodás nyert Szeged és kistérsége az első pályázatával 39 millió forintot, második tervezetével 19 milliót nyert - egyedül a megyéből - a Szegedi Környezetgazdálkodási Nonprofit Kft. koordinálásával. Algyő, Deszk, Domaszék, Dóc, Kübekháza, Röszke, Sándorfalva, Szatymaz, Tiszasziget, Újszentiván, Zsombó indult Szeged oldalán a téli és tavaszi közmunkapályázaton. A pénzből százharminc regisztrált munkanélkülit foglalkoztatnak január 15. és május 31. között, közülük ötvenet Szegeden. A szegediek a kft.-nél parkfenntartásban dolgoznak a környékbeli településeken, emellett részt vesznek az önkormányzati intézményfelújításban, fásításban, temető-karbantartásban és csatornatisztításban. A környezetgazdálkodási kft. tartós munkanélkülieket, rendszeres szociális ellátásban részesülőket, 25 év alatti és A5 éven felüli állástalanokat, valamint roma származásúakat vesz fel napi nyolc órában. Havi 68 ezer forintos minimálbért fizetnek. A támogatást munkabérekre, járulékokra és munkaruhára fordítják. A kft.-nek az áfaköltségeket és a munkaadói járulékokat kell állnia. az önkormányzat munkát tud biztosí­tani, akkor ez idő alatt a segély szü­netel. Évente van felülvizsgálat: el­lenőrzik, hogy a segélyezett eleget tett-e együttműködési kötelezettségé­nek. A rendszeres szociális segély igény­bevételének szabályai legutóbb 2006-ban változtak. Korábban a nyug­díjminimum 70 százalékát jelentő rendszeres szociális segélyt minden olyan munkanélküli igényelhette, aki nem volt jogosult a munkanélküliek járadékára, és jövedelmi helyzete in­dokolta a segélyezést. Ez változott 2006 júliusától, a sze­mélyre szóló segélyezés családi segé­lyezéssé alakult. Családonként to­vábbra is csak egy személy veheti igénybe a rendszeres szociális segélyt, de összegét a család jövedelmi viszo­nyai alapján állapítják meg. A család jövedelmét a segély kiegészíti „a fo­gyasztási egységre számított nyugdíj­minimum 90 százalékára". A kiegészí­tés maximuma a minimálbér nettó összege. A módosítás célja, hogy a családok lehetőleg ne rendezkedjenek be a munkavégzés helyett rendszeres szo­ciális segélyre. Az újabb változást kez­telezettsége, hiszen közfoglalkoztatás­sal egy sor közfeladat teljesíthető len­ne a településeken. A rendszeres szociális segélyre és a közcélú munkára, a 300 milliárd fo­rintos Munkaerő-piaci alap ad át pénzt a központi költségvetésnek. A múlt évben a rendszeres szociális se­gélyre 59,5 milliárd forintot használ­tak fel, a közcélú munkára pedig 15 milliárd forintot. A rendszeres szociá­lis segélyben havonkénti átlagban 185 ezren részesültek, a közcélú munká­ban pedig havonkénti átlagban 28 ez­ren vettek részt. I KÖZCÉLÚAK A MEGYÉBEN. Egymil­liárd 797 millió forinttal támogatta tavaly a munkaügyi tárca a dél-al­földi régió rászorulóinak közcélú foglalkoztatását. Békés megyébe jutott a legnagyobb összeg: 852 millió. Bács-Kiskun 596 milliót, Csongrád megye 3A9 millió forintot kapott. A minisztérium adatai sze­rint ebből a pénzből havonta átla­gosan 983 embert foglalkoztattak Békésben, 656-ot Bács-Kiskunban, 350-et Csongrád megyében.

Next

/
Thumbnails
Contents