Délmagyarország, 2008. március (98. évfolyam, 52-75. szám)

2008-03-31 / 75. szám

Hétfő, 2008. március 31. Aktuális IS MÁR CSAK DEKORÁCIÓ A DÓM TÉREN A GALAMB JAPÁN MUZSIKUS, MIUCSI KANEKO NYERTE SZEGEDEN A ZONGORAVERSENYT Háromévesen kezdte a győztes Csökkent a szegedi légi veszély Wesley, egy kihasználatlan szegedi általános iskola Hátrányos helyzetű Szeged új, önál­lósulás előtt álló speciális oktatási intézménye, a Wesley János Általá­nos Iskola. A Magyarországi Evangé­liumi Testvérközösség által fönntar­tott intézményt ugyanis nem telje­sen használják ki annak ellenére sem, hogy a városban háromszáz sa­játos nevelési igényű gyereket tart nyilván a statisztika. ÚJSZÁSZI ILONA - Legfeljebb tízfős osztályokban, szük­ség szerint két-három fős csoportokban is foglalkozunk a sajátos nevelési igé­nyű gyerekekkel. A hozzánk járó diá­kok nem lennének képesek beillesz­kedni egy általános tantervű iskola nagy létszámú osztályába, de képzé­sükhöz nincs szükség az értelmi fogya­tékkal élők speciális intézményére. Te­hát a kétféle iskolatípus határán állunk és dolgozunk - fogalmaz Trócsányi An­na. A szegedi Wesley János Altalános Iskola igazgatója hozzáteszi: több mint félszáz gyereket oktat és nevel 12 fős tantestületük, de akár nyolcvan diákot is képesek lennének fogadni. Mindenhatónak tekinti mostanában az „integrált nevelést", e pedagógiai programot támogatja a kormányzat kiemelt normatívával. Vagyis a sajá­tos nevelési igényű gyerekeknek a közoktatásban tartásában teszi anya­gilag érdekeltté az iskolákat: az évente és gyermekenként adott 240 ezer fo­rintnyi alapnormatívájával szemben a hátrányos helyzetű diákkal való fog­lalkozásért 400 ezer forint a támoga­tás. Ezért aztán például Szeged há­romszáz magatartászavaros diákja kö­zül csak ötven jut el a speciális igé­nyeinek megfelelő Wesley-iskolába. - Nincs tandíj nálunk, a kiemelt normatívából és fenntartónk, a Ma­gyarországi Evangéliumi Testvérkö­zösség által megnyert pályázati és egyházi támogatásból gazdálkodunk. Az állami kasszából érkező pénzt az Q A tizenkettedik evangélikus egyház gyermekenként és évente körülbelül 150 ezer forinttal egészíti ki - jellemzi a szegedi Wesley anyagi helyzetét az igazgató. Ingyen vehet igénybe minden állapo­tát javító, fejlesztő szolgáltatást a Wesley diákja. Így például a finom motorikus mozgást fejlesztő gyógytornára vagy ép­pen néptáncra járhat, furulyázhat vagy énekkaros lehet, de az informatikai és a kézművesszakkört is kipróbálhatja. - Bibliaórát tart minden héten a sze­gedi evangélikus egyház lelkésze, Bakti Tibor, ugyanakkor ez nem ró el­kötelezettséget a tanulókra vagy csa­ládjukra. Intézményünk a „szabad vallásgyakorlás" és a „szabad nem vallásgyakorlás" híve, vagyis feleke­zethez való hovatartozástól függetle­nül bárkit fogadunk. Söt a multikultu­rális nevelés jegyében a múlt héten például Indonézia világával élménye­ket begyűjtve ismerkedhettek meg di­ákjaink - magyarázza Trócsányi An­na. A Wesley a településhatárokat is átlépi, ugyanis a szegedieken kívül például Sándorfalvárói, Zsombóról is tanul diák a családias hangulatú kle­belsbergtelepi iskolaépületben. Az óvodától a lelkészképzőig összesen tizenegy oktatási intézmény tartozik a Magyarországi Evangéliumi Testvárközösség Wesley-hálózatához. A névadó, a 18. században élt anglikán lelkész, Wesley János mondta: „Amit Isten rátok bízott, használjátok arra, hogy jót tegyetek". Awww.wesley.hu honlapról kiderül: az abaújkéri anyaintézményhez tartozik a szegedi (a csődbe jutott Kincsesház alapítványi iskola romjaiból lett) Wesley. Ám e szegedi tagintézmény önállósodása elkezdődött, a hálózat 12. tagja lesz. A Tisza-parti város új iskolájának bővítését tervezi az evangéliumi testvérközösség: a jövő tanévben pedagógus-asszisztens és szociális munkás szakképzés indul, de népi mesterségekre is oktatnák a 8. osztályt befejező kamaszokat. A Szegedi Tudományegyetem Zene­művészeti Karának Fricsay Ferenc Hangversenytermében tegnap dél­előtt hirdették ki a III. nemzetközi Bartók Béla zongoraverseny eredmé­nyét. Öt országból huszonnégy in­duló csillogtatta meg tehetségét. Az első helyezett Miucsi Kaneko egy értékes Brodmann-zongorát nyert ­de nem tudja, hogyan viszi haza To­kióba. MUNKATÁRSUNKTÓL Hároméves kora óta zongorázik Miu­csi Kaneko, aki első helyezett lett a III. nemzetközi Bartók Béla zongoraverse­nyen. Nyereménye egy értékes Brod­mann-zongora, melyet Rák Csabától, az egyik budapesti zongoraszalon tu­lajdonosától vehetett át jelképesen tegnap délelőtt a Szegedi Tudomány­egyetem Zeneművészeti Kar Fricsay Ferenc Hangversenytermében. - Még nem tudom, mi lesz a zongo­rával, hiszen jelenleg Tokióban élek és tanulok - árulta el Miucsi, aki folyéko­MIUCSI KANEKO RAK CSABAT01 VEHET­TE ÁT SZIMBOLIKUSAN A FŐDÍJAT, EGY BRODMANN-ZONGORÁT Fotó: Frank Yvette nyan beszéli a nyelvünket, hiszen édesanyja magyar. A most tizennyolc éves fiatalember hatéves korában jött hazánkba zenét tanulni. Bartók, Liszt és Kodály müveit játssza a legszíve­sebben. A zsűri elnöke, Bogányi Gergely Kossuth-díjas zongoraművész értéke­lésében úgy fogalmazott: „rosszul ját­szani lehet véletlenül, jól játszani nem". A viadal színvonala magas volt, de a győztes játéka kimagaslott a mezőnyből. A nemzetközi zongoraver­senyen öt ország - Japán, Kína, Spa­nyolország, Szerbia, Magyarország ­összesen huszonnégy versenyzője mérte össze tudását. Az elő- és közép­döntőkben szóló darabokat, a döntő­ben a Szegedi Szimfonikus Zenekar közreműködésével versenyműveket adtak elő. A második helyezett Fejes Krisztina nyereménye 300 ezer forint. A harmadik helyen Tihanyi Zsuzsan­na és Hegyes Árpád osztozott, akik fe­jenként 100-100 ezer forinttal gazda­godtak. A díjak átadása után a győzte­sek koncerteztek, délután pedig Bar­tók Béla szülőhelyén, a romániai Nagyszentmiklóson, a Nákó-kastély­ban adtak gálahangversenyt. Elfogadható mennyiségűre apadt a galambok száma Szeged belváro­sában. A korábban kritikusnak szá­mító helyeken lényegesen csökkent a légi veszély, és a szobrokat, tereket összemocskoló guanó. Gondok most is vannak, de nagyobb madárcsapa­tokat csak a Belvárosi hídon és a Mars téren láttunk. T0MBÁC2 RÓBERT Puskákkal irtják a galambokat a Dóm téren - számoltunk be róla tavaly ta­vasszal, miután számos olvasónk ki­fogásolta a belvárosi akciót. A mada­rak ritkítására ugyanakkor szükség volt, a turisták által gyakran látogatott tér és szobrai ugyanis a maró guanó­tól szörnyű állapotba kerültek, a hu­mánusabb galambriasztó megoldások pedig nem hoztak látható eredményt. A tavalyi akció után ugyan eltűntek a korábban a téren lebzselő óriási ma­dárrajok - de kíváncsiak voltunk, hogy az irtás eredménye mennyire volt maradandó. Csak Ipolyi Arnoldot, Katona Józsefet és Vedres Istvánt nem tisztelik a mada­rak, a többi szobor és dombormű töb­bé-kevésbé megúszta a légitámadást ­derült ki szombat délután a Dóm téri ár­kádok alatt sétálva. A korábban az egyik legkritikusabb pontnak számító püspöki palota bejárata tiszta, galamb­fészek sem látható a közelében. A foga­dalmi templommal szemközti árkádok alatt azonban nem árt az óvatosság. 8 ÚJRA LÖVÖLDÖZHETNEK. - Mosta­nában a legtöbb lakossági panaszt a zsinagóga és a Jókai utca környé­kéről kapom, máshonnan nem na­gyon jeleznek. Ügy tűnik, bevált a tavalyi akció - mondta el a puskás és hálós galambirtást tavaly meg­rendelő Szondi Ildikó. A belváros önkormányzati képviselője azt ígé­ri, pár hónap múlva újra ritkítják majd a galambokat, a lakók, a vá­ros és az IKV anyagi támogatásával főként egyes lakóépületeken igye­keznek segíteni. A módszer még nem dőlt el, a képviselő szerint a leginkább költséghatékony megol­dást választják. Nem zárta ki, hogy újra puskákkal irtanak. lak és ürülékcsomók utalnak a ma­darak jelenlétére. A Belvárosi híd felé vettük az irányt, ahol korábban óriási tömegben gyűltek össze a galambok. Szombat délután azt láttuk: a híd szegedi, ját­szótér felőli külső ívén a Dóm téri szárnyasok duplája sütkérezik a na­pon - azaz a korábbinál jóval keve­sebb. Máshol nem láttunk a hidon ga­lambot - ami nyilván az ívek nagy ré­szére felszerelt elektromos riasztónak köszönhető. A folyón csillogó napfény látványa a hídról ugyan gyönyörű ­mégsem merjük ajánlani senkinek. A járdán éktelenkedő óriási guanófoltok A MARS TÉREN MÉG A GALAMBOK AZ Ul Szemtanúi voltunk, amint egy család a szobrokat bámulva friss galambürülék­ben lépkedett - majd miután észrevet­ték, a családfő káromkodni kezdett. A tér közepén közben kisgyerekek üldözték a fel-felröppenő galambo­kat - két-három tucatot, ha összeszá­moltunk. A tavalyihoz képest erősen csökkenő számukkal inkább dekora­tív részei voltak az óriási térnek, mint megszállói. A fogadalmi temp­lom felgyújtott kapuján is csak a tűz­re emlékeztető koromfoltokat lát­tunk, noha korábban itt is mérhetet­len mennyiségű guanó halmozódott fel. Az Aradi vértanúk terén egyálta­lán nem láttunk galambot, a Jókai utcában pedig csak elhullajtott tol­K Fotó: Miskolczi Róbert és a belső ívre is áttotyogó madarak ugyanis arra utalnak: a légi veszély még nem múlt el. Nagyobb galambcsapatot viszont egyedül a belváros turisták által kevés­bé látogatott részén, a Mars téri ham­burgeres és az újságosbódé között lát­tunk. Nyomaik jól látszottak a beto­non. Itt legalább negyven-ötven madár totyogott, egy részük időnként a közeli megállóba is átrepült. - A frászt hozzák rám, és ez már nem az első eset! - dü­höngött egy fiatal nő, amikor az érkező troli miatt felröppenő madarak közül az egyik szinte az arcába repült. További fotók a témáról az interneten: d*lmagy«Jiy MÉG TÖBB SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ GYEREKET TUDNA FOGADNI A WESLEY-ISKOLA Fotó: Segesvári Csaba

Next

/
Thumbnails
Contents