Délmagyarország, 2008. március (98. évfolyam, 52-75. szám)

2008-03-22 / 69. szám

101 Szieszta Szombat, 2008. március 22. Alföldi tengerészek nosztalgiája AZ ÓCEÁNOKRÓL A TISZA-PARTRA Ha valaki úgy döntene, szakképzett legénységet keres tengerjáró hajó­hoz, ki ne hagyja a szegedi Szent Ist­ván éttermet. Itt ugyanis minden hónap első szerdáján olyan vidám társaság ül össze, hogy a tagok kö­zött éppen úgy akad kapitány, kor­mányos, mint mondjuk a világ szá­mos tengerén megfordult kazánfűtő. BÁTYI ZOLTÁN Ahol már nincs tengeri flotta, túl so­kat hajózni sem lehet. Bár - mint a ró­maiak óta tudjuk -: hajózni pedig mu­száj, s ezt vallják az itt összesereglö szegedi, Szeged környéki urak is, akik egykoron a magyar tengeri flottában, netán a néphadsereg folyami flottillá­jában szolgáltak. Az összejövetelek­nek helyet adó Tóth Mihály a vendég­látósszakmát cserélte fel annak ide­jén, hogy kiszabaduljon az akkori Ma­gyarország zárt rendjéből, és világot lásson. - Jártam én annyiféle helyen, hogy felsorolni is képtelenség. De azt a cso­dálatos látványt, amit mondjuk a viet­nami Sárkány-öbölben felkelő nap kí­nált, míg élek, nem felejtem el, és Szingapúr is a mesebeli varázslatok közé soroltatik nálam - szólt legszebb élményeiről Tóth úr. Flottát irányit ma is a közel har­mincfős baráti társaság másik tagja, Csaba István. Csak éppen ez kereke­ken gurul, az országutakat járja, s helyközi, netán távolsági járat névre hallgat. A Tisza Volán Zrt. divízióigaz­gatója szintén azt mondja: a világ megismerése késztette arra, hogy ­Tóth Mihály és Gulyás Jenő szép emlékeket ápol a vízen töltött időkről dolgoztam, ahonnan az ördög is meg­szökne. Mégis nagy örömmel gondo­lok vissza azokra az időkre, s akár­csak társaim, én is nagyon sajnálom, hogy megszűnt a honi tengerhajózás, magyar lobogó alatt már nem fut ki hajó a világ nagy vizeire. - Pedig megérné, higgye el nekem ­vélekedett Gulyás Jenő, aki hadimat­róz volt a Dunán, de örömmel látják a volt tengerészek klubjában. - Auszt­Hagyományok tisztelete A Mate alakuló közgyűlését 1989-ben tartották. A Magyar Tengerészek Egyesületének főbb céljai közt szerepel a honi tengerészhagyományok ápolása, a közösségi szellem ébrentartása és elmélyítése, a magyar tengerhajózás ügyének erkölcsi, szellemi támogatása. Megszervezik a tengerészhagyományokkal összefüggő dokumentumok és rekvizitumok gyűjtését, rendszerezését, kiállítását. „A Mate politikamentes egyesület - olvasható a Mate dokumentumában -, így pártok megkeresésére nem reagálunk, mivel a rendszerváltás óta egyetlen parlamenti párt sem akadályozta meg a magyar tengerhajózás szándékos megszüntetését." MAGYAR TENGERÉSZEK EGYESÜLETE SZEGEDI TAGOZAT igaz, csak néhány évre, de - a hetve­nes években elköszönjön a buszozás­tól, és a tengeren próbálja ki magát. - Kazánfűtő is voltam, olyan helyen DARVASI LÁSZLÓ riának, Svájcnak szép hasznot hozó tengeri flottája van ma is, tehát hazug­ság az, miszerint egy szárazföldi or­szágnak nem éri meg ilyen egységet működtetni. Csak hát a régi magyar hajók elhasználódtak, netán a roncs­telepen végezték, így aztán ma már kevés remény van arra, hogy újra ma­gyar hajók szeljék az óceánok vizeit. Egyébként más országok zászlai alatt napjainkban is sok száz magyar ten* gerész szolgál - jegyzem fel Gulyás Je­nő szavait. - Egykor kétezernél is több volt a számuk, s közöttük legalább ötven olyan akadt, aki az Alföld Csongrád megyei szegletéből jelentkezett szol­gáltra - tudtam meg a klub vezetőjé­től, Bánáti Attilától, aki ugyan Baján él, de a Mate (Magyar Tengerészek Egyesülete) szegedi csoportját irá­nyítva havonta ellátogat a Tisza part­jára. - Nagyon szeretnénk, ha ezt a cikket olvasva mind többen jelentkeznének hagyományőrző csapatunk soraiba, relikviákkal, képekkel segítenék egy olyan gyűjtemény létrehozását, ami az alföldi tengerészeknek állít emlé­ket. A beszélgetés során az is kiderült, a sok pletyka közül szinte semmi sem igaz. A mesés csempészetekről szóló legendák korántsem jellemezték a tengerészeket, ugyanis sokkal jobban szerették munkájukat annál, mintsem ilyen kétes akcióval kockára tegyék. FOTÓ: A SZERZŐ FELVÉTELE Persze néhány kalandor mindig akadt, de őket csak turistának hívták. Ami viszont tény: miközben a 70-es években a magyar fizetés éppen csak nyújtózkodott a háromezer forint felé, a jó munkát teljesítő tengerész akár • §j Svájcnak szép hasznot # # hozó tengeri flottája van ma is, tehát hazugság az, miszerint egy szárazföldi országnak nem éri meg ilyen egységet működtetni. Gulyás Jenő kilenc-tízezer forintot is zsebre vágha­tott a pótlékokkal együtt. Igaz, ennek hatalmas ára volt, akár fél évig is nél­külöznie kellett a családot. - Éppen ezért, ha csak tehettük, ro­hantunk haza, alig akad olyan, aki a disszidálást választotta volna - jegyez­te meg Csaba István. - Mert hajózhat az ember akár a világ legszebb óceán­jain, a boldogság akkor keriti hatal­mába, amikor hazai vizekre érkezik, és a Tiszta partján megpihenhet. - Így igaz! - bólogattak a „vén tenge­ri medvék", s szemükben ott csillogott a fény, ami - szerintem - még valahol a déli tengereken lobbant fel. ANYUL ÉS A CUKOR Az állatokkal kapcsolatos furcsa té­nyeket a londoni Zoológiai Társaság publikálta. Az érdekességek közül most azokat szedtük csokorba, me­lyek valamilyen módon a tavaszhoz is köthetők. DAILY MAII A nyulak szeretik az édesgyökeret - ám az ártalmas nekik, mert nem képesek a cukrot megemészteni - állapították meg a tudósok. De arra is fölhívják a figyel­met, hogy csak két olyan állat van, ami hátrafelé is tud nézni anélkül, hogy el­fordítaná a fejét: a nyúl és a papagáj. Egy átlagos tyúk 257 tojást tojik egy évben. Bal lába sokkal gyengébb, mint a jobb. Utóbbit gyakrabban hasz­nálja kapirgáláshoz, ezért az izmok jobban kifejlődnek rajta. A leghosz­szabb ideig repülő, rekorder csirke 13 percig szárnyalt földet érés nélkül a le­vegőben. A macska a bajuszát használja, ha át kell préselnie magát valamin. A ba­jusza antennaként működik, így a cica mérnöki precizitással tudja felmérni a keskeny hely szélességét, magasságát, valamint a távolságot. Az egér spermája hosszabb, mint az elefánté. Az egér sokkal szaporább ál­lat, és emiatt sokkal hosszabb sper­mára van szükség, hogy ki tudja elégí­teni az igényeket. A méhecskéknek szőrszál van a sze­mükön, ami segít nekik a virágpor összegyűjtésében. Egy méhecskének 4000 virágot kell meglátogatnia ah­hoz, hogy egy evőkanálnyi mézet ké­szíthessen. A pillangók a lábukkal ízlelnek. Minden egyes emberre körülbelül 200 millió rovar jut. Fordította: Nyemcsok Éva « fi |mm 1 • A nyúl - még a húsvéti is - képes arra, hogy hátrafelé nézzen anélkül, hogy elfordítaná a fejét FOTÓ: MTI Az író elkészítése Legyünk fölöttébb gondosak az író kiválasztásánál. Nem feltétle­nül kell mai, sikeres írót választani, régmúlt korok visszeres, alko­holista trubadúrja vagy csepürágója éppúgy alkalmas lehet a fo­gyasztásra, minkkevésbé ismert, mai író. Nagyon, nagyon figyel­jünk azonban a szavatosságra! Soha ne vételezzünk lejárt szava­tosságú írót, mert émelygést, hányást, hascsikarást, családi vi­szályt és nemzeti békétlenséget okozhat. És tessék csak megnézni az irodalmi életet is! A könnyen emészthető írónak nagy a keletje, de vigyázzunk, az ilyen íróknak gyakran alig van tápértékük. Az író is hizlal, mértéktelen fogyasztása betegségeket és kü­lönféle nyavalyákat okoz. Egy író kiválasztásánál soha ne kérdezzünk meg másik írót, hogy helyes-e a döntésünk, a másik író biztosan elfogult, úgy po­zitív, mint negatív értelemben. A válogatásnál nem árt megnézni az író hátán, farcsigolyá­ján, olykor a mellbimbóján vagy a hímvesszőjén elhelyezett gyár­tási cédulát sem, sajnos nagyon sok magyar írót már Kínában, Kambodzsában, Vietnamban készítenek magyarul nem is tudó gyermekrabszolgák, továbbá ismerünk számos olyan nagykeres­kedést, mely bár így hirdeti magát: Magyar Írók Boltja, a tulajdo­nos külföldi, az alapanyaga is külföldi. Magyar írót ne azért válasszunk, mert magyar, hanem mert író. Buta, tájékozatlan író is lehet finom - mindez csupán attól, de attól nagyon függ, hogyan fogyasztjuk. Az írók között megannyi sármos, kedves vagy tolakodó önje­lölt akad. E jelenség azzal függ össze, hogy mondatokat, bekezdé­seket, urambocsá! regényt írni csaknem bárki megtanulhat, író­nak lenni viszont csak kevesen képesek, tehát ne higgyünk min­denkinek, aki írónak adja ki magát. Azt állítja magáról, hogy író, közben pedig csak egy miniszterelnök. Vagy egy ellenőr. Vagy csak megváltó. Hogyan győződünk meg arról, hogy az illető, akit kinéztünk, hosszas válogatás után kiszemeltünk magunknak, valóban író-e? Kétségtelen, hogy sokat segít a televízió, a baráti tanács, a szomszéd, vagy az örökös pártbizalmi. De mégis: az olvasás a leg­inkább célravezető eszköz! Használt író esetén ugyancsak javallott az alapos körültekin­tés, az író nem véletlenül használt, nem véletlenül dobták ki, küldték, zavarták el, nem véletlenül távozott onnan, ahol eddig élt. A használt író hamarabb romlik, kevésbé kedves tulajdonsá­gai hamar szembeszöknek. Tévhit azonban, hogy a hazug író nem ízletes. Tessék nyugod­tan megkóstolni, az lehet. A hazugság természete a fontos, az a hazug író, aki a hazugságot széppé teszi, író, aki tollforgató az igazságot pusztán igazságként ábrázolja, nem feltétlenül író. Miután kiválasztottuk és kifizettük az írót, szállítsuk haza. Előfordulhat, hogy útközben szökést kísérel meg, ilyenkor, akár a halat vagy a marhát, verjük fejbe, persze csak akkor, ha más esz­köz nem használ. Több írót csak kivételes, elkerülhetetlen esetben szállítsunk együtt, veszélyes vállalkozás. Általában az írót béketűrő és csöndes fajta, különösen, amíg dicsérik és magasztalják. Persze előfordul, hogy megvadul, trá­gárságokat kiabál, trágyába állított, pántos hordókon szónokol, irigykedik, agitál, és áldást oszt. Áldást osztó író után ajánlatos a bőséges tusolás. Nagyon sok írót nem lehet megérteni. Ilyenkor bízzuk magunkat a szakkönyvekre, az elkészítés útmutatóira, de soha ne felejtsük, hogy a hiba bennünk is lehet. Az írót elkészíthetjük tűzön, földön, vízen vagy levegőben. Alaposan mossuk meg, különös tekintettel a genitáliákra, a száj­ra, és a gondolatokra, melyek koszosak, fertőzőek és elhasznál­tak lehetnek. Gondosan távolítsuk el a felesleges tollakat, az emészthetetlen és kevésbé ízletes részeket. Előfordulhat, hogy egy mázsát is meghaladó, hatalmas íróból végül egyetlen falat marad csupán, akkor se keseredjünk el, érjük be ennyivel. Vannak írók, akiket a leggondosabb elkészítés után is képte­lenség egészében elfogyasztani, bizonyos részeket ezért érdemes lefagyasztani, hogy ínséges időkben elővehessük. De ne feledjük, nem minden lefagyasztott író olvad ki. Más által elégetett, megölt, kivégzett író is író, tehát fogyaszt­ható. Írót nem azért fogyasztunk, mert megölték, kivégezték, be­tiltották, hanem mert író volt. Az elkészítés során a megtisztított írót bőségesen öntsük le honoráriummal, az alsó részeit rajongással, díjjakkal, ösztöndi­jakkal puhítsuk. Ínyencek kritikust is helyezhetnek az elkészíten­dő író alá, az író ugyanis szereti, ha a kritikus alatta van. Ha fölé rakjuk, szinte mindig lekozmál, túlfő, megkeseredik. Érdekes és jóravaló megoldás az írót olvasói levekbe csomagolni, majd hosz­szan pácolni, az író húsa ilyenkor különleges ízeket és aromákat szabadít fel. Írót tálalhatunk egyszerűen, vagy díszítve, elfogyaszthatjuk magányosan, vagy csoportosan is. összeveszni irón nem érde­mes, jó, és helyesen elkészített író esetén ugyanis ugyanazok a fi­nom falatok többfelé oszthatók. Ha egy író megfekszi a gyomrunkat, esetleg más írókkal gyó­gyítható. S nem árt fölkészülni, igazán jó írók esetében az emész­tés, amíg csak élünk, eltart.

Next

/
Thumbnails
Contents