Délmagyarország, 2008. március (98. évfolyam, 52-75. szám)

2008-03-20 / 67. szám

AZ EZERSZÍNŰ HŐI VILÁG ^ • J | ^^ —^ ^ —^ ^ MINOEH CSÜTÖRTÖKÖN B^ B mU • ÍM r ^B B^ SZERKESZT!: IÉVAY GJZEltA — BJ I # 0% 1 I | I (g% % (f I 1 2008. március 20. - Wtm • ••• W • • • • Mi • • KERDEZZEN ONLINE MIKULÁN RITÁTÓL! Szeretne minél többet megtudni a fogyással kapcsolatos prakti­kákról, étrendről és a hatékony fogyókúráról? Kérdezze e-mailen dr. Mikulán Ritát (képünkön), az Országos Sportegész­ségügyi Intézet megyei rendelőjének vezetőjét! A Délmagyarország Mozduljunk! programjának szaktanács­adója pénteken 14.30-tól élőben válaszol a testsúlyszabályzás­sal, a tornával vagy akár az élsporttal kapcsolatos kérdéseikre. Írjon már most az interju@delmagyar.hu címre, vagy kövesse élőben a beszél­getést a delmagyar.hu-n) JJLINE interjú www.delmagyar.hu A pogis néni Az intézmény ősi, a foglalkozás ezer évekkel ezelőtt is funkcionálhatott/nos, mi most számolunk be róla. Történt pedig, hogy minap egy fantasztikus birkózás elbűvölt tanúivá avanzsáltattunk. Idős, galambhajú nénivel küzdött egy deko­ratív rendező hölgy. Néma élethalálharc folyt a kiállitásmegnyitó után, s bár a rendező hölgy erösebbnek tetszett, az idős néni bravúros fogással nyúlt a még két kaviáros és az egy libamájas szendvics után, s a szájába tömte őket. Majd a boros poharak felé szorította meglepett ellenfelét, és amikor érintésközeibe ju­tott három vörös- és két fehérboros poharat ürített ki pillanatok alatt. A pogis nénik ama lelkes és jóravaló teremtmények, akik minden kiállítás­megnyitón, nyilvános rendezvényen, fogadáson ott vannak, és fáradhatatlanul esznek-isznak. Arcuk borvirágos, hajuk fehér, és nem félnek a szekrény nagyságú biztonsági embertől sem. Életük eleme a csel, a rettenthetetlenség és a feneketlen szatyor. Vagy az óriásretikül. E kézi alkalmatosságba söprik bele a ragyogó salá­tás tálakat, a hidegétel-költemények csodáit, a szendvicsdombokat. Olykor egész melegétel-kondérkákat tüntetnek el, viszik az illatozó ragut, a remekbeszabott marhapörköltet, az aranyszínű brassóit és az összes kint felejtett katalógust. A pogis néni máskülönben bácsi is lehet, sőt ahogyan ezt egy csodás festő­barátnénk megnyitóján láttuk, egész családok, férj, feleség, nagypapa, kik még -némi angollal és némettel is rendelkeznek, senki sem tudja, kik ők, honnan jöt­tek, de nagyon kedvesek és érdeklődőek, és iszonyatos mennyiséget esznek. Nekik volt először pezsgőjük, s amikor már mindenkinek porzik a szája, ők még mindig lelkesen kortyolgatnak. A pogis nénik elől rendezvényt, fogadási alkalmat eltitkolni nem lehet! Megtudják, mint ahogy tudják az égi utat a költö­ző madarak, vagy ahogy a kis gazella áll talpra nyomban a születés után, mert ha lent marad, meghal. A pogis nénik néhol régi ismerősök, már köszönnek portásnak, rendezőnek, művésznek. Hovatovább most már oldaluk is van az interneten, www.ingyenpia.hu, csak kattintani kell, és az egész hónapra lehet tervezni. VERSACE DIVATHAZBAN Donatella Versace felvonultatta manökenjeit Milánóban: fekete helyett ten­gerészkék nadrágokat viseltek. A divat nyelvében ez legalább annyira radi­kális változás, mint Fidel Castro lemondása. Röviden szólva: Donatellának olyan a fekete, mint Castrónak a kommunizmus. Az, hogy a Versace-örökös szakított a fekete színnel, azt jelenti: új szelek fújnak a divatban. És az a kollekció sokkal inkább intellektuális volt, mint a Versace divatház eddigi munkái. í/'jH:. UiU/ 'ü/.;: • M/ijj) legtöbb mély V kivágással és fehér Amikor Donatella Berlinbe látogatott, szegéllyel. A kiegészítők Gianni Versa­felfedezte Tim Roeloffs képzőművészt, ce szellemét idézték fel a nézőkben: aki nyomatokat készített. Donatellá- magas sarkú cipők vibráló fuksziaszí­nak megtetszettek ezek a munkák, és nű selyemből, túlságosan nagy mére­szerződtette Timet - nem mintha nyo- tű táskák vérvörös krokodilbőrből. A matai sokat adnának hozzá a ruhák- kiegészítők egyébként ma már a Ver­hoz. Ahogyan a nadrágok előre jelez- sace-eladások 40 százalékát teszik ki, ték, nagyon sok tengerészkék ruha és bizonyára az idei szezon slágere a szerepelt a kollekcióban: rövid tenge- Kiss-táska lesz, ez a pajzsra emlékez­részkabátok vállpánttal, és egy sor tető, szenvedélyes kreáció, szatén viselet trapéz alakúra szabva, a Fordította: Nyemcsok Éva Interaktív páros Márkus Judit férje, Janik László szintén blogol, de egy úttörő kezdeményezés, az első magyar webmusical munkálatai miatt mostanság nincs ideje írni. A 80 nap alatt a Föld körül című Jules Verne-művet dolgozzák fel Mátyássy Szabolcs színésztársával, interaktív módon. - Arra gondoltunk, mi lenne, ha kezdettől teret adnánk az emberek véleményének - beszélt a színművész az ötletről. - A készülő mű honlapján végigkövethetik a szöveg és a zene alakulását, sőt közülük várjuk a jövendőbeli szereplőket is. Már eddig is nagyon izgalmas a kísérlet - meséli -, tízezres nagyságrendben nézték meg a honlapot és a blogot. Hyde Park, ahol bárki kiállhat, és megmutathatja magát: íme, ez vagyok én, és ez a véleményem - akár név nélkül is. A magánemberként blogo­lók gyakran burkolóznak ugyanis névtelenségbe, elvégre sosem lehet tudni, ki akad rájuk a szomszédság­ból, iskolából, munkahelyről. Fájdalmas költözés Nem érvényes ugyanez a blogoló hí­rességekre: mert a magánjellegű, szakmai, hobbihoz, kultúrához köthe­tő webnaplók mellett művészek, spor­tolók, politikusok is élnek a világháló adta lehetőségekkel. Márkus Judit, a Szegedi Nemzeti Színház színművésze kis híján egy éve vezeti blogját. - A színházi világ kulisszatitkairól és ezen keresztül per­sze magamról is írok, de a magánéle­tet megtartom a saját naplómnak ­árulja el a közkedvelt színésznő. Blog­jából kiderül, mit gondol a hakniról, miért szereti a szinkronszínészi mun­kát, és mennyire fájdalmas volt kiköl­tözni a Kelemen utcai színészházból. ­A blogírásban fontos a kapcsolattartás a közönséggel, ám leginkább saját gyönyörűségemre jegyzem fel a na­gyobb dolgokat, mert szeretek írni ­osztja meg velünk blogolási szokásait. - Nem rendszeresen jelentkezem, megvárom, amíg vágyom rá, hogy filmélményét éppúgy megosztja a „drága olvasó-bébikékkel", mint influ­enzáját vagy parfümmániáját. Bár munkásságáról megoszlanak a véle­mények, kedvelői értékelik az erőfe­szítéseit: ezt mutatja az átlag har­minc-ötven hozzászólás, ami bejegy­zéseire érkezik. A bulvársport.hu oldalon a tőle megszokott vehemenciával számol be Janics Natasa, olimpiai és világ­bajnok kajakosunk arról, hogy hasz­náltautó-vásárlásnál egy barátjának akart segítni, de sok hazugsággal és sumáksággal találkozott, így majd­nem nekiesett a kereskednőnek. Sporttársa, Vajda Attila, ausztráliai edzőtáboráról vezet blogot, amit rendhagyó módon lapunk sportolda­lain követhetnek olvasóink. Politikusok emberi oldala Míg a művészek, a sportolók több­nyire zárt világukba avatják be az érdeklődőket, a blogoló politikusok emberi oldalukat igyekeznek bemu­tatni, politikai céljaik ismertetése mellett. Gyurcsány Ferenc miniszter­elnök a kormányzás gondját-baját és Totó kutya betegségét egyaránt meg­örökíti, Orbán Viktor politikusi min­dennapjait videón követhetik az ér­deklődők. Lévai Katalin EP-képviselő magát is becsempészi írásai közé, Vállalják a felelősséget - Egy politikus közéleti céljai össz­hangban vannak azzal, milyen értéke­ket tart fontosnak, ezért kerültek ki a blogra a kedvenc könyveim, a Szeged­hez fűződő viszonyom vagy a Femi­nista Almanachban megjelent írásom - magyarázta, de a blog írását időköz­ben abbahagyta, mert az nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket. - Csak részben igaz, hogy az internet elősegí­ti a demokrácia működését, a névte­len hozzászólások torzítják a beszél­getést - véli, mert a hozzászólóknak nem kell vállalniuk a felelősséget a véleményükért. Csak részben igaz, W w hogy az internet elősegíti a demokrácia működését, a névtelen hozzászólások torzítják a beszélgetést. Sándor Klára Abban Márkus Juditnak és Sándor Klárának is igaza van: a névtelen hoz­zászóló olykor többet enged meg ma­gának, mint amit nevével vállalna ­bár a bejegyzéseikre érkezett reakci­ók alapján nincs miért aggódniuk. Ki­szel Tünde blogjára sajnos nem sike­rült ráakadnunk, pedig ott megtud­hattuk volna, mire képes a magyar, ha kritikus. Ahogy a hagyományos naplónak, blognak nevezett internetes változatának is az önkifejezés a lényege: a felhasználók bejegyzésekben örökítik meg gondolataikat, élményeiket, véleményüket. Művészek, sportolók és politi­kusok is használják, de kicsit másképp. Vajon mit ír blogjában Márkus Judit, Janics Natasa vagy Sándor Klára? FARKAS 111S1T Alig egy évtizede hódít a blog (az an­gol web és log =„napló" szavak össze­vonásából), a felhasználók máris sa­ját képükre formálták az internetet. Olyan a blogszféra, mint egy virtuális megfogalmazzak egy-egy eseményt, gondolatot. Tisza Kata, a honi irodalom ügyele­tes kékharisnyája az életet és az iro­dalmat próbálja összehozni blogjá­ban, egy-egy „izgató" könyv- vagy melyek a nők helyzetéről szólnak: beszúr egy-egy családi történetet, könyv- vagy filmélményt. Hasonló taktikával írta bejegyzéseit Sándor Klára nyelvész, az SZDSZ országgyű­lési képviselője, a Szegedi Tudo­mányegyetem docense. A tudós-poli tikus három éve kezdett webnaplót vezetni, és azt vallja: az értékválasz­tása többet mond el egy emberről, mintha a magánéletét tenné köz­szemlére. • Márkus Judit színésznő számára a blogírásban fontos a kapcsolattartás a közönséggel FOTÓ: FRANK YVETTE HÍRESSÉGEK A VIRTUÁLIS HYDE PARKBAN

Next

/
Thumbnails
Contents