Délmagyarország, 2008. március (98. évfolyam, 52-75. szám)

2008-03-14 / 63. szám

Péntek, 2008. márciusit*. Kultúra 17 Ma nyílik a szegedi tavaszi fesztivál Idén március 14-30. között rendezik Szegeden a kultúra és a művészetek színes csokrát, az ötödik tavaszi fesztivált. MUNKATÁRSUNKTÓL Fotóriporter kollégáink Frank Yvette, Gyenes Kálmán, Schmidt Andrea, Segesvári Csaba -, valamint Básthy Gábor és Németh György felvételeiből nyílik tárlat ma délután 5 órakor a Dugonics téri Olasz, Román és Francia Intézet termeiben. Ez egyben az ötödik szegedi tavaszi fesztivál nyitórendezvénye, amelyen Elekes Zoltán fesztiváligazgató, Solymos László alpolgármester és Tóth Imre Tamás, lapjaink kiadóigazgatója mond köszöntöt. A hónap végéig tartó programsorozatban szerepel majd a népszerű színésznő, Kéri Kitty, aki kétrészes gyerekelöadásával lép fel a Belvárosi moziban. Kiemelt program a Mindhalálig Beatles koncert: a Thália Színházban hosszú sikersorozatot megért azonos című előadás legszebb számaival. A zsidó hitközség dísztermében a modern és bluesos hangzást vegyítő Klezmer R's együttes játszik, a Millenniumi Kávéházban pedig a dán Strange Party Orchestra ad jazzkoncertet. A teljes program a www.sztf.hu honlapon található. „SZERETETET, BÉKÉT ÉS ELSŐSORBAN ÖRÖMET SZERETNÉK ADNI" Rhoda Scott és a közönség vibrálása Szegeden koncertezik március 20-án a Hammond-orgona királynőjeként emlegetett amerikai művész, Rhoda Scott. A világhírű zenésszel a magyar muzsikusokról, a Hammond-orgonával való találkozásáról és a fejben gyakorlásról beszélgettünk. GONDA ZSUZSANNA, JUHÁSZ IÁSZIÓ - Ha a Hammond-orgona művészeiről beszélünk, Jimmy Smith, Jimmy McGriff vagy Jack McDuff mellett Rhoda Scottot is meg kell említeni. A hangszer talált önre, vagy ön talált a hangszerre? - Az apám metodista lelkész volt, akit olyan templomba helyeztek, amely éppen akkoriban tett szert egy orgonára. Amikor a templom mellé költöztünk, megengedte, hogy kísérletezzem ezzel a csodálatos hangszerrel. Én pedig szenvedélyesen kipróbáltam mindent, amire az orgona képes volt. Hétéves voltam. - Miért van az, hogy a Hammond-orgona egyes országokban népszerű, máshol meg szinte alig ismerik? - Nem tudom, de szerintem normális, ha különböző embereknek különböző a zenei affinitásuk. A klasszikus zenében sem használja minden zeneszerző az orgonát. - Azt írták önről egy ma-, gyar lapban: Rhoda Scott egy kicsit a miénk is. Először 38 éve, azóta pedig számtalan alkalommal járt már MagyarA HAMMOND-ORGONA KIRÁLYNŐJE, RHODA SCOTT - AHOGY A RÉGI TÉVÉFELVÉTELEKEN MEGSZOKTUK • MEZÍTLÁB PEDÁLOZIK, MERT TISZTELI A HANGSZERT országon, így talán jogos ez a lujelentés. - Mindig nagyon jól éreztem magam az önök országában, mert úgy tapasztaltam, a magyarok befogadtak. Boldogan térek vissza, hiszen nagyon sok szép emlékem van. Elsősorban a felém áradó szeretetre emlékszem és arra, hogy ellátogattam a Kodály-iskolába Esztergomban és Budapesten. Voltam Siófokon, és emlékezetes számomra a magyar művészet, a kultúra szépsége is. - Ismeri azokat a muzsikusoFotó: DM/DV kat, akik önnel egy napon lépnek fel Szegeden? - Sajnos még nem tudom, kik ök (a Tóth Bagi Band és a Blues Bell - a szerk.), de nagyon kíváncsi vagyok rájuk, biztosan meghallgatom őket. Mindig azt mondom, hogy a magyarok nagyon jó zenészek, a magyar muzsikusok különösen tehetségesek. Nem tudom, ez talán Kodálynak is köszönhető. - ön sosem próbálja az új számokat, mindig mindent a színpadon játszik először. Lesz először játszott szám Szegeden is? - Amikor más zenészekkel lépek fel, nem tehetem meg velük, hogy gyakorlás nélkül egy teljesen új számot kezdek játszani. De ha csak egy dobossal koncertezek, akkor egyedül viselem a kockázatot, amit egyébként nagyon élvezek. Egyébként nem teljesen igaz, hogy nem próbálok, mert fejben mindent gyakorolok, mielőtt először bemutatnám. - Mit hallhatunk öntől a Belvárosi moziban? Van valami üzenete az itteni közönség számára? - Sosem akartam olyan zenész lenni, akinek üzenete van. Szeretetet, békét és elsősorban örömet szeretnék adni, mert a zene számomra öröm. Békés pillanatokat akarok adni, hogy egy kicsit elfelejtsük a napi gondokat. Ilyen egyszerű. Hogy mit játszom Szegeden? Az úton megbeszéljük a pozanon játszó Sarah Morrow-val és a dobossal, Julié Sauryval, és meglátjuk, hogyan érzünk. Azt hiszem, egy zenész számára az a legfontosabb, hogy fizikailag és mentálisan is a topon legyen, hogy kész legyen befogadni a közönség vibrálását. ^jg 1288 www.invitel.hu Telefonáláshoz válassza most az Invitelt, mert... • nincs belépési díj • beszélgetéseiből havonta 500 Ft-ot mi fizetünk • csúcsidőn kívül mintegy 400 OOO Invitel előfizetőt 0 Ft-os percdíjon hívhat Hogy még komfortosabban érezze magát telefonálás közben, uj előfizetőink most egy vezeték nélküli telefonkészüléket is kapnak a Komfort Plusz Csomag részeként! Keresse akciós ajánlatainkat az Önhöz legközelebb eső Telepontunkban: Szeged, Vörösmarty u. 7. Hódmezővásárhely, AndráSsy út 1. Akciós ajánlatunkat 1 éves hűségszerződéssel veheti igénybe. A tájékoztatás nem teljes körű további részletek a 1288-as info-vonalon és Telepontjainkban. invitel A kisfiú és az oroszlánok MUNKATÁRSUNKTÓL Ma 10 órakor mutatják- be a Szegedi Nemzeti Színházban Lázár Ervin zenés mesejátékát, A kisfiú meg az oroszlánokat. Bruckner Szigfridet, a vén oroszlánt alakítja Gáspár Tibor, aki úgy véli, a darab az egész család számára szórakoztató és tanulságos. Bal József rendező szerint Lázár Ervin műve azért csodálatos, mert a mese könnyen követhető, a történet mégsem egyszerű. A legkisebb nézők számára magától értetődik, hogy az oroszlánokat csak a gyerekek látják, a felnőtteknek viszont mást ad a mű: ők azt is értik, hogy mit jelent, ha valaki abban az értelemAZ OROSZLÁN FELESÉG .SZILÁGYI ANNAMÁRIA Fotó: Frank Yvette mm* * | //# * * m * Tizeves az algyői népszínház ben láthatatlan, hogy már nincs szükség rá - mint Lázár Ervin meséjében a kiöregedett, munkanélküli oroszlánok. - Más rétegét kapja meg a történetnek a szülő és mást a gyerek - fogalmazott Bal József, aki nemcsak rendezőként jegyzi a mesejátékot, de majdnem két évtized után ismét színpadra áll: Láz Jenő oroszlán bőrébe bújik. A nézőket nemcsak a fantázia világába menekülő kisfiú története szórakoztatja, de izgulhatnak például Melkvi Beáért is, aki Arabellaként nem kötélen táncol, hanem tisun végez akrobatikus mutatványokat. Az algyői Móra Ferenc Népszínház legfontosabb feladatának tartja, hogy elsősorban a magyarlakta területek, illetve a határon túli szórványmagyarság színházigényét szolgálja - a társulat ma ünnepli tizedik születésnapját. ^fCAtJCSiftS HMEA Az algyői Móra Ferenc Népszínház társulatának korábbi tagjai szívesen nosztalgiáznak első előadásukról: Gárdonyi Géza Lámpás című kisregényét vitték színpadra. A hagyományőrző színház ma ünnepli tizedik születésnapját. Az algyői faluház fogadta be az 1998. március 14-én alakult társulatot. Az egyik alapító és egyben művészeti vezető, Kátó Sándor mellett ott bábáskodott a Népszínház megszületése körül Bíró Zoltán és Pozsgay Imre, Tóth Károly és az Öttágú Síp Kulturális Egyesület is. A színház a Kárpát-medence magyarlakta területeire, illetve a szórványmagyarság közé viszi el előadásait. Két éve a temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színházzal a korábbinál is szorosabb kapcsolatot alakítottak ki, a népszínház helyettük látja el a Temesség magyarlakta településeit tájelőadásokkal. - Erdélyi és magyarországi társulatok tagjaként megtapasztaltam a kőszínházi és filmszínészi létet, életem utóbbi tíz évét azonban a vándorszínészetre tettem fel. Mindemellett, edzösködöm, fiatalokat tanítok ökölvívásra - mesélte Kátó, akiről nemrégiben Molnár József és Békán Aurél román pópa - aki egyébként tanítványa a ringben - rendezésében portréfilm készült. Az alkotást a Magyarországi Nemzetiségi Filmszemlén március 28-án az első tizenöt versenyfilm között (bolgár, román, cigány és svéd alkotások társaságában) mutatják be. A harmincperces, „Gazdagitni vágytam világot és embert" címet viselő életrajzi film bemutatja a hatvankét éves művész „összes életét".