Délmagyarország, 2008. március (98. évfolyam, 52-75. szám)

2008-03-13 / 62. szám

121 Kapcsolatok Csütörtök, 2008. március 13. AZ UGYVED VALASZOL Dr. Juhász György A gyerektartás összegéről Tisztelt ügyvéd úr! Lassan tiz éve, hogy elváltam a férjemtől. A gyerekünk akkor még csak kétéves volt. Annak idején a bíróságon havi ötezer forintos gyer­mektartásdíjban egyeztünk meg, amit a volt férjem minden hónap­ban átutal. 0 elköltözött az ország másik végébe, és csak akkor lá­tom, amikor néha eljön a gyerekért. Mondtam neki, hogy emelni kel­lene a tartásdíjon, de ő hallani sem akar mla. Ügy tudom, százhúsz­ezer forint körül van a fizetése, ehhez képest az ötezer forint már na­gyon alacsony. Elég szűkösen élünk, nem nagyon tudnám kifizetni a pereskedés költségeit. Ráadásul azt mondták, hogy az ö lakóhelyén kellene pereskedni, ami már csak az utazás miatt is nagyon költséges lenne. Attól félek, ha nem nyerek, a saját költségeimen túl még per­költséget is kell fizetnem. Mire számithatok, mi a legjobb megoldás? Tisztelt olvasó! A házasságról, a családról és a gyámságról szóló 1952. évi IV. törvény (Csjt.) második rész, VII. fejezete tartalmazza a gyer­mekek tartására vonatkozó leg­fontosabb rendelkezéseket. A 69/C. § szerint: 1. A tartásdíj összegét gyer­mekenként általában a kötele­zett átlagos jövedelmének 15-25 százalékában kell megállapíta­ni. A gyermektartásdíj megha­tározásánál figyelemmel kell lenni: a) a gyermek tényleges szükségleteire, b) mindkét szülő jövedel­mi és vagyoni viszonyaira, c) a szülők háztartásában eltartott más, saját, illetőleg mostohagyermekekre, d) a gyermek saját jöve­delmére is. 2. A kötelezettel szemben érvényesíthető összes tartási igény a jövedelme 50 százalékát nem haladhatja meg. Ha a szü­lők két vagy több gyermek tar­tására kötelesek, a tartásdíjat úgy kell megállapítani, hogy egyik gyermek se kerüljön a másiknál kedvezőtlenebb hely­zetbe, különösen akkor, ha nem egy háztartásban nevelkednek. 3. A tartásdíjat a) százalékos arányban vagy b) határozott összegben vagy c) határozott összegben és bizonyos jövedelmek százalé­kában kell meghatározni. MEGJÖTTÜNK SZEGED KAPÁS PÁL Március 8., 15 óra 44 perc, 4490 g. Sz.: Ancsányi Ilona és Kapás Pál (Balástya). VARGA VILIEM Március 9., 20 óra 20 perc, 4070 g. Sz.: Horváth Andrea és Varga Pál (Makó). FARKAS MÁTYÁS Március 10., 2 óra, 3340 g. Sz.: Laczkó Mónika és Farkas Balázs (Szeged). MÓRA MÁTÉ Március 9., 21 óra 9 perc, 3230 g. Sz:: Öszterling Mária és Móra Csaba (Zsombó). HALMAI NÓRA LILLA Március 11., 11 óra 20 perc, 2940 g. Sz.: Kiss Ilona és Halmai Marcell (Szeged). PÁRIZS ANNA Március 11., 15 óra 25 perc, 2830 g. Sz.: Baumann Mária és Párizs Richárd (Szeged). TÓTH LEVENTE Március 12., 1 óra 45 perc, 3570 g. Sz.: Bényei Mónika és Tóth Attila (Szeged). HfjTO NAGY KRISZTOFER PATRIK Március 8., 1 óra, 3340 g. Sz.: Gál 4. A tartásdíj százalékos megállapítása esetében meg kell jelölni a tartásdíj alapösz­szegét is. Ha volt férje állandó, fix jövedelemmel rendelkezik, ak­kor ennek körülbelül 20 száza­lékát kellene havonta gyermek­tartásdíjként fizetnie. Ezt az előbb irt körülmények módo­síthatják, ha például összesen öt gyerek eltartásáról köteles gondoskodni volt férje, akkor a fenti szabályok alapján az egy gyermek után fizetendő gyer­mektartásdíj megközelítőleg a jövedelme egy tizede. ön tehát gyermektartásdíj felemelése iránt terjeszthet elő keresetet, azaz indíthat pert gyermeke apja ellen. A Pp. 34. § (1) alapján, a tartásra, járadékra és más hasonló célú időszakos szolgáltatásra kötelezés iránti per az igény érvényesítésére jo­gosult lakóhelye szerint illetékes bíróság előtt is megindítható. Vagyis az önök lakóhelye szerin­ti bíróságon is kezdeményezheti az eljárást, így nem kell a tár­gyalásokra utazgatni. )ó hír, hogy a 6/1986. (VI. 26.) IM ren­delet 2. § (1) e) pontja alapján a feleket jövedelmi és vagyoni vi­szonyaikra tekintet nélkül költ­ségmentesség illeti meg a törvé­nyen alapuló tartással kapcsola­tos perekben, azaz jelen esetben önt is. Mindenképpen azt javas­lom, ha békés úton nem tudnak megegyezni, akkor mielőbb in­dítson pert. Fontos, hogy a meg­emelt tartásdíjat hat hónapra visszamenőleg is kérheti. Ildikó és Nagy Pál (Ambrózfalva). FODOR ARABELLA BARBARA Március 12., 2 óra 5 perc, 3400 g. Sz.: Petre Zsuzsanna és Fodor Sándor (Makó). VÁSÁRHHT _ SULYOK NIMRÓD Március 8., 0 óra 57 perc, 3620 g. Sz.: Sztanojev Viklória és Sulyok Zoltán (Vásárhely). KORPONOVICS KINGA SZABINA Március 8., 10 óra 24 perc, 3050 g. Sz.: Tasi Szabina és Korponovics László (Vásárhely). OlÁH-DALLOS DIÁNA Március 8., 18 óra 4 perc, 3700 g. Sz.: Dallos Judit és Oláh Tamás (Makó). KISALBERT EVELIN MÁRIA Március 10., 13 óra 43 perc, 3260 g. Sz.: Jovan Renáta és Kisalbert Attila (Vásárhely). SZENTES HIRTH BOTOND Március 10., 13 óra 5 perc, 3580 g. Sz.: Krajczár Annamária és Hirth Attila Vajk (Szentes). BARI TAMÁS RÓBERT Március 10., 12 óra 30 perc, 3950 g. Sz.: Janzsó Krisztina és Bari Tamás (Szentes). Gratulálunk! UTANAJARTUNK 0LVAS0INK PANASZAINAK Szemetes utca, parkoló Tóth Árpád Szegedről a rengeteg szemétre hívja fel a figyelmet: a Hajnóczy utcában a metszés után ottmaradt a gally, a fűrészpor, szerinte utcaseprő vagy gép két éve nem járt az utcában. A parko­lókat pedig senki sem takarítja. A forgácsról ás a gallyról rövid időn belül intézkednek - ígérte Kovács János, a Szegedi Környezetgazdálkodási Nonprofit Kft. közterület-fenntar­tási igazgatóhelyettese. A parkolókkal kapcsolatban pedig Elek István, a Szegedi Közlekedési Társaság infrastrukturális főmérnöke tájékoztatott: az említett utcában az autók a járda és az úttest közötti sávon parkolnak, a parkolóhely nem kiépített, aszfaltozott, csupán kijelölt. Állandó problé­mája, hogy nagyobb esőzések után sár borítja, ám ezt nem lehet elhorda­ni. Géppel és kézzel is takarítják viszont ezeket a parkolóhelyeket is, amit lehet, azt eltakarítanak. Megoldást jelenthet majd, ha felújítják az utcá­POSTABONTÁS ban a közműveket, a burkolatot, ekkor lehet majd kiépíteni az aszfaltozott megállóhelyeket is. Takarító iskolások A 20/434-3947-ről jelezték: értesítést kaptak arról, hogy szinte egész Alsóvároson összegyűjtik az utcákon fellelhető szemetet a Dobó utcai általános iskolások. Erről az akcióról szeretne többet tudni, kiemelve: a gyerekek minden dicséretet megérdemelnek. - Panaszkodtak a szülők, hogy szemetes az iskola környéke, sőt a kör­nyező utcákban is van mit tenni - indokolja a kezdeményezést Tibai Jó­zsef, az Alsóvárosi Általános Iskola igazgatója. Hozzáteszi: hattyastelepi tagiskolájukban évek óta rendeznek szemétszüretet. Innen jött az ötlet: felosztották az alsóvárosi utcákat az iskola osztályai között, a diákok a ter­mészetismeret óra keretében szemetet gyűjtenek, sőt tanulnak is. Biciklizés a gyalogosövezetben A Délmagyarországban megjelent Fittyet hánynak a gyalogoszónára című cikkre szeretnék reagálni. Először is szeretném fölhívni rá a figyel­met, hogy a kihelyezett közlekedési táblák Szegeden a Széchenyi tér úttestét „gyalog­útnak", míg a Kárász utcáét „gyalogosöve­zetnek" minősitik. (1/1975. (II. 5.) KPM-BM együttes rendelet a közúti közlekedés sza­bályairól, 13. §, (1), g és g/l pont.) Ez fontos, mert a kettő nem ugyanaz, más szabályok vonatkoznak a két útra. A „gyalogúton" semmilyen járművel nem szabad közlekedni, így kerékpárral sem. (Ez a Széchenyi térre vonatkozik.) A „gyalogosövezetben" megengedett a kerékpárral való közlekedés, legföljebb 10 km/h sebességgel, a gyalogosok veszé­lyeztetése nélkül. (A Kárász utcára ez vo­natkozik.) Szerintem értelmesebb lenne fordítva szabályozni e két utca közlekedését: a Szé­chenyi téren engedni a kerékpáros közle­kedést, és az összevissza sétáló gyalogo­sokkal teli Kárász utcán pedig teljesen til­tani, vagy kerékpársávot kijelölni rajta. Csendes Áron, Szeged •••••• • KERÉKPÁROZÓK A SZEGEDI KÁRÁSZ UTCÁN Fotó: Schmidt Andrea Ami a szegedi médiákból kimaradt Az elmúlt 18 évben az volt a megszokott gyakorlat, hogy bármilyen választást vagy népszavazást követően a szegedi sajtó kép­viselői megjelentek a pártok székházainál, interjúkat, beszámolókat készítettek, me­lyeket általában másnap leadtak lapjaik­ban, a rádiókban vagy a tévékben. A múlt vasárnapi népszavazást követő­en azt tapasztaltuk, hogy ez a gyakorlat megszakadt. Ugyanis a szegedi Fi­desz-székházban az MTV körzeti stúdiójá­nak munkatársain kívül csak a Rádió 88 kért egy telefoninterjút. Mi történt a fennhangon híresztelt ki­egyensúlyozott tájékoztatással? A helyi hétfői és keddi sajtóorgánumok­ban sem szerepel egyik szegedi vagy Sze­gedet érintő jobboldali politikus vélemé­nye sem. Vajon miért? Közben Botka László polgármester úr „magyarázza a bizonyítványt". Tőle tud­juk meg, hogy „a szegediek alig egyhar­mada szavazott igennel a 3 kérdésre". Ér­dekes, hogy ezek az arányok nem tűntek fel polgármester úrnak a 2006. évi ön­kormányzati választások alkalmából. Ugyanis amikor Botka László polgármes­ter lett, a szavazók 46,7%-a szavazott, most pedig 46,3%-a. Akkor a szavazók névjegyzékbe vett számának 27%-a adta szavazatát Botka Lászlóra (www.valasz­tas.hu). Vagyis: a szegedi szavazók jóval kevesebb mint egyharmada jóvoltából lett polgármester. Ha Szeged összlakossá­gához hasonlítjuk a polgármester úrra le­adott szavazatok számát, akkor az ered­mény még siralmasabb: a szegediek „alig" valamivel több mint egyötöde adta le szavazatát Botka Lászlóra. De tudomá­sul kell venni, hogy ilyen a demokrácia. Ha elfogadta akkor, amikor neki kedve­zett, illik elfogadni szó nélkül most is, amikor ez az eredmény nem az MSZP ér­dekét szolgálja. Ezt a fajta érvelést és értelmezést már megszokhattuk polgármester úrtól: szerin­te úgy kell a tényeket értelmezni, ahogy azok számára kedvezőek. Ez a szemfény­vesztés politikája. A fentieken túl polgármester úrtól azt is megtudjuk, hogy a tandíjból befolyt pénz egy része a hátrányos helyzetű egyetemis­tákat szolgálná. Ez a hirtelen szociális érzé­kenység is nagyon érdekes. Neki és támo­gatottjának, Gyurcsány Ferencnek véletle­nül sem jut eszébe, hogy vannak gazdasági területek, ahol kiemelkedő profitok kelet­keznek és vándorolnak magánszemélyek­hez és külföldre anélkül, hogy szolgálnák a közösségeket, melyek munkája eredmé­nyeként ezek a profitok megszületnek. Kalmár Ferenc, a KDNP országos alelnöke, szegedi önkormányzati képviselő Tisztelt Elnök úr! Lapunk, a Délmagyarország (azaz Csongrád megye napilapja) a választások másnapján hat véleményt közölt. A szegedi (baloldali) polgármester, a vásárhelyi (jobboldali) polgármester, az SZDSZ (libe­rális), illetve az MDF (konzervatív) szegedi prominense, a makói kór­ház igazgatója (vizitdij, kórházi napidíj...) és a Szegedi Tudomány­egyetem rektorhelyettese (tandíj) nyilatkozott a népszavazásról. Más­nap összehasonlítottuk a szegedi és a vásárhelyi választási adatokat. Nem szólalt meg sem a szegedi jobboldal, sem a vásárhelyi baloldal, szavazni pedig nem a szerkesztőség, hanem a két város polgársága szavazott. Mi ennél tárgyilagosabban és pártsemlegesebben, legjobb tudásunk szerint nem tudtunk újságot készíteni. Ennek ellenére elnök úr levelének a szólás szabadsága okán természetesen helyt adunk. u. i.: Az elnök úr által a címben használt „médiák" kifejezés nem létezik. A latinból átvett „média" szó már többes számú, egyes száma a „médium". Azaz - amennyiben magyar szó a mé­dium - a „médiumok", illetve a „média"kifejezés lett volna he­lyes, hiszen az ön címe magyarra úgy fordítható le: Ami a szege­di újságokokból (rádiókokból, televiziókokból...) kimaradt. A szerkesztő UJ SMS-SZAMUNK: 30/303-0921 Több rendőrt a 43-as útra! Makón, a Szegedi utcában la­kom, és ez önmagában adja a problémát. A pártok nyilat­koznak az úttal kapcsolatban. Ez engem elszomorít, mert senki nem beszél a tulajdon­képpeni tényről: hogy ezzel az úttal mindaddig együtt kell élnünk, amíg el nem készül az elkerülő út, illetve a 43-as, határig tartó autópálya-szaka­sza. Miniszterelnökünk meghir­dette a zéró toleranciát a köz­lekedésben is, de igazából ez nem érdekel senkit. Alka­lomadtán természetesen el­lenőrzik az ittas vezetőket, vagy a biztonsági övek hasz­nálatát, amire szükség is van. Szerintem azonban ak­kor lenne elviselhető ez a nagy forgalom, ha a szabá­lyokat szigorúan betartatnák. A napi több ezer kamionból legalább a fele nagy sebes­séggel robog be a városba, és a sofőröknek éjjel eszük ágá­ban sincs betartani a 40 km/h-s sebességet. Én olyan javaslattal élnék, hogy azok az emberek, akik ebben tudnak és akarnak is se­gíteni, tegyenek is érte. A meg­növekedett forgalomhoz meg­növekedett rendőri jelenlétre van szükség. Ha ugyanis meg­jelennek a rendőrök, a forga­lom elviselhetővé válik. De saj­nos ez minimális idő a napi 24 órából. Takács Zoltán, Makó

Next

/
Thumbnails
Contents