Délmagyarország, 2008. március (98. évfolyam, 52-75. szám)

2008-03-11 / 60. szám

Kedd, 2008. március 11. Megyei tÜkÖf | 7 ben is tájékoztattam a klubot, hogy a viaszmodell elkészült, várom Fehér Miklós szüleit és az ETO képviselőit mondta a szobrász. Kligl Sándor március 5-én kapta meg a szerződést felmondó, néhány soros levelet. A klub nevében eljáró ügyvéd arra hivatkozott, hogy hozzájuk csak március 3-án érkezett meg a szobrász levele, holott a határidő február 29. volt. - Az ETO FC vezetői nem kerestek, sem a szerződést aláíró Klement Tiborral, sem Kovács Tivadarral nem beszéltem. Nem tudom, mi zajlik a háttérben, szerintem a határidőre hivatkozás csak ürügy volt az elállásra. Mindenesetre megbíztam egy ügyvédet, hogy a nevemben járjon el. Ilyet nem lehet tenni - mondta Kligl Sándor, aki már nem hiszi, hogy az ő Fehér Miklós-szobra fog állni a sportoló nevét viselő kollégium előtt, de abban IDŐSB FEHÉR MIKLÓS, AZ ELHUNYT FUTBALLISTA ÉDESAPJA: „Most hallok erről először. Körülbelül két-három hete találkoztam Tarsoly Csabával, aki arra kért, majd Szegeden nézzük meg a viaszmodellt. Azt is mondta, csak akkor fogadjuk el a tervezetet, ha az méltó a fiam emlékére. Beleegyeztem, és vártam az értesítést. Megdöbbentő, hogy semmiről nem szóltak. Nem értem, mi lehet emögött. Mindenesetre ha nincs megfelelő indok a lemondásra, találkozni sem akarok többet a klub vezetőivel. Azt is meggondolom, hogy egyáltalán kimegyek-e még egyszer a győri stadionba." bízik, hogy a család elfogadja, és méltó helyet talál a bronzszobornak az általuk kialakított emlékhelyen. BOTRÁNY A FUTBALLPÁLYÁN ELHUNYT FEHÉR MIKLÓS MÉG EL SEM KÉSZÜLT EMLÉKSZOBRA KÖRÜL Győri klubot perel a szegedi szobrász A Győri ETO FC-nek nem kell a szegedi Kligl Sándor Fehér Miklóst ábrázoló bronz mellszobra. Ezt - anélkül, hogy a klub képviselői látták volna a szobor eredeti nagyságú viaszmodelljét - az átadás előtt 25 nappal, levélben közölték a szobrásszal. A család tagjai tőlünk tudták meg a döntést, az apa megdöbbentőnek nevezte az eljárást, az anya zokogva hívta a szobrászt. OLÁH ZOlTÁH, SZEITZ TIBOR MHHHH^H - Fehér Miklós családjának kegyeletsértő, számomra megalázó döntést hozott az ETO FC azzal, hogy egyoldalúan elállt a megállapodástól - mondta Kligl Sándor néhány nappal azután, hogy kézhez vette a Győri ETO FC Kft. megbízásából egy győri ügyvéd által küldött felmondólevelet. Köztér helyett családi kör Az ismert szegedi szobrász azzal folytatta, hogy a bronz mellszobrot mindenképpen elkészíti, és ingyen felajánlja a fiatalon, tragikus körülmények között elhunyt válogatott sportoló szüleinek. A Győri ETO FC hivatalosan január 29-én jelentette be, hogy Győrött is szobrot kap Fehér Miklós, a városhoz ezer szállal kötődő, fiatalon elhunyt futballista, a Benfica magyar válogatott labdarúgója. A sajtótájékoztatón az is elhangzott, hogy a bronz mellszobor elkészítésére a szegedi Kligl Sándor képzőművészt kérték fel. A világhírű portugál klub csatára négy éve, 2004. január 25-én halt meg. A Guimaraes-Benfica portugál bajnoki mérkőzés végén összeesett, a helyszínen újraélesztették és kórházba szállították, de az életét az orvosok már nem tudták megmenteni. Lisszabonban, a Luz-stadionban, a Benfica otthonában három éve bronzból készült mellszobrot emeltek Fehér Miklós tiszteletére. A magyar focista meze, cipője helyet kapott a világhírű klub múzeumában. A győri klub képviselői és a szegedi szobrász január 16-án állapodott meg, a szerződést az egyesület ügyvezetője, Klement Tibor és Kligl Sándor írta alá. A kontraktus kitér arra is, hogy február 29-éig a szobor eredeti nagyságú viaszmodelljét, március 31-éig pedig a bronzszobrot el kell készíteni. Az ETO FC sportkollégiuma a fiatalon elhunyt Fehér Miklós nevét kapta, a tervek FEHER MIKLÓS MELLSZOBRA A LUZSTADIONBAN, PORTUGÁLIÁBAN Fotó: DM/DV szerint Kligl Sándor szobrát az épület előtt állították volna fel. Mint egy görög isten Az ötlet, hogy Fehér Miklósnak Győrben is emléket kellene állítani, már két éve felvetődött. - Véletlenül láttam a fiatal sportoló tragédiáját. Nagyon megérintett. Képősszel már konkrétummá vált, készítettem vázlatokat, amiket megmutattam a családtagoknak és a klub képviselőinek - beszélt a művész az előzményekről. Kligl Sándor többször járt Győrben, személyesen találkozott Fehér Miklós szüleivel és az ETO FC képviselőivel. Február 14-én Kovács Tivadar, az egyesület marketingigazgatója Klement Tiborral történt egyeztetésre hivatkozva e-mailben értesítette a szobrászművészt, hogy az 1 méter 60 centiméter magas kőtalapzaton álló, egy méter húsz centis mellszobrot a szabadban helyezik el. Bár a klubnak az előleget már rég át kellett volna utalnia, ez még azután sem történt meg, hogy Kligl Sándor közölte Kovács Tivadarral, a szerződés ráeső részét határidőre, pontosabban előtte teljesítette, az eredeti nagyságú viaszmodell kész, meg lehet nézni, egyeztessenek időpontot a szülőkkel, várja őket. Születésnapi „ajándék" - Február 27-én, a születésnapomon a kora esti órákban felhívott a Quaestor Csoport kommunikációs igazgatója, Bende Gyöngyi, és közös ismerősök, köztük családtagok nevét említve mellékesen közölte velem, hogy „Tarsoly Csaba, az egyesület többségi tulajdonosának, a Questor Csoportnak az elnök-vezérigazgatója csak ma szerzett tudomást a szoborról, és úgy döntött, nem kell". Azonnal felhívtam Kovács EJ Mást bíznak meg Klement Tibor: „Fontosnak tartottuk és tartjuk, hogy Fehér Miklósnak legyen szobra Győrött. Egy éve megegyeztünk Kligl Sándorral. A szerződést ő készítette el, az általa elfogadható időpontokkal. Az elképzelésünkkel megkerestük a városban azokat, akikről úgy gondoltuk, hogy támogatják egy Fehér-szobor felállításának gondolatát. Az önkormányzattól és vállalkozóktól össze is jött a szükséges összeg, és aláírtuk a szerződést. Február 28-áig kellett volna bemutatnia a szobrot, ehelyett március 5-én értesített bennünket, hogy menjünk el, nézzük meg az alkotását. Nem fogadtuk el, és elálltunk a szerződéstől. Ez semmilyen következménnyel nem jár a részünkről. A Fehér-szobor elkészítésével másik művészt bízunk meg." zőmüvészként örültem a felkérésnek. Fehér Miklós alakja olyan volt, mint egy görög istené. Először 2006-ban kerestek meg, amikor pedig tavaly Tivadart, aki semmiről nem tudott. Megismételtem, hogy a szobor modellje kész, bármikor jöhetnek. Másnap, február 28-án e-mailben és levélFotó: Miskolczi Róbert KLIGL SÁNDOR MŰTERMÉBEN FEHÉR MIKLÓS SZOBRÁVAL 1 HAJDÚ DEZSŐ SZERINT A GONGRÁDI VÁRKÖZNÉL MÁR A HONFOGLALÁS ELŐTT 2500 ÉVVEL ÁTVÁGHATTÁK A LÖSZMAGASLATOT EJ KÉT VÁR. Csongrádon két vár állt a helytörténeti kutatások szerint. Az egyik, a mai halászfalu helyén húzódó, gyűrű alakú, a honfoglalás korában épült földvár, az „öregvár", a másik pedig ettől nyugatra, a mai buszforduló és a kerekárok között elterülő török kori erődítmény, ami valójában palánkvár volt, amelynek anyagában volt kő és föld, de túlnyomórészt gerendákból és deszkákból állt. Feltehetően 1686 októberében, a törökök kivonulásakor fellángolt tűzvész pusztította el a két várra épülő települést, az erődítmények maradványai pedig a 19. század első felében tűntek el végleg. mai a szabályozásig egyáltalán nem fenyegették az agyagtalajra épült várost. Ezt a véleményét arra alapozza, hogy csak a 19. századi gátépítések után ágyazódott be a Tisza medre, előtte vándorolt, a Körösnek pedig több torkolati ága volt, melyek együttesen nem jelentettek olyan pusztító erőt, amit egyébként nekik tulajdonítottak. Ezt az elméletet alátámasztja az is, hogy egykoron több mint 300 gabonaverem volt Csongrád területén, márpedig ha a vízbetörés ismétlődő fenyegetettséget jelentett, az itt élők sem tárolták volna ily módon élelmüket. Hajdú Dezső úgy véli, az eddig becsült időszaknál jóval korábban, már a honfoglalás előtt 2500 évvel is állhatott erődítmény a Tisza és a Körös találkozásánál. Erre a következtetésre azután jutott, hogy megvizsgálta a tiszaalpári, bronzkori vár kutatási eredményeit, s olyan hasonlóságot talált, amely szerinte nem lehet a véletlen műve. Alpárnál egy átvágással igyekeztek csökkenteni a védendő területet, így a Tisza fölé emelkedő magas parton mély árkot vájtak, s így jött létre a ma már templomdombként és várdombként emlegetett két magaslat. Hajdú hasonló átvágásnak a nyomát találta meg a csongrádi belváros várközként emlegetett részén, a mai buszfordulónál, ami az ő olvasatában azt jelenti, hogy már a bronzkorban is erőd állhatott Csongrádnál. Az 1964 óta a városban élő hobbikutató szerint Fotó: Tésik Attila az is vitatható, hogy a török kori várnak öt tornya és két bejárata volt. Lapunknak azt mondta Hajdú Dezső, teóriája arra mindenképp jó, hogy felkavarja a helyi mendemondák körüli állóvizet. HAJDÚ DEZSŐ TÖBB PONTON IS VITATJA AZ EDDIGI KUTATÁSOK EREDMÉNYÉT Vizes mérnöki" teória az egykori csongrádi várakról Újabb teóriával rukkolt elő az egykori csongrádi várakkai kapcsolatban Hajdú Dezső. Az 1964 óta Csongrádon élő mérnök szerint nem kell azt a régi mendemondát dédelgetni, hogy a vár nagy részét elmosta a Tisza. A hobbikutató reméli, legalább felkavarta a helyi mendemondák körüli állóvizet. BÍRÓ DÁNIEL „Vizes mérnöki" szemmel vizsgálta a csongrádi várak történetét Hajdú Dezső, aki szerint ideje lenne néhány, az erődítményekkel kapcsolatos nosztalgikus gondolattal leszámolni Csongrádon. A hobbikutató szakmájának megfelelően vízügyi és talajtani kutakodások eredményeként fogalmazta meg a maga teóriáját, amelynek legfőbb eleme, hogy a helyi emlékezet kissé eltúlozza a török kori vár méretét. Másik elmélete, hogy jóval a honfoglalás előtt már kezdetleges erőd állhatott a mai halászfalu helyén. A helytörténeti írásokban megemlítik az Alföldet, így Csongrádot és Szegedet is sújtó 1444-es földrengést, melynek nyomán egyesek szerint a Tiszához épült vár egy része becsúszott a folyóba, illetve az is elfogadott vélemény, hogy a Tisza áradásai rendre pusztították a földből emelt erődítmény északi felét. Hajdú Dezső szerint viszont a szőke folyó árhullá-