Délmagyarország, 2008. március (98. évfolyam, 52-75. szám)

2008-03-10 / 59. szám

i» | Aktuális Hétfő, 2008. március 10. HAT VÉLEMÉNY A REFERENDUMRÓL Az eredmény kötelez „NE IZGULJ, ÚGY SZAVAZTAM, AHOGY MEGBESZÉLTÜK" - NYUGDÍJASOK ÉS DIÁKOK VOKSA Hosszú sor az urna előtt Hosszú sort kellett kivárniuk tegnap a szegedi 313-as szava­zókörben voksolóknak - itt ik­szeltek ugyanis az igazolással szavazók is. Sok volt az egye­temista és a nyugdíjas. Aki el­jött, azt mondta: különösen fontos kérdésekről van szó. Várható volt a szavazók akti­vitása és az igenek magas ará­nya, a megkérdezett Tóth Ká­roly alkotmányjogász szerint az eredmény kötelez. Löffler Tibor politológus úgy véli: a napidíj, a vizitdíj és a tandíj eltörléséről törvényt kell hoz­ni, ám heves pártvitákra szá­mít a pénz pótlásáról. MUNKATÁRSUNKTÓL - A legutolsó közvélemény-kuta­tások várakozásai beigazolód­tak, nagy volt a választók aktivi­tása. A népszavazás eredménye mindhárom kérdésben köti az országgyűlést, köteles tehát eltö­rölni a vizitdíjat, a napidíjat és a tandíjat - értelmezte az előzetes eredményt Tóth Károly alkot­mányjogász, a szegedi egyetem jogi karának oktatója. - Kérdés: lehet-e Alkotmánybírósághoz fordulni, hogy csak január l-jétől lépjen életbe az intézkedés, ami a legvégső határidő. Viszont semmi nem tiltja a parlament­nek, hogy akár már hétfőn dönt­sön az eltörlésről. A miniszterel­nök az urnazárás után váratla­nul bejelentette, hogy elkészítet­ték a törvényjavaslatot. Ennek az interneten is látható változata szerint azonban semmiféle kom­penzációról nincsen szó. Alkot­mányosan nehezen védhető, hogy ha elvontak az egészség­ügyből pénzt, és eltörlik a díja­kat, ne állítsák vissza a pénze­A SZAVAZÁS ket. Kemény parlamenti csatára számítok a módosításról. A hét­fői döntést nem befolyásolja, hogy a végeredmény a jogorvos­lati kérelmek és a külföldi szava­zatok miatt csak jövő hét végén hirdethető ki - nyilatkoza a jo­gász . - Rendkívüli sajtótájékoztató­ján Gyurcsány Ferenc megerősí­tette Horváth Ágnes egészség­ügy-miniszter korábbi bejelenté­sét, miszerint a kormány már meghozta a döntését a népszava­zás előtt - mondta a következmé­nyekről LöfPer Tibor politológus, a szegedi egyetem oktatója. ­Eszerint a kormánynak sem le­hetősége, sem szándéka nincs a változtatásra. Mindent visszacsi­nálnak, de forrásokat nem jelöl­nek meg. A magas részvételi arány és az igenek nagy hánya­da azt mutatja, hogy sok szavazó szakpolitikai döntést hozott. Te­hát csak a három dij eltörlésére szavazott, függetlenül a pártok­tól. Nagyon valószínű, hogy nem csak jobboldali pártszimpatizán­sok aktivizálódtak. Az a kérdés, hogy a koalíció ezt mennyire ve­szi figyelembe. Most politikailag impotens kormány benyomását kelti, az általa korábban is emle­getett válsághelyzetre képtelen megfelelő közpolitikai választ adni. .Az eredmény láttán párt­politikai síkra tereli a vitát. Ügy látszik, érdekelt a feszültség ge­nerálásában. Fotó: Segesvári Csaba SZAVAZÁS UTÁN. HOGYAN TOVÁBB? A MÓRAVÁROSI SZAKKÖZÉPISKOLÁBAN AZ IGAZOLÁST KÉRŐK MIATT IS SOKAN VOKSOLTAK Fotó: Karnok Csaba - Én még mindig nem értem, olyan bonyolultan van feltéve a kérdés! - panaszkodott tegnap egy nő a Kálvária sugárúton. A Móravárosi szakközépiskolából lépett ki éppen, ahol vasárnap már urnanyitás előtt sorban álltak a szavazók. Délelőtt kö­rülbelül 30-40 fős sort kellett kivárnia annak, aki ikszelni akart. Itt voksoltak ugyanis az igazolással szavazók - vagyis a nem szegediek - és a hajlékta­lanok (itt: lakcím nélküliek) is. A tömeg az előbbieknek volt köszönhető, az utóbbiak képvi­selőivel mi nem találkoztunk. - Éppen arról beszéltünk, hogy még sosem kellett sorban állnom hasonló helyzetben ­válaszolta Gombár Csaba, aki­től azt kérdeztük, mit szól, hogy ilyen népszerű a népsza­vazás. A fiatalember kiskőrösi, de Szegeden tanul. Akkor is itt lenne, ha nem a vizitdíj, a kór­házi napidíj és a tandíj lenne a referendum tárgya - hamaro­san diplomázik, így például a fejlesztési részhozzájárulás őt már nem érinti közvetlenül. Am itt - mondta - elvi kérdé­sekről van szó! Ugyanígy gon­dolkodott a kerekegyházi Füs­tös József is. A fiúk szerint egyébként az a minimum, hogy részt vesznek minden szavazáson. Gyöngyi és Róbert Borsod megyében él, Péter pedig sop­roni. Ok is igazolással szavaz­tak. Róbert szeptemberben kezdi az egyetemet. - Fontos kérdések, amelyek meghatá­rozzák a jövőnket - vélekedtek. Nem bírtuk ki, hogy ne kérdez­zük meg Pétert, mit keres az SZTE-n egy soproni. A termé­szettudományi kar híresen jó ­tudtuk meg a biológia-hittan szakos fiútól. Persze nemcsak egyetemis­ták voksoltak, láttunk időseket is, akik botra vagy rokonra tá­maszkodva érkeztek, és olyat is, aki a sor elejére kéredzke­dett azzal: ő nem tud ennyit várni. Előre engedték. Sorban állás közben egyébként plaká­tokat lehetett nézegetni, az egyik az érvényes és érvényte­len szavazólapot szemléltette, a másik egyes szám első sze­mélyben a helyes magatartást. „Elvonulok a szavazófülke ma­gányába" - mondta a rajzon az állampolgár, majd: „Csak a sza­vazás ideje alatt lehetek itt, úgyhogy viszlát!" Elköszöntünk mi is, és átnéz­tünk egy másik szavazókörbe ­szintén a Móravárosiban -, ahol csak a lakcím szerint ide tartozók voksoltak. Itt lényege­sen kevesebben voltak, nem kellett várni. Egy családdal ta­lálkoztunk, erről beszéltek: - Mire szavaztál, hogy így el­bújtál? - kérdezte egyikük, nyilván ö nem olvasott a plaká­ton a szavazófülke magányáról. B IVÁNYI AURÉL KAMPÁNY­CSENDSÉRTÉST JELENTETT. Iványi Aurél, Szőreg ön­kormányzati képviselője tegnap kampánycsend­sértés miatt bejelentést tett, mert vasárnap dél­előtt Szőregen, a 309-es szavazókör előtt három férfi arra buzdította az embereket, hogy szavaz­• zanak igennel a kérdé­sekre. A képviselő el­mondta: a férfiak fekete ruhát viseltek, kabátjukon árpádsávos szalag volt. Aki „rosszul" reagált, vas­kos válaszra számíthatott. - Tudod te. Családi szavazás van, nem? - De mondd meg! - Nyugodj meg, arra, amit megbeszéltünk. További fotók a témáról az interneten: delmagyar B Az új klinikán ketten szavaztak Szegeden körülbelül ötvenen dobták mozgóurnába a lapokat tegnap, az urnát Czirok Katalin és Vigh Andrásné mozgatta, mi az új klinikán találkoztunk velük. Négyen kérték, hogy itt voksolhassanak, de az egyik beteget hazaengedték, egy intenzív osztályra került, így csak ketten ikszeltek. Egyikük közölte: egyébként is mindig részt vesz, de most különösen fontos kérdésekről van szó. Hogy hogyan voksolt, azt nem árulta el. GONDA ZSUZSANNA Megyei politikusok, közéleti szereplök a döntésről Botka László, Szeged polgár­mestere, or­szággyűlési képviselő (MSZP): - A szegediek alig egyharmada szavazott igen­nel a három kérdésre. Ugyanak­kor a népszavazás országos eredményét tiszteletben kell tar­tani, de sem az orvos, sem az egyetemi oktató nem dolgozik ingyen a jövőben sem. Ez azt je­lenti: sem az egészségügy, sem a felsőoktatás nem lesz ingyenes. A jövőben nagyon hiányozni fog a szolgáltatást igénybe vevők befizetése, vagyis a tandíj és a vizitdij, de a parlamentben azonnal el kell fogadni azokat a jogszabályokat, amelyek ezeket megszüntetik. A szegedi ered­ményben azt látom bizonyítva, hogy az olcsó, populista, dema­góg politika Szegeden soha nem szerezhet többséget. A népsza­vazás hosszú távon jót tesz az országnak, mert kiderül majd az azt követő intézkedésekből, hogy talán ez az utolsó pillanat, amikor le kell számolnunk az in­gyenesség illúziójával. Lázár János, Hódmezővá­sárhely pol­gármestere, országgyűlési ^ képviselő (Fi desz-MPSZ): ­Szerintem pél­daértékű, aho­gyan a hódmezővásárhelyiek ta­núbizonyságot tettek az összefo­gásról, a megyében itt volt a leg­magasabb az igenek aránya. Ezért hálás vagyok mindenki­nek, minden hódmezővásárhe­lyinek, pártállástól függetlenül. Az eredményt úgy értékelem, hogy az emberek győztek, min­denképpen változást akarnak, és azt is hiszem, az emberek győzelme a kormány bukását je­lenti. Ebből az következik, hogy a kormánynak mennie kell: az egyetlenegy demokratikus, erő­szakmentes megoldás egy új vá­lasztás kiírása. Ami a miniszter­elnök bejelentését illeti, termé­szetes, hogy a kormány teljesíti a nép akaratát: félreértés ne es­sék, ez a kötelessége. Szerintem a következő napok, hetek és hó­napok következményei hoznak majd igazán változást az ország életében. Sándor Klára SZDSZ-es or­szággyűlési képviselő: Valamivel ma­gasabb a rész­vételi arány, mint amire a közvélemény­kutatások alapján számítani le­hetett, viszont valamivel maga­sabb a nem szavazatok aránya is mindhárom kérdésben. Ez az SZDSZ-nek siker, de engem nem tölt el elégedettséggel. Szomorú vagyok, hogy sok pénzt von­tunk el egyrészt a szegedi egye­temtől - a jövő évben körülbelül 300 millió forintot. Ennek fele, 150 millió forint a rászoruló hall­gatók szociális ösztöndíjára ment volna. Havi 180 ezer forin­tot vettünk el a háziorvosoktól és több millió forintot a kórhá­zaktól. Ezeket az összegeket nem tudjuk a költségvetésből pótolni, de ezzel együtt a kormány és a kormánypártok kötelezőnek tartják magukra nézve az ügy­döntő népszavazás eredményét, ezért a miniszterelnök már hét­főn benyújtja azokat a törvény­javaslatokat, amelyek vissza­vonják ezeket a díjakat. Ványai Éva szegedi önkor­mányzati kép­viselő (MDF): - örvendetes­nek tartom, hogy a válasz­tópolgárok él­tek demokrá­cia adta jogukkai, és ilyen nagy arányban részt vettek a népsza­vazáson. Várható volt a közvéle­mény-kutatások szerint is az ige­nek elsöprő aránya. Azt tudo­másul kell vennünk, hogy - a korábbi választásokhoz hason­latosan - megyénkben az orszá­gosnál valamivel alacsonyabb a voksolási aktivitás. A kialakult helyzetre az az MDF javaslata, hogy szakértői bizottság jöjjön létre, és tegyen javaslatot a for­rások pótlására. A három kér­désre adott három, hasonló ará­nyú válasz magyarázata, hogy a kampányban is együtt kezelték e témákat. A pártok, politikusok számára a népszavazás azzal a tanulsággal szolgál, hogy a vá­lasztási kampányban olyat kell ígérni, ami valós és teljesíthető, ellenkező esetben a nép vissza­utasíthatja a felelőtlen ígérete­ken alapuló rossz döntéseket. Pukánszky Béla, a Szege­di Tudomány­egyetem okta- ^•britfH tási rektorhe­lyettese: - Nem tesz szert a szegedi egye­tem sem arra az összegre, amire számított. A fejlesztési hozzájárulásból (fer) származó bevételt a kormányzat nem kompenzálja. Holott az ok­tatás színvonalának szinten tar­tásához és növeléshez szüksé­günk lenne többletbevételre. Az az elv, mely szerint a diákok legjobban tanuló tizenöt százalékának nem kellett volna „tandíjat", vagyis fejlesztési hoz­zájárulást fizetnie, hozzájárult volna valamiféle differenciálás­hoz. A hallgatói önkormányzat várhatóan győzelemként éli meg a népszavazási döntést, én vi­szont nem tartom előremutató­nak. Az egyetem előzetes kalku­lációi szerint az univerzitás 60 milliárd forintos költségvetés­ének 0,3 százaléka lett volna a tandíjból származó bevétel. A fer összegét idén 180 millió 369 ezer forintra terveztük. Így aztán nem vagyok optimista. Baráth Lajos, a makói Dr. Diósszilágyi Sámuel Kór­ház főigazga­tója: - Ez az ügydöntő népszavazás a magyar de­mokrácia fontos eseménye volt. Az eredmény szerintem azt jelzi, hogy az egészségügyet és az oktatásügyet csak széles társadalmi konszenzussal lehet megreformálni. Reformra szük­ség van, de a társadalomnak kell eldöntenie, hogy mennyit akar fordítani ezekre a célokra. Ami a továbbiakat illeti: tavaly a tb-kassza egészségügyi része közel 60 milliárdos pozitívum­mal zárt, ez a trend várhatóan 2008-ban is megmarad. Ezt a többletet a nulla felé kell köze­líteni, és ha a nyugdíjalapba át­csoportosított összegek vissza­terelődnek, az egészségügyi fi­nanszírozásban is lesz, lenne lehetőség a finom hangolásra. Abban bízom, hogy ezek után ­a magas részvételi arány hatá­sára - alkotó, békés, a nép sor­sáért felelősen tenni akaró ösz­szefogás jön létre.

Next

/
Thumbnails
Contents