Délmagyarország, 2008. március (98. évfolyam, 52-75. szám)

2008-03-08 / 58. szám

Virágnyelven a tulipán üzenete: szerelmi vallomás ás lángoló szív FOTÓ: FRANK YVETTE A VIRÁG A „szép dolgokat", így a virágokat is szeretik a nó'k. Az ünnepeltnek ajándé­kot választó jó, ha tudja: a virág önálló üzenetet hordoz. Ám a virágnyelv or­szágonként változik: például a hóvirág az angolszász vidéken az „én várok" üzenetet közvetíti, míg Franciaországban a vigaszra utal. Kassai Adolf 1852-ben úgy értelmezte, a tulipán „szerelmi vallomás és lángoló szív". tisztaság szirmait a margarétán lel­jük. A nárcisz egyfajta üdvözlet, de lehet színlelt kedvesség is. A nefe­lejcs azt mondja: „igaz szerelem­mel", s persze azt is „Sose felejts el!" Az orchidea egy gyönyörű hölgynek szerelemmel adott ajándék. Az orgo­na az első szerelmesé. A petúnia a megcsalt kedvesé lehet, mert benne foglaltatik a harag és neheztelés, mi­közben ott a figyelmeztetés: tartsd meg, amit ígértél! A virágokon kívül más „szép dolgo­kat" is szeretnek a nők, mert megmu­tatja a világnak, vitték valamire - de­rül ki a GfK Roper jelentésből. Az ajándékozó figyelembe veheti: az itte­ni lányok és asszonyok a hagyomá­nyos társadalmi nemi szerepek ellen nem lázadnak, úgy vélik, koruknak megfelelően néznek ki, és harmaduk elégedett jelenlegi külsejével. Jó tudni, hogy a magyar nők többsége számára a legfontosabb: szeretteik biztonsága és a jókedv. Az elegancia, a magasztosság virága a dália; titkos szerelemről, örömről üzen a gardénia, míg a bájról, ártat­lanságról, tisztaságról és diszkrécióról beszél a fehér rózsa. Ajándéka értékét sokszorozza meg, aki ismeri a színek és a virágok szim­bolikus jelentését. „Tiszta és rajongó szerelemmel..." vagy „Sok szerencsét!" - szólal meg a fehér szegfű, viszi a férfi üzenetét a nőnek. A gyöngyvirágcsokor azt mondja: „Újra boldogan", de a tisz­taság és szerénység jelképe is. Az írisz a barátság, a bátorság, a hit, a remény, a bölcsesség virága - tetszés szerint. „Kedvessége elbűvöl!" és „Csodálom önt" - szólal meg szavak nélkül is a kamélia. A kardvirág az erő, a pompa, a gyönyörűség jelké­pe, míg a krókusz a derűé és a fiata­los jókedvé. Odaadás, rajongás és tisztaság - ez a liliom. Az ártatlanság, finomság, Antropológus, régész és restaurátor vall munkájáróL SZEGEI" NŐH A RÉGMÚLT BŰVÖLETÉBEN ÉVES MÁRCIUS. Politikai, femi­nista és szakszervezeti mozgalmak küzdelmeinek eredményeképpen a múlt század eleje óta az év egy napja jelképesen a nőké. Az Ame­rikai Szocialista Párt 1909-ben február 28-át tette meg nemzeti nőnappá. Az 1910-ben Koppenhá­gában megtartott II. nemzetközi szocialista nőkongresszuson a né­met Clara Zetkin javasolta, hogy évente rendezzenek világszerte nőnapot. A nemzetközi nőnapot 1914-ben tették március 8-ára a New York-i textilmunkásnők 1857-es sztrájkjának - más forrá­sok szerint egy New York-i gyár­ban 1908-ban e napon bekövet­kezett tűzben elpusztult 129 mun­kásnő - emlékére. Ezt a dátumot 1977-ben az ENSZ is elismerte. Ma­gyarországon 1914-ben ünnepel­ték először. Március 8-án a nőket ünnepli a világ. E nap tisztelgés azok előtt a lányok és asszonyok előtt, akik a múltban is kiálltak a jogaikért. A múlt század eleje óta tartott nőnap alkalmából a szegedi Móra Ferenc Múzeum három dolgo­zójával beszélgettünk: Hamar Edina, Ősz Brigitta és Balogh Csilla munkája révén kapcsolatban áll a múlttal. - Hátborzongatóan jó érzés a múlt em­lékeivel dolgozni. Fantasztikus, ami­kor sikerül helyreállítanom egy kerá­miaedényt, hogy több száz év eltelté­vel az eredeti állapotban láthassák az emberek - osztja meg velünk gondola­tait munkája szépségéről a szegedi Móra Ferenc Múzeum szilikátrestaurá­tora, Hamar Edina. Több száz éves ujjlenyomat Nem kimondottan nőies munkát vé­gez Edina: előfordul, hogy többkilós leletekkel teli dobozokat kell megmoz­gatnia. Kerámia-, üveg- és porcelántár­gyakat újít fel. De számára nincs szív­dobogtatóbb élmény, mint amikor az eredeti készítő ujjlenyomatát fedezi fel egy kerámiaedényen, vagy egy fes­tett, aranyozott porcelántárgy az ő munkája nyomán régi pompájában tündökölhet. Szakmai tapasztalatait a Magyar Képzőművészeti Egyetem ok­tatójaként adja tovább a hallgatók­nak, leendő kollégáinak. A múlt kutatása foglalkoztatja Ősz Brigittát is. A fiatal nő a Szegedi Tudo­mányegyetemen végzett biológusként. PhD-munkájában a múzeum ásatásai nyomán emberi maradványokat vizs­gál. - Az ismerőseim között vannak, akiket nagyon érdekel a munkám, így hosszan meséltetnek róla. Mások vi­szont nem értik, miért szerez örömöt egy nőnek az, hogy középkori cson­tokkal dolgozik - meséli Brigitta. El­árulja, számára érdekes, hogy az ása­táskor előkerült leletekből megállapít­hatja, milyen életmódot folytattak a nők, vagy hogy milyen betegségek kí­nozták őket a középkorban. Családot összetartó asszonyok - A régész feladata az is, hogy re­konstruálja, miként éltek az adott korban az emberek. Ismertek például olyan magyar temetők, amelynek szerkezetéből és a sírokból előkerült leletekből arra következtettek, hogy a nagycsaládot egy tekintélyes nő fogta össze. Vagyis - már akkoriban is - a család összetartójának a nő „Lenni vagy nem lenni?" - ez Ősz Brigitta kérdése is FOTÓK: MISKOICZI RÓBERT számított - magyarázza Balogh Csilla régész. Szűkebb kutatási területe: a Kárpát-medence a népvándorlás ko­rában. Ezen belül is az avarokkal fog­lalkozik. Szerinte a régészszakma az elnőiesedés felé halad. Míg a hatva­nas-hetvenes években zömében férfi­ak kerültek ki a budapesti és a szege­di egyetemről, ma már jelentősebb a lány hallgatók aránya. Felesleges ünnep E három ambiciózus nő - Brigitta, Csil­la és Edina is - azt vallja: munkája egyben a hobbija is. Csilla otthon is szakirodalmat olvas, és tudományos kutatásokról beszélget, hiszen férje is kutató. Edina kedvenc kikapcsolódá­sa, hogy porcelánt fest, vagy kerámiát készít. Az olvasás és az utazás mellett mindent szeret, amiben a munkája so­rán megtanult dolgokat fel tudja hasz­nálni. Brigitta szabadidejében nem csontokat vizsgál, de mindent elolvas, ami a kutatási területéhez kapcsoló­dik. A nőnapot Csilla nem tartja fontos­nak. Szerencsésnek érzi magát, mert a férje nem csak ezen a napon halmoz­za el figyelmével. Brigitta ezzel szem­ben szereti a nőnapot, mert imád virá­got kapni. Edina szerint egész évben és egy egész életen át kellene nőnapot tartani, nem pedig egy napra besűríte­ni. Ö igazságtalannak tartja, hogy nincs férfinap. • Hamar Edina szilikátrestaurátor kerámia-, üveg- és porcelántárgyakat újít fel

Next

/
Thumbnails
Contents