Délmagyarország, 2008. március (98. évfolyam, 52-75. szám)

2008-03-07 / 57. szám

Péntek, 2008. március 7. Megyei tükör 17 Till Attila: Mindannyian punkok voltunk Harapdálja a felesége vállát, és gyerekkorában punk volt - árulta el Szege­den Till Attila műsorvezető, aki újabban rendez is. Párkányi Éva és a televízió felelőssége is szóba jött. GONDA ZSUZSANNA - Miért nincs mostanában képernyőn? - Tavaszi szüneten vagyok. Decem­berben volt utoljára az Okosabb vagy, mint egy ötödikes?, de levették a mű­sorról, mert nem volt elég nézett. A kereskedelmi televízióban ez nagyon kegyetlen, ha bizonyos nézőszámot tartósan nem érsz el, akkor lapát. Most nincs semmi, majd ősszel jövök, addig kisebb dolgok vannak, például egy főzőműsor, amelyben Bangó Mar­git, Fekete László, Bíró Ica és Erdőhe­gyi Brigitta a partnerem. - Marad tehát a kereskedelmi tévés, bulváros vonalon? - 1994-ben kezdtem a televíziózást, 2002-ig csak kulturális műsorokat csi­náltam. Nem is nagyon érdekelt a kommersz műfaj, csak egy idő után nehezen mentek a dolgaim, nehezen tudtam megélni. Untam is az életem, vágytam rá, hogy mást csináljak, és jött egy ötlet, hogy lehet, hogy a kom­mersz nem is olyan szörnyű? Akkor indult a Big Brother, aztán itt ragad­tam „főműsoridőben", és szeretem. - A BB első részének győztese, Pár­kányi Eva kisiklott élete cimlaptéma. Ereznek a műsor készítői felelősséget vele kapcsolatban? - Mindenképpen, ezen én is szoktam gondolkodni. Egyszerű lenne azt mon­dani, hogy a televízió tönkretette egy ember életét, de ez nem igaz, mert mi van a másik véglettel? Majkával vagy a BB2 győztesével, Zsófival, aki befektet­te a nyereményét, lakást vett. Annyira nehéz itt józan ítéletet hozni, de nyil­ván hibás a televízió, ha egy lányt be­rántott egy olyan szituációba, ami el­kapta, mint a gépszíj. Évikével ez rém­álom. Olyan lenyűgöző, szenvedélyes személyiség volt. Nem tud normálisan élni, és ezt jó értelemben mondom: fel­fokozottan történik meg nála minden. Nem egyszerű rajta segíteni sem, sokan megpróbálták a tévében is. Ügy látszik, ez neki nem kellett volna, de nem tud­juk, hol tartana, ha nincs a műsor, le­het, hogy ugyanitt. A televízió mindig azzal takarózik, hogy mi nem kénysze­rítettük. Ö jelentkezett, aláírta a szerző­dést, kapott majdnem 16 millió forintot - voltak ennek pozitív hozadékai is, csak minden átfordult. Nekem itt meg­áll az eszem, nem tudok megoldást. - Akkor váltsunk könnyedebbre: szombaton nőnap. - Ááááá! Nagyon rossz vagyok az ünnepekben, a saját születésnapomat is el szoktam felejteni. Egyetlenegy mentségem van, hogy nagyon szere­tem a feleségemet, és nagyon jól élünk együtt. Foglalkozom vele, szok­tam harapdálni a vállát, mindig meg­dicsérem, hogy milyen jó a haja. Azt szokták mondani, és tényleg így van, hogy a nődet szeretni kell, rajongani érte, és akkor nem veszíti el a lendüle­tét, mert kap háttérenergiákat a pasi­tól. Ezt az én feleségem megkapja. - Eveken át rendületlenül? - Van, amikór azt mondja, hogy ré­mes alak vagyok, de csak napokra, órákra. Tizenegy éve vagyunk együtt, néha veszekszünk, de ez lényegtelen. - Friss hír, hogy jön a Sex Pistols a Szigetre. - óóóó, nagyon jó, nem tudtam! Ka­maszkorom meghatározó zenekara! Vé­gül is mindannyian punkok voltunk, ki így, ki úgy. Én csak szalonváltozatban, meg mentem a bátyám után, aki 1981-ben vette meg az első Sex Pis­tols-lemezét. Jó nagy makimajom ez a Johnny Rotten... Marha jó a másik együttese, a PIL is, hallgassa meg azt is! TILLA GYEREKKORÁBAN PUNK VOLT Fotó: Schmidt Andrea fl Pánik Till Attila első filmje, a Pánik a 39. filmszemle közönségdíjas alkotása az internetes szavazások alapján. Gubik Ágnes főszereplő nyerte a legjobb női alakítás díját. Till Attila így beszélt a Pánikról: „közönségfilm, de nem alkalmazott műfajú dolog, nagyon szubjektív, benne van a lényem, én írtam, én rendeztem. Nem kommersz, de közönségfilm, azzal az igénnyel, hogy megnézzék - ami nem baj egy mozinál". Elhunyt Szegedi Molnár Géza Hosszú betegség után, 68 éves korá­ban Budapesten elhunyt Szegedi Molnár Géza színész, előadóművész, aki 1964-től 1968-ig a Szegedi Nem­zeti Színház tagja volt. MUNKATÁRSUNKTÓI ___ Eredetileg építészmérnökként szerzett diplomát a Budapesti Műszaki Egyete­men Szegedi Molnár Géza, aki 1963-ban parodistaként tűnt föl a Ki mit tud? televíziós vetélkedőn. Ké­sőbb színészként, előadóművészként vált népszerűvé, de örökölte édesap­jától a festői vénát is, és fellépései mellett ő is festett és rajzolt. 1964-től 1968-ig a Szegedi Nemzeti Színház tár­sulatának tagja, majd a Mikroszkóp Színpadon, a Kamara Varietében ját­szott. Énekes sztárok paródiáiból ösz­szeállított önálló műsorával bejárta a világot, utánozhatatlan Honthy Han­na-paródiája klasszikussá vált. 1985-ben izraeli vendégszereplés­re indult, amikor a bécsi repülőté­ren egy terrortámadás során súlyo­san megsebesült. 1987-ben tolóko­csiban szólalt meg újra a Hívtak, jöttem című műsorban, a Vidám Színpadon. Fanyar humorú, ugyan­akkor szívhez szóló önálló estjein önvallomással vegyítve sanzonokat, dalokat énekelt. Nekem már lőttek című önéletrajzi kötete 1988-ban könyvsiker lett. Nagykun kapitány a szegedi várban Győrfi Sándor Munkácsy-díjas szob­rász alkotásaiból nyílik kiállítás ma délután fél 5-kor a szegedi várban. A tárlat április 20-áig látható. A Nagy­kunság fővárosában, Karcagon szüle­tett köztéri szobrász kunmotívumairól közismert. A művész rangos hagyo­mányőrző tisztséget is kapott nemrég: nagykun kapitány lett, a kapitányok tanácsának tagja. Aktív résztvevője a város és a térség eseményeinek, eze­ken lóháton és hagyományőrző kun­kapitányi viseletben jelenik meg. MELKVI BEA MINT ARABELLA Cirkusz a színházban - zuhanás a mélybe MELKVI BEA SZÍNÉSZNŐ TISUN IS ELVARÁZSOLJA A KÖZÖNSÉGET Fotó: Frank Yvette Bal József új rendezését, Lázár Ervin A kisfiú és az oroszlánok című mese­játékát március 16-én mutatja be a Szegedi Nemzeti Színház. A rendező valóságos cirkuszt varázsol a szín­padra oroszlánokkal, mutatványo­sokkal, kedves és megható emberi történetekkel. Melkvi Bea színésznő nem először kamatoztatja mozgás­művészetét a színpadon. SÁTlKAmUN TEODÓRA „CC!" - vezényel ciccegve Melkvi Bea, és másodmagával öt méter magasból zuhan egy vastag, hosszú selyemtexti­len, úgynevezett tisun. Jujj! Ez az a mu­tatvány, amit dobogó szívvel és tátott szájjal nézünk a cirkuszban, és szurko­lunk az artista életéért. Beáért is izgu­lunk, bár Bal József rendező szerint ab­szolút biztonságos a mutatvány. - Fel sem engedném őket a magas­ba, ha kicsit is fennállna a veszély, hogy komoly bajuk történhet. Az egész az egyensúlyon és a technikán múlik. Ha meg tudod tartani magad a karoddal, akkor már nincs baj. Ez per­sze rettenetesen nehéz, de Bea, vala­mint Bonczos Andrea és Fekete Mercé­desz táncos már rég nem ezen, hanem a pontos koreográfia begyakorlásán fáradozik - árulja el a rendező. Melkvi művésznő eközben valóban lélegzetelállító biztonsággal dobálja magát fel-le a tisun, annak ellenére, hogy amióta elvégezte a Színművésze­ti Főiskolát, és átnyergelt a prózára, a másik két táncoslánnyal ellentétben nincs már edzésben. De ez egy pilla­natra sem tűnik fel! Hiába, aki a Haty­tyúk tavában is szereplő Uhrik Dóra keze alatt tanult mozgásművészetet. - Szorítsd, tekerd, engedd, most le! ­újabb vezényszó a színpadon, ezúttal a csinos, szőke, kék szemű és nemzetközi­leg elismert artistaművész, Vincze Tün­de vezényel. A hölgy, amikor épp nem a világ leghíresebb cirkuszaiban kézen jár, monociklizik, tisuzik, akkor tanit. - Nagyon ügyes a három lány, nem kell alájuk szivacs sem, annyira ural­ják a tisut - mondja. Hát, nekünk, né­zőknek azért majd kicsit valószínűleg remeg a térdünk, bár a rendező sze­rint a szivacs csak illúzió volna, sem­mit nem fog fel egy esés esetén. De nem lesz esés, szögezi le Bal József. Ami viszont az illúziót illeti, lesz be­lőle bőven: Taletovics Milán táncos egy óriási kockát forgat, Papp Gabinak, és Márkus Juditnak leesik a feje, Gömöri Krisztián lebeg egy kicsit, és lesz egy fantasztikus ugróköteles szám is. És persze itt még nincs vége a felsorolás­nak, de a többi titok. Csakúgy, ahogy Arabella, a kötéltáncos története. - Igazából Lázár Ervin Arabellája nem tisuzik, hanem kötéltáncol, de er­re azért négy hét alatt nem vállalkoz­tam - neveti el magát itt már a földön járva, a ruhapróbán Melkvi Bea. Kér­dezem, hogy nem fél-e a magasban. ­Ott fent erre nincs idő, nagyon kell fi­gyelni, mert az egész mutatvány na­gyon gyors és pontos. Ha egy kötés ki­S BAL JÓZSEF, AZ OROSZLÁN. Próba vége, mindenki megy haza. A bü­fében futok össze újra Bal Józseffel, aki a másnapi beosztást egyezteti. - Ez az előadás egyfajta lezárása a szegedi működésemnek, játékos összegzése az eddigi közös mun­káknak. Mindig is arra törekedtem, hogy a próbáimon olyan hangula­tot teremtsek, ahol a színészek és mindenki más is, aki részt vesz egy produkció születésében, azt érez­zék, minden kis ötletükre, jókedv­ükre és bánatukra szükség van. így van ez most is, és őszintén remé­lem, hogy e bensőséges összetar­tás, a közös munka öröme az elő­adásokon is meglátszik majd ­mondja a rendező, aki egyébként majd két évtized titán most ismét színpadra áll, mégpedig az egyik oroszlán bőrébe bújva... marad, leesek. Nagyon szeretem az ilyen feladatokat, mert ilyenkor ismét táncos lehetek, ami néha nagyon hi­ányzik. Ráadásul ez egy nagyon ked­ves darab, mi, a cirkuszosok kicsit olyanok vagyunk a produkción belül, mint amilyen a színház a külvilágban. Megmutatjuk a gyerekeknek, hogyan készül az előadás, mennyi munka rej­lik a tetszetős jelenetek mögött, meny­nyi emberi sors és történet zajlik a függöny másik oldalán.

Next

/
Thumbnails
Contents