Délmagyarország, 2008. február (98. évfolyam, 27-51. szám)

2008-02-07 / 32. szám

61 Megyei tükör Csütörtök, 2008. február 7. ESZTÉTIKAI ÉLMÉNYT EGYELŐRE CSAK AZ UTASOK NYÚJTANAK AZ ÚJSZEGEDI ÁLLOMÁSON Fotó: Segesvári Csaba BANKKÁRTYA-LEOLVASÓKAT KÉR AZ OKMÁNYIRODÁKBA SZIRBIK IMRE Gyurcsány rácsodálkozott a fapados ügyintézésre Az okmányirodákban bankkártya-leolvasó rendszer kiépíté­sét szorgalmazta Szirbik Imre szentesi polgármester Gyur­csány Ferencnél. A miniszterelnök rácsodálkozott arra, hogy a 21. században még háromszor kell sorba állniuk az embe­reknek egy-egy ügy elintézése érdekében, és azt ígérte Szir­biknek: soron kívül teljesítik a kérést. MUNKATÁRSUNKTÓL A szentesi önkormányzat már sokat tett a városházán az ügy­félközpontú hivatali munka megteremtése érdekében. En­nek ellenére az okmányirodá­ban feleslegesen kell sok időt töltenie a lakosságnak. A jelen­legi gyakorlat szerint ugyanis az ügyfél hosszas várakozás után beadja az okmányait, amelye­ket az előadó ellenőriz. Aztán kap egy csekket az eljárási díj befizetéséhez, ezzel elmegy a postára, ahol ismét kivárja a so­rát. Jó esetben az önkormányzat épületében van pénztár, ahol ki­egyenlítheti az összeget. Am még nincs vége a tortúrának, hi­szen vissza kell mennie az ok­mányirodai ügyintézőhöz, hogy igazolja a befizetést. Így három­szor áll sorba az ügyfél, mire megoldódik a problémája. Szir­bik Imre szentesi polgármester erre az anomáliára hívta fel Gyurcsány Ferenc figyelmét. Le­velében megírta a kormányfő­nek, hogy az okmányirodák elektronikus rendszere alkal­massá tehető a bankkártyás fi­zetésre. Ha ez megvalósulna, akkor egy sorban állással az ügyek 90 százalékát elintézhet­nék. A polgármester arról is tájé­koztatta a miniszterelnököt, hogy már felvették a kapcsola­tot a Közigazgatási és Elektroni­kus Közszolgáltatások Központi Hivatalával. A tőlük kapott in­formáció alapján az okmány­irodákban nincs lehetőség bankkártya-leolvasó egyedi be­szerelésére. Az ottani zárt rend­szereket tudniillik csak egysé­gesen, központilag fejleszthe­tik. A kormány ezt csak 2008 végére tervezi. Szirbik meggyő­ződése azonban, hogy „megfe­lelő hozzáállással és eltökélt­séggel ez sokkal rövidebb idő alatt is megoldható akkor, ami­kor már mobiltelefonról autó­pálya-matricát vagy BKV-je­gyet is vásárolhatunk". Szirbik Imre mindezt szemé­lyesen is elmondta Gyurcsány Ferencnek, aki elcsodálkozott azon, hogy a 21. században még nem lehet bankkártyával fizetni az okmányirodákban. A kor­mányfő megígérte, hogy soron kívül foglalkoznak az üggyel. A kerekítés szabályai A Magyar Nemzeti Bank 2008. március l-jétől bevonja az 1 és 2 forintos érméket. Márciustól készpénzes vásárláskor az egyes tételek árát nem, de a számla végösszegét kerekíteni kell. Az egyre és kettőre végződő összegeket lefelé nullára, a háromra és négyre végződő összegeket felfelé ötre, míg a hatra és hétre végződő összegeket lefelé ötre kerekítik. A nyolcra és kilencre végződő összegeket felfelé tízre kerekítik. o > **) o 71 e (isf) • • Wp) o Ül } 71 Ésszerűség a mindennapokban Mitől lehet vonzo egy szárnyvonal? Ez év végéig biztosan kegyel­met kapott az Újszeged-Mező­hegyes vasútvonal - de addig­ra el kellene dönteni, hogy mi legyen vele azután. A minisz­térium pályázattal keres üze­meltetőt a szárnyvonalra, köz­ben vizsgálja, hogyan lehetne vonzóbbá tenni a befektető számára. Mi arra kerestük a választ, hogyan lehetne vonzó az utasok számára. BAKOS ANDRÁS Mezőhegyes és Újszeged között is sokáig gyomrozta egymást a két állami cég az utasokért fo­lyó versenyben. A MAV vesz­tésre áll. A Tisza Volán ezen a szakaszon a vonatpárti ke­mény magot is megpróbálta át­csábítani, amikor járatot indí­tott Mezőhegyestől a szegedi nagyállomásig. Ez azért tünt jó húzásnak, mert akik vonattal mennek Újszegedre, és tovább akarnak menni mondjuk Buda­pestre, azoknak át kell vergőd­niük valahogy a Tisza szegedi oldalára, a nagyállomásig. Hi­szen Szegeden nincs vasúti híd a II. világháború óta. A Tisza Volán buszai kényelmesek, gyorsan járnak, de gyakran előfordul, hogy kénytelen vé­gigállni-nyomorogni a negyven percet Makótól Szegedig az uta­sok negyede. Közülük és az ülőhelyhez jutott szerencsések közül is sokan választanák a vonatot, ha nem lenne ennyi gond a vonatozással. És most elsősorban nem a tisztaságra vagy a menetrendre kell gon­dolni. Az első probléma az előbb említett vasúti híd hiánya. Am a makói vasútállomást is körül­ményes megközelíteni. Messze van a városközponttól, régen ment oda helyi autóbusz, de ma már nem jár. A rendszere­sen vonattal utazók biciklit tar­tanak a tárolóban, a vendégért eljönnek kocsival. Akit nem vár senki, az fél órát sétálhat a városközpontig. Ez húsz-har­minc évvel ezelőtt még termé­szetes volt, a mai ember azon­ban nem szívesen gyalogol ennyit. A vonal mentén útba eső te­lepülések vasútállomásai is mezett neki. Új menetrendet vezetett be, és megpályáztatja az üzemeltetés feladatát. Most közlekedési szakemberekkel vizsgáltatja a vonalat. Fels­mann Balázs államtitkár la­punknak azt mondta, ha nincs jelentkező, az sem jelenti azt, hogy megszűnik a vonal. Leg­följebb azt, hogy nem elég von­zó. - A vasút akkor lehetne nép­szerűbb, ha úgy működne, mint Nyugat-Európában: ott a vonat átmegy a városközpon­ton - mondja Marosvári Attila Ezt még Trianonban rontották el A Makó és Szeged közötti vasútvonal a Monarchia idején volt fontos út. Trianon után kezdett szárnyvonallá degradálódni, emiatt nem építették újjá a szegedi vasúti hidat sem. Az újszegedi állomást és a szegedi nagyállomást még a kilencvenes években is busz kötötte össze. Ezt a „hídpótló" járatot később Szeged nem finanszírozta, ekkor néhány évig a Makó társégi önkormányzatok adták rá össze a pénzt, aztán megszűnt a járat. Ma aki Újszegedre ér vonattal, trolira szállhat. Ha a nagyállomásra szeretne menni, át kell szállnia az egyes villamosra. mind távol vannak a központ­tól. Klárafalván annak idején állítólag azért építették ilyen messze, mert hittek az uraság­nak, aki azzal rémisztgetett, hogy a tüzes masinából szikrák pattognak, és az könnyen fel­gyújtja a nádtetőket. Így aztán a vasút az ő birtokán haladt ke­resztül. Ezt a szárnyvonalat szeretné vonzóbbá tenni a befektetők számára a Gazdasági és Közle­kedési Minisztérium. Előbb ta­valy ősszel rátette a keresztet, aztán látványosan megkegyel­makói alpolgármester. - A ro­mán oldal felé érdemes lenne meghosszabbítani a vonalat, ott sok a befektető, és a teher­szállítás is ésszerűbb lehetne a vasútvonal felújításával, össze­kötésével. Biztosan kevesebb lenne a kamion a 43-ason. Eh­hez nyilván milliárdok kellené­nek. Talán az unió ad pénzt, de a kormánynak is el kellene szánnia magát. A magyar kormány azonban eddig csak takarékoskodni pró­bált a vasúton. Kérdés, át tud-e lépni saját árnyékán. (06 40) 12 12 12 www.forint.hu

Next

/
Thumbnails
Contents