Délmagyarország, 2008. február (98. évfolyam, 27-51. szám)

2008-02-05 / 30. szám

Kedd, 2008. február 5. Aktuális 13 0T HONAPON BELÜL KIDERÜL, TOVÁBB CSUSZIK-E, AMIRE OT EVE VARUNK Júniusban kezdenék a 47-es szélesítését Ha hinni lehet az ígéreteknek, idén két legnagyobb adósságát is elkezdi törleszteni a kormány Csongrád megyében. Az M43-as építése mellett júniusban szeretnék átadni a munkaterületet a 47-es négy és fél kilométerén a négysávosítást végző cégnek. Ezt a munkát 2009 végéig fejezik be - de ígérték már 2004-re, majd 2006 végére is. BAKOS ANDRÁS Ha minden jól megy, idén júniusban elkezdődhet a 47-es út négysávosítása az algyői híd és Hódmezővásárhely között, azon a bizonyos négy és fél kilométeres, kétsávos szakaszon - felelte kérdésünkre tegnap Béni Gyöngyi, a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. szóvivője. Hozzátette, a munka nemcsak a négysávosítást, hanem a pálya megerősítését is magában foglalja, az uniós szabványok szerint 11 és fél tonnás teherbírású lesz az úttest. Emellett néhány csomópontot át is kell alakítani. Az autósoknak feltűnhetett, hogy ha az algyői hídtól haladunk Vásárhely felé, előbb jobb oldalon van néhány kilométernyi kerékpárút, később Kishomoknál bal felől kezdődik újra. Béni Gyöngyi azt mondta, egy gyalogos-kerékpáros aluljáró is épül, így kötik össze a két szakaszt. A befejezés és a műszaki átadás dátuma: 2009 vége. Ahogyan az M43-asról, úgy a 47-esröl is jó néhányszor megírhattuk az elmúlt években, hogy miért és mennyit csúszik a Csongrád megyei polgárok elvárásaihoz, illetve a kormány ígéreteihez képest. A 47-est Orbán-kormány idején, 2001-ben kezdték szélesíteni. Előbb a Vásárhely felőli két kilométeres szakasz EZEN A SZAKASZON LEGHAMARABB 2009 A FORGALOM dési miniszter szájából úgy hangzott, hogy 2005-2006-ra átadják a hátralévő szakaszt. Am a 2005-ös központi költségvetés tervezetében nem szerepelt a 47-es, ezt pedig Lázár János polgármester szóvá is tette, minden fontosabb fórumon, mondván, a kormány a halogatással a vásárhelyieket bünteti. Mibe kerül? „Nem hiszem el, hogy az országnak nincs négymilliárd forintja a négysávosítás befejezésére" - így fakadt ki 2004 novemberében Lázár János vásárhelyi polgármester. A politikus akkor még az előkészítés költségeivel is számolhatott. Tavaly a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. hárommilliárd forintra becsülte az építés költségét. Most a NIF szóvivője azt mondta, természetesen vannak számítások arról, mennyibe kerül az út. De addig, amíg a kivitelezőt ki nem választják a beérkező ajánlatok közül, nem közlik, mekkora összeggel kalkuláltak, hogy ez ne befolyásolja a jelentkező cégeket. készült el, majd az algyői hídnál lévő 5 kilométer épült meg. Akkor a befejezést 2004-re ígérték. Am közbejött egy választás, az új kormány pedig 2003-ban leállíttatta a beruházást, amivel nagy fölháborodást váltott ki. Ígéret azért akkoriban is volt, Csillag István közlekeEzen az úton folyamatosan nőtt a forgalom, ezért is kellett szélesíteni. A kétsávos szakasz nagyon veszélyessé vált, egy időben minden héten volt itt komoly baleset. A vásárhelyiek ezt a jelenséget említették, amikor az út mielőbbi megépítése mellett érveltek. VÉGÉTŐL HALADHAT KÉTSZER KÉT SÁVON Fotó: Tésik Attila 2005 szeptemberében ötnapos békés demonstrációt is tartottak az említett szakaszon. A szegedi MSZP-s polgármester, Botka László ekkoriban azt mondta, ha vásárhelyi kollégája igazán föl akarta volna gyorsítani a beruházást, megtehette volna, a demonstráció helyett a lobbizás a helyes módszer. A kormány végül tavaly döntötte el, hogy a 2008-2009-es közútfejlesztési beruházások között szerepelteti ezt az utat. Azóta csönd volt a 47-es körül, részben talán amiatt, hogy Románia és Bulgária uniós csatlakozása révén a 43-as hirtelen a 47-esnél is veszélyesebbé, forgalmasabbá vált. Azért a négysávosítás előkészítése még ebben a szélcsendes időszakban is csúszott kicsit: tavaly még úgy tervezték, decemberben kiválasztják a kivitelezőt, és idén év elején kezdődhet a munka. Ehhez képest még nem sikerült kivitelezőt választani, a NIF szerint azért, mert elhúzódott a tárgyalás az út melletti területek tulajdonosaival, kezelőivel. De most már egyenesben vannak. KIHALT VOLT A PÁLYAUDVAR - A MEGYEI SZÁRNYVONALAKON JARTAK A VONATOK Újra Dorozsma volt a végállomás Folytatás az 1. oldalról Tiszatenyő sztrájkja miatt a Makó-Hódmezővásárhely-Szentes vasútvonalon csak Martfűig lehetett vonattal eljutni. Az Üjszeged-Makó-Mezőhegyes-Kétegyháza vonal kisebb késésekkel üzemelt. Ez volt a helyzet tegnap: mit sem változtatott rajta, hogy a sztrájkot hirdető egyik szakszervezet, a VDSZSZ déltől 3 óráig felfüggesztette a munkabeszüntetést, majd újrakezdte. Délutánra szinte már órát lehetett volna igazítani a Kiskundorozsmáról Budapestre tartó vonatokhoz, minden órában kigördültek az állomásról a szerelvények. A forgalmi irodában dolgozóktól sajnos nem sikerült megtudnunk, mi a véleményük a szolgálatot teljesítőknek a sztrájkolókról. Csak annyit mondtak, nem tagjai egyetlen szakszervezetnek sem. A szegedi nagyállomás viszont keményen sztrájkolt, vonat onnan se ki, se be nem ment, a vasutasok pedig némasági fogadalmat tettek. „Nem nyilatkozunk, csak a főnökeink" - mondták, amikor pedig főnökre leltünk, az még feljebbre, a VDSZSZ központja felé mutatott. Nem tudtuk megkérdezni, egyetértenek a sztrájkkövetelésekkel: a plusz 10 százalékos béremeléssel a beígért közel 7 százalékos mellett, és azzal, hogy minden vasutas kapjon nettó 250 ezer forintot a MAV Cargo privatizációs bevételéből. Nagyon név nélkül, és nagyon elbújva a többiek szeme elől mondták el a nem sztrájkolok, hogy kollégáikat a szakszervezet és a politika viszi bele a szerintük ELFOGADJÁK A BÉRLETEKET. A sztrájk idején a vonatokon érvényes dolgozói és diákbérleteket, valamint a MÁV arcképes igazolványait is elfogadják díjmentes utazásra a Volánbusz, a Bakony, a Somló, a Balaton, valamint a Tisza Volán Zrt. menetrend szerinti járatain, Mező István, a Tisza Volán közszolgáltatási divízióigazgatója elmondta, vasárnap este állapodtak meg a MÁV-val abban is, hogy két vonatpótló buszt állítanak be a nagyállomás és Dorozsma között. Az autóbusz-társaság menetrend szerinti járatai Budapestre és Kecskemétre a nap folyamán párosával, olykor hármasával indultak, és ez így lesz mindaddig, amíg tart a sztrájk. SZÁVAY ISTVÁN Állami anyaöl Nálunk még mindig örömmel húzódnak állam anyácska langymeleg, óvó, egyben korlátozó ölelésébe. Mint köztudott, lényegében minden döntés mögött ott húzódik a politika. Ma is így van ez világszerte, és mennyivel inkább így működött a világ a szocializmusnak nevezett korban. Ma már kevesen tudják, hogy a művelődési házak létrehozásának is politikai okai voltak. Mindenekelőtt az, hogy - elsősorban a forradalom utáni években - minden civil tevékenységet szerettek volna valamiképpen becsatornázni a „hivatalosságba", a szorosan ellenőrizhető és irányítható-manipulálható tartományokba. A hatvanas-hetvenes években meg is teltek szépen a művelődési házak, hiszen az ingyentérem, a csurraíf. Nálunk még nó-cseppenő támogatások vonzerővel mm mindig örömmel szolgáltak fotósoknak, festőknek, dalárdáknak, versmondóknak és mindenféle kluboknak. Annál is inkább, mert az állami szervezeteken kívüli tevékenységet eleinte tiltották és büntették, később már csak anyagilag és erkölcsileg ellehetetlenítették. És hogy a pénz és a szervezethez tartozás előnyei igenis jelentősen befolyásolták e házak életét, arra a legjobb bizonyíték az, hogy a 80-as, 90-es években fokozatosan szinte kiürültek a civil szféra szabadságának és anyagi lehetőségeinek bővülésével. A speciális fejlődés okai deformálták is a kialakult struktúrákat. Például Ausztriában vagy Németországban az amatőr-civü szféra igénybe vesz pályázati pénzeket, de többnyire az állami-városi struktúráktól elkülönülten, önállóan működik, rigorózusan őrizve önállóságát. Amíg ott természetes, hogy ilyen-olyan tevékenységek és célok szülte csoportok egy-egy vendéglő különtermében találkoznak, nálunk még mindig örömmel húzódnak állam anyácska langymeleg, óvó, egyben korlátozó ölelésébe. Csakhogy a dolgok nálunk is változnak. Szeged éves költségvetésében 1970 táján 30 százalékot vittek el a működési költségek, a több pedig a fejlesztésre jutott. Ezzel szemben a 80-as évek végére 80-90 százalék ment el a működésre, fejlesztésre úgyszólván nem telt. Magyarán: a húsz-harminc év alatt egy adott politika jegyében született óriási intézményhálózat finanszírozhatatlanná lett, főleg, hogy az ellenőrzés-kézben tartás-manipuláció politikai igénye is elhalálozott. Ami most Szegeden történik a Bartók művelődési központtal, az lényegében erre vezethető vissza. Ami azt illeti, magam is az európai út barátja lennék, olyan világé, ahol a civilek és amatőrök önállóan, pályázati pénzekből élnek és dolgoznak kedvük szerint, ahelyett, hogy a mi szűkös adóforintjainkból remélnék az állami, óvó és egyben korlátozó langymeleg anyaöl további működtetését. Aki pedig óhajt, maradhat a rendszerben, hiszen a város elhelyezi más intézményben. A KAMION VEZETŐJE HIBÁZTATHATÓ A MAKÓI BALESETÉRT Nem indul eljárás a busztragédia ügyében Senki ellen nem indul eljárás a tavaly nyáron Makó mellett történt és nyolc halálos áldozatot követelő buszbaleset miatt, ugyanis a tragédia okozója is életét vesztette. MUNKATÁRSUNKTÓL A Szegedi Rendőrkapitányság lezárta a tavaly július 19-én a makói Maros-hídnál történt, nyolc halálos áldozatot követelő buszbaleset vizsgálatát, s a nyomozást az elkövető halála miatt megszüntette - tájékoztatta lapunkat 7uczakov Szilvána, a Csongrád Megyei Rendőr-főkapitányság szóvivője. Mint azt akkor megírtuk, tavaly július 19-én a 43-as úton, a makói Maros-hídnál frontálisan összeütközött egy autókat szállító német kamion és egy román autóbusz. Az autóbuszban román állampolgárok utaztak, a teherautó vezetője is román volt. A helyszínen heten életüket vesztették, köztük a két sofőr. A nyolcadik áldozat a baleset után két nappal halt meg. Szakértők szerint a baleset kizárólag a kamion vezetőjének hibájából történt, a buszsofőr felelőssége az eljárás során nem is vetődött fel. irreális követelésekbe. Az állomás munkabeszüntetése azért következhetett be, mert néhány forgalmi szolgálattevő, jegykezelő is megbéníthatja az egész pályaudvar életét. Vonatok ugyanis csak teljes személyzettel indulhatnak el. A MAV Zrt. közleményéből az derült ki, hogy a nappali forgalmi szolgálatra jelentkező közel 2600 vasutasból csak 271 fő sztrájkolt az egész országban. További fotók a témáról az interneten: •Jhu A FORGÓVÁZAKAT EZÚTTAL 00R0ZSMÁN ELLENŐRIZTÉK Fotó: Karnok Csaba