Délmagyarország, 2008. február (98. évfolyam, 27-51. szám)
2008-02-29 / 51. szám
\h | Egészségügy - PR-összeállítás Péntek, 2008. február 29. A vizitdíj a háziorvosoké Nem emelkedik a vizitdíj összege A vizitdíj és a napidíj összege biztosan nem emelkedik. Mint kiderült, nincsenek is ilyen tervezetek. A kormány teljes mértékben elzárkózik a vizitdíj öszszegének megemelésétől. Ennek az az oka, hogy az emeléssel szakmailag senki nem ért egyet. A vizitdíj Európában mindenütt egy jelképes összeg, amit úgy kell megállapítani, hogy az még ne tartson senkit vissza az indokolt orvoshoz fordulástól. Magyarországon a 300 forint pontosan az az őszszeg, amely már érdemi bevételt jelent a háziorvosoknak, amelynek megfizetése már észszerüsíti az ellátórendszer igénybevételét, de még senkit nem tart vissza az orvoshoz fordulástól, akinek az ellátásra szüksége van. A Fidesz tavaly áprilisban egyszer már előállt a vizitdíjemelés rémhírével. Akkor dr. Horváth Zsolt fideszes képviselő a parlamentben azt állította, hogy a kormánypártok „a vizitdíj emelését tervezik, első lépésben 500 forintra, majd 800 forintra". Azóta eltelt majdnem egy év, és kiderült, a vád nem volt igaz. Most sem az. A vizitdíj nem adó Az ellenzék újabban adónak nevezi a vizitdíjat és a napidijat. Ez nem igaz, ha a vizitdíj 1000 800 600 400 200 623 ezer Ft 819 ezer Ft OEPJUTTATÁS Vizitdíj előtt Vizitdíj után Átlagos háziorvosi rendelő havi bevétele 2007-ben Forrás: OEP és a napidíj adó lenne, akkor nem is lehetne népszavazást tartani róla. Ha a vizitdíj és a napidíj adó lenne, akkor mindenkinek kellene fizetni, és nem csak annak, aki orvoshoz fordul. Ha a vizitdij és a napidíj adó lenne, akkor az államé lenne a bevétel és nem a kórházaké és a háziorvosoké. A vizitdíj és a napidíj nem adó, hanem egyéni hozzájáruI AZ ÚJ PÉNZTÁRAK ÁTVÁILAIHATJÁK A VIZITDÍJAT ÉS A NAPIDÍJAT. Az egészségbiztosítási reform következtében 2009. febuár 1-jétől a létrejövő pénztárak átvállalhatják az emberektől a vizitdíjat és a napidíjat, ha az érintettek részt vesznek az egészségük megóvását szolgáló szűrővizsgálatokon. lás. Mindenki a saját ellátásához járul hozzá egy kis összeggel, míg az adóval az is fizet, aki nem fordul orvoshoz. A vizitdíj és a napidíj nem adó, mert az állam helyett a háziorvosok, a szakrendelők és a kórházak jutnak belőle többletbevételhez. Ha nem lenne vizitdíj, akkor az egészségügyből kieső bevételt esetleg adóemeléssel kell pótolni. Ebben az esetben ezt mindenki fizetné, nem csak az, aki orvoshoz fordul. A vizitdij az egészségügy bevétele Gyakran hangzik el, hogy a vizitdíj és a napidíj nem az egészségügy bevétele. Ez nem igaz, az állam ezeket a bevételeket nem vonja el. A vizitdíjból származik a háziorvosi rendelők bevételének a negyede, a kórházak is havi több millió forint bevételre tesznek szert a napidíjból. A vizitdíjból tudják a háziorvosok felújítani és kényelmesebbé tenni a rendelőt, kifizetni az újabb műszereket és javítani az ellátás minőségét. A napidíjakból származó bevételt a kórházak fejlesztésre, napi működésre, az orvosok és a nővérek jövedelmének javítására fordították. Kik mentesülnek a vizitdíjés napidíjfizetés alól? A szabályok értelmében 2 millió embernek nem kell vizitdíjat és napidíjat fizetnie az orvosi ellátások során. Nem fizetnek vizitdíjat és napidíjat - a 18 év alattiak, illetve a nappali alap- és középfokú tanulók az iskola-egészségügyi ellátás során. - a kismamák (terhesgondozás, szülés, gyermekágyi ellátás). - a nyolc kiemelt betegségcsoportba tartozók (cukorbetegség, dialízis, HIV-AIDS, onkológiai megbetegedés, vérzékenység, súlyos pszichiátriai betegségek, autoimmun betegségek) az alapbetegséggel öszszefüggő ellátás során. - a hajléktalanok (a hajléktalanellátás keretében). - a 30-szoros véradók. - a katonák, a rendőrök, a tűzoltók munka közben elszenvedett baleset esetén. Kik kapnak támogatást? Szociális alapon az arra rászorulók, több mint 2 millióan (pl. nyugdijasok, munkanélküliek, gyesben, gyedben, szociális segélyben, rokkantellátásban részesülők) a havi megszokott juttatásaik megemelésével évente legalább 12 vizitre elegendő támogatást kapnak, ha jövedelmük nem haladja meg az 54 ezer 260 forintot. A vizitdíjfizetésnek van felső határa: ha a biztosított az alapellátásért, illetve a járóbeteg-szakellátásért már 20-20 alkalommal fizetett vizitdíjat, a 20 alkalom feletti vizitdíjak összegét az illetékes jegyzőtől visszaigényelheti. A huszadik, kórházban töltött nap után már napidíjat sem kell fizetni. Orvosok mondják Balogh Sándor, az Országos Alapellátási Intézet főigazgatója: „Vizitdíjra szükség van. Ha megszűnik, átlagosan 25 százalékkal csökken a háziorvosi rendelők bevétele. Ezt nem pótolja a központi költségvetés." Dr. Papp László, a Bajcsy-Zsilinszky Kórház főigazgatója: „Vizitdíjból és napidíjból éves szinten 160-180 millió forintos bevételhez jut a kórház, amit legnagyobb részben az évek óta tervezett kórházi ágycserére fordítunk." Dr. Buda Éva háziorvos: „A betegektől kapott 300 forintokból többek között olyan készüléket vásároltam, amely enyhíti az ízületi fájdalmakat. Ezúton is szeretném megköszönni a betegeimnek, hogy hozzájárultak a rendelő fejlesztéséhez!" Rendet kellett tenni az eddigi összevisszaságban Jogviszonyellenőrzés Az egészségügyi rendszer működtetésének alapja a társadalombiztosítás. A társadalmi szolidaritás és a nemzeti kockázatközösség lényege, hogy csak annyi pénzt költhetünk ellátásra, amennyit közösen összeadunk. Ezért van különös jelentősége a biztosítási jogviszony ellenőrzésének. Ez az eljárás védelmet és biztonságot nyújt azoknak, akik rendesen eleget tesznek állampolgári kötelességüknek, ugyanakkor kiszűri azokat, akik az ellátást mások befizetéseinek terhére, a közös teherviselés kötelezettségét megtagadva próbálják igénybe venni. Az elmúlt évben az egymillió rendezetlen jogviszonyból hatszázezret sikerült tisztázni. EGESZSEGUGYI 200B A jogviszony-ellenőrzés az ellátás igénybevétele előtt történik meg. Az ellátást mindenki megkapja, az is, akinél az informatikai rendszer rendezetlen jogviszonyt mutat. Elképzelhető, hogy valakinél a rendszer rendezetlen jogviszonyt jelez, pedig szabályosan fizetik utána a járulékokat. Nekik lehetőségük van a megyei egészségpénztáraknál jogviszonyukat igazolni. Azoktól, akiknek ténylegesen nincs JÁR ÖNNEK A JOBB! KÉTFÉLE VÁLASZTHATÓ MENÜ EBÉDRE rendezett jogviszonyuk, az APEH behajtja az elmaradt járulékokat. A járulékfizetést intézheti a munkáltató, átvállalhatja az állam vagy fizetheti a hozzátartozó, illetve a jogosult maga. Ez utóbbi két esetben a járulék összege havonta 4350 forint. Elszámolási nyilatkozat 2008. január l-jétől minden ellátó köteles a kezelés végén a betegnek elszámolási nyilatkozatot adni. Ezen az ellátó feltünteti a nyújtott - és az OEP felé elszámolt - ellátásokat, így a beteg könnyen ellenőrizheti, milyen tételeket számoltak el utána, s azt is, hogy ez mennyibe került a társadalombiztosításnak. A beteg, amennyiben nem ért egyet a leírtakkal, lehetősége van az aláírást megtagadni. Az aláírás megtagadásának az ellátó számára komoly következménye van: az OEP az ellátások díjának egy részét visszatartja, s az ügyet kivizsgálja. Nyilvános várólisták Egyes nem sürgős ellátásokra eddig is kellett várakozni. Az egészségügyi reform keretében Magyarországon is a nyilvános várólisták rendszere jött létre. Ennek célja az, hogy az ellátás szervezése ne a beteg számára követhetetlen módon, hanem nyilvános és ellenőrizhető várólista alapján történjen, amely megszünteti a visszaélések lehetőségét. 1. A sorrendiséget a felkerülés időpontja határozza meg. Ettől eltérni az ellátás szakmai indokoltsága (sürgősség), továbbá az ellátás várható eredménye (alkalmasság, alkalmatlanság) alapján lehet. 2. Az eltérést indokolni és dokumentálni kell. 3. A nyilvános várólistákat a kórházak vagy az Egészségbiztosítási Felügyelet honlapján lehet követni. A nyilvános várólista mellett új elem a betegfogadási lista (előjegyzés) megjelenése. Ez a nem várólista-köteles, de tervezhető ellátások átlátható szervezésének eszköze. Két vizsgálatra, orvosi véleményre való jogosultság Az új biztosítási rendszerben a pénztárak abban lesznek érdekeltek, hogy a betegek minél hamarabb hozzájussanak a A BAJCSY-ZSILINSZKY KÓRHÁZBAN A VIZITDÍJ- ÉS NAPIDÍJBEVÉTELEKBŐL A KÓRHÁZ VALAMENNYI RÉGI ÁGYÁT KORSZERŰRE CSERÉLTÉK megfelelő ellátáshoz. A pénztárak betegútszervezö munkájának köszönhetően a betegek nem fognak bolyongani az ellátórendszerben, hanem a lehető legrövidebb időn belül a megfelelő orvos gondoskodása alá kerülnek. E rendszer kiegészítéseként a betegek érdekét hivatott szolgálni az a törvényi rendelkezés, amely szerint a beteg, ha nem elégedett az orvosi vizsgálattal vagy nem bízik annak eredményében, jogosult egy újabb orvosi vizsgálat igénybevételére. Ezzel a betegek biztonsága jelentősen javult, kiszolgáltatottságuk pedig csökkent. A második vizsgálatot szintén a társadalombiztosítás finanszírozza. EGÉSZSÉGÜGYI ök MINISZTÉRIUM