Délmagyarország, 2008. február (98. évfolyam, 27-51. szám)

2008-02-29 / 51. szám

Péntek, 2008. február 29. Aktuális 13 A HAZAI ÁTLAGBÉRHEZ KÉPEST MAGASABB A PEDAGÓGUSBÉR A diplomássor végén A bruttó bérek alakulása 1998-2008 között (Ft/hó) 250 000 200000 150 000 208 500 pedagógus átlagbér hazai átlagbér minimálbér 19*1150 100 000 63 890 50 ooo 19 500 •I 1998 FORRÁS: DM-GYÜJTÍS 2000 2008 DM-GRAFIKA Megette az idő a Medgyessy-kormány ötvenszázalékos közalkalmazotti fizetésemelését a tanárok szerint. Noha a hazai átlaghoz képest még mindig többet keresnek, boszszantja őket, hogy a többi szellemi foglalkozású mögött kullognak. FEKETE KLARA Hiába emelték átlagosan ötven százalékkal a pedagógusok bérét 2002-ben, most újra bérkövetelésekkel álltak elő, főleg a pótlékok összegét keveslik a tanárok - írtuk nemrégiben. Az akkori fizetésemelést ugyanis devalválta az idő, sok iskolában évek óta még pár százaléknyit sem fordíthattak béremelésre. Most annak jártunk utána, hogy a minimálbérhez és a hazai átlagkeresethez képest jelenleg hol tart a pedagógusok illetménye. A KSH és a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) által rendelkezésünkre bocsátott számok alapján az látszik, hogy az összevetésből jól jönnek ki a pedagógusok. A tanári fizetések mélypontja 2000-2001-re esett: a minimálbér negyvenezer forint volt, a pedagógus kezdő fizetés pedig csak 47 ezer. Ugyanebben az évben a hazai átlagkereset és tanári átlagfizetés szinte hajszálra egyforma: bruttó 100 ezer forint. A Medgyessy-kormány azóta elhíresült ötvenszázalékos közalkalmazotti átlagbéremelése után ugrott jelentősen a minimálbér fölé a tanári fizetés, a kezdők bére duplája lett a minimálbérnek, a pedagógus átlagkereset pedig a legkisebb kereset csaknem háromszorosára nőtt. (A minimálbér 50, a kezdő tanáré 100, az átlagpedagógusé 134 ezer forint volt akkor.) A legutolsó, 2007-es számok szerint újra közeledik egymáshoz grafikon görbéje, de a pedagógusok még mindig többet keresnek, mint az „átlagmagyar". Megkérdeztük Pap Jánosnét, a PSZ szegedi városi bizottságának titkárát, ha a hazai átlagbérek fölött keresnek a tanárok, miért az újabb bérkövetelés. A vezető elmondta, a gond a statisztikai „átlaggal", a kiszámítás módjával van: a KSH ugyanis a pedagógusok valamennyi illetményét, a I 2006-os bruttó keresetek • ágazatokban, a hazai átlagbérhez viszonyítva (%) 150 \ Fórumozók estek egymásnak Előző cikkünkkel kapcsolatban sokan megírták a véleményüket az interneten, többen indulatosan. A DM on-line-on a fórumozók egyike azt írta, a rendőr, a tűzoltó és a mentős is keveset keres. Egy másik olvasónk a tanárok védelmére kel: amíg nem keresnek 500-600 ezer forintot, nem lesz vonzó a pedagógus pálya. Van, aki szerint el kéne menniük a bányába, hogy megbecsüljék a jót. Egy tanár pedig azt írta, akik a nyári szünetet irigylik tőlük, gondolják át, munkaidejük hány százalékában dolgoznak valójában: a 22 órájukat teljes intenzitással dolgozzák végig. (Egy felmérés szerint 60 százalék a munkával töltött idő.) túlórát, a 13. havi fizetést, a jubileumi jutalmat is figyelembe veszi, holott az nem jár mindenkinek automatikusan. A számok félrevezetnek, sokaknál semmilyen pótlék sincs. És akkor még nem is beszéltünk a többi diplomás átlagbéréről, akikhez a pedagógusok mérik magukat: a közigazgatásban dolgozó jogászok bruttó 260-400 ezer, a bankokban alkalmazott közgazdászok, a nagyobb cégeknél dolgozó mérnökök 250-500 ezer forintot keresnek, az informatikusoknál pedig a csillagos ég a határ: 150 ezres bruttóról éppúgy tudunk, mint 800 ezer forintos havi illetményről, amelyhez céges mobil, laptop, autó is jár pluszban. BAKOS ANDRÁS Magyar tükör A szurkolóból választópolgár lesz, a politika legfontosabb szereplője. Három politikus vitázik a színpadon, mögöttük egy vetítővásznon szintén ők láthatók, de karikatúrán: három kiskakas három szemétdombbal. A mi választottjaink többsége nem ülne le ilyen díszlet elé, de most nem is Magyarországon járunk. Ez az újvidéki színház; Ágoston András (VMDP), Páll Sándor (VMDK) és Pásztor István (VMSZ) tárgyalt ilyen háttér előtt nemrég, fotójukat a Magyar Szó melléklete közli. Ez a kép sokat elmond arról, miben más az ottani magyar politikai kultúra. A karikatúra bevállalása, ez az önironikus üzenet számunkra is érthető: „régóta ismertek bennünket, mint a rossz pénzt, ennyit tudunk - de ezt üzembiztosan". A KoszoB A szurkolobol vó elszakadásáról szóló hírek már fem m választópolgár ledtették: a vajdasági magyar pártok hosszú torzsalkodás után összefogtak, közös jelöltet állítottak a szerbiai elnökválasztásra. Az eredmény nagyon érdekes volt. Az első fordulóban Pásztor István több mint kilencvenezer voksot kapott. Igaz, kiesett a további versengésből, ám a magyarok újból elmentek szavazni a második fordulóban, és az Unió felé törekvő Borisz Tadics ekkor 114 ezer szavazattal - tehát zömmel a magyar kisebbség támogatása révén - tudott fordítani az oroszbarát, Seselj-párti Tomiszlav Nikoliccsal szemben. Példaértékű, ahogy a vajdasági magyar politikusok elmondták az embereknek - az ilyesmit nálunk mostanában „magyarázó jellegű kampánynak" nevezik -, miről szól számukra az elnökválasztás. Az emberek pedig megértették, hogy szavazatuk miért lehet tárgyalási alap a szerb többséggel folytatott egyeztetésben. A magyar pártok vezetői nemrég azt is bejelentették: ha a szerbiai kormányválságot csak egy új parlamenti választás oldja meg, azon is együtt fognak indulni. Mindez innen nézve azért érdekes, mert az a kis közösség most mutatja meg, micsoda mozgósító ereje van annak, ha politikai elitje összefog. A szurkolóból választópolgár lesz, a politika legfontosabb szereplője, aki nem cirkuszt akar, hanem kenyeret. Látja, hogy politikusai egy nyelvet kezdenek beszélni, ezért hajlamos lesz később arra, hogy racionálisan, és ne érzelmi alapon döntsön egy közügyben. Ez a fejlődés a jelek szerint a körülményektől függetlenül elindulhat: Szerbia sokat szenvedett, keserű ország, most épp saját Trianonját éli, többségi társadalma pedig ugyanolyan megosztott, mint a miénk. Lehet, nálunk is kormányválsághoz vezet a népszavazás eredménye. De ha nem, attól még nem lesz jobb hangulat a politikában. A közösség ügyei iránt sem nö a fogékonyság, legföljebb a sípszó lesz hangosabb, és több a kakaskodás. A legfontosabb kérdések egyike, mi kellene ahhoz, hogy a mi keserű rendszerváltóink, hideg fejű ügyvezető igazgatóink, éles nyelvű ifjú titánjaink végre egyetértsenek valami fontos dologban. A vajdasági példa mintha azt mutatná, nem önkritika kell, csak egy kis önismeret. De talán már egy csepp önirónia is jót tenne. £ Máig igényelhetők vissza a tavalyi vizitdíjak MUNKATÁRSUNKTÓL A jogszabályok szerint máig lehet visszaigényelni a polgármesteri hivatalokban a 2007-ben befizetett 20-20 háziorvosi, illetve szakorvosi vizit fölött befizetett vizitdíjak összegét. Szegeden eddig több mint 550-en éltek a lehetősséggel, összesen több mint másfél millió forintot fizetett vissza a polgármesteri hivatal szociális és egészségügyi irodája. Ezt a Magyar Államkincstár később kifizeti a városnak. A 20-20 nyugtán túl átlagosan 8-10 darabbal jöttek a betegek, de volt, aki 30-at is hozott. Azonnali kifizetésre ma már nincs mód, de aki még ma eljuttatja kérelmét a szükséges dokumentumokkal együtt az illetékes irodához, annak postán küldik meg a visszajáró összeget. A KÖZGYŰLÉS SZÁZMILLIÓT TETT FÉLRE AZ ÓPUSZTASZERI PÁLYAZATRA A kormánypárti ellenzek kivonult a megyegyulésről Kivonult a megyei közgyűlés MSZP-SZDSZ frakciója, miután a Fideszes többség nem vette napirendre Szirbik Imre indítványait a szentesi kórházról és a gimnáziumról. Az akció után a közgyűlés nagyobbik fele elfogadta a 18 milliárdos főösszegű költségvetést, félretett százmilliót a beázó ópusztaszeri épületre, és figyelmeztette a kormányt a Déli Áramlat miatt. BAKOS ANDRÁS Az ülés előtt az MSZP-SZDSZ frakció vezetője, Kozma József sajtótájékoztatón nehezményezte, hogy miközben 1,9 milliárdos hiány szerepel a megye költségvetésében, a jobboldali vezetés nem sürgős kiadásokat is tervez. Többek között olyan rendezvényt támogat, amelyen Horthy Miklósról emlékeznek meg. Az ülésen később Zakar Péter alelnök erről azt mondta: a néhai kormányzó megítélése nem a politika, hanem a történettudomány föladata. Az ülés elején azért támadt vita, mert a szentesi Szirbik Imre önálló indítványait nem akarta megtárgyalni a jobboldali többség. Az egyik javaslat szerint legyen a Horváth Mihály Gimnázium újból önálló AZ MSZP-SZDSZ FRAKCIÓ SZIRBIK IMRE KÉT INDÍTVÁNYÁNAK LESZAVAZÁSA MIATT VONULT KI Fotó: Miskolczi Róbert intézmény, a másik a szentesi kórház pénzügyi konszolidációjáról szólt ezek lényegét lapunk szerdai számában részleteztük. Kovács Kálmán alelnök és Csöke Attila pénzügyi bizottsági elnök nem támogatta e javaslatok megtárgyalását, Szirbik ügyrendi hozzászólásra jelentkezve próbált érvelni, ám az elnök asszony megvonta tőle a szót. A huzakodásnak ekkor még véget vetett a rendőrség „közbelépése" - Lukács János dandártábornok, megyei főkapitány az elmúlt évüket értékelte -, a polgárőrök tájékoztatója után azonban az MSZP-SZDSZ frakció tagjai bejelentették, elmennek, mert szerintük az ülés nem a demokratikus mederben folyik. Utóbb sajtóközleményt adtak ki, amelyre a megyei vezetés válaszközleményt küldött szét a médiumoknak, mondván: nem kellene „elmenekülni a valóság elöl". A munka huszonhárom fővel is folytatódott, a Fidesz-Kisgazda, valamint a Szövetség Frakció nagyon rövid idő alatt megszavazta a 18 milliárdos főösszeggel tervezett költségvetést, valamint a vezetés új illetményét. Magyar Anna eszerint havi 579 ezer 750 forintot keres, költségátalánya 173 ezer 925 forint. Döntöttek az Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékpark Kht. ügyében, 109 milliót tettek félre a pályázatra, amelynek nyerése esetén megjavíthatják a körkép épületének beázó tetejét is. A Maros Menti Szociális Intézmény élére Gönczy Gábort, a szentesi egyesített intézmény élére Ferenczy Zoltánnét a második nekifutásra sikerült megválasztani. A közgyűlés nem bízta meg újabb öt évre a területi gyermekvédelmi szolgálat vezetőjét, Barcsi Antalt, az új vezető a makói Szügyi János. A fideszes Halmai László javaslatára a közgyűlés felterjesztésben hívja fel a kormány figyelmét arra, a megye számára az M43-as út fontosabb, mint a Déli Áramlat nevü vezeték, B MAROSVÁRI KÜZDÖTT A TB-KÁR1YÁÉRT. Miután az MSZP-SZDSZ kivonult, a legtöbb kérdést, javaslatot Marosvári Attila fogalmazta meg - ő nem tagja egyik frakciónak sem. A makói képviselő nyomatékosan kérte, ne mondjon már le a közgyűlés a Békés megye által eladásra kínált DKMT Kht.-s üzletrész elővásárlási jogáról. Marosvári szerint ha másé lesz az a hányad, veszélybe kerül az a munka is, amely a hármashatár környékén élők számára tervezett speciális tb-kártya kiadását célozza. Pedig a makói kórház érdeke az, hogy még több határon túli beteg gyógyulhasson itt. Marosvári kapott is öt támogató voksot a jobboldal soraiból, de ez kevés volt. amely a terven most keresztezi a gyorsforgalmi utat; nehogy most meg emiatt késsen az útépítés. További fotók a témáról az interneten: dalmagyar igg