Délmagyarország, 2008. február (98. évfolyam, 27-51. szám)

2008-02-04 / 29. szám

Hétfő, 2008. februári Aktuális 13 • A PLAZÁBAN 990 FORINTBA KERÜL EGY TELJES ÁRÚ JEGY Fotó: Frank Yvette Fogynak a nézők a mozikban 1 Hl /l í < «< #> ;» *** n * m tv t djjsyjfe, - gg-5'ii ^^BÍM ***** *** :»<SÉKÉ| «I mm «g sí B* m • yíLf •ííSfír* Hr rfTJB • *"* ^Tjai MHH 1 üf BÁTYI ZOLTÁN Moziforint A mozijegyek ára olyan mértékben megnőtt, ami már csak keveseknek elviselhető. Egyetlen esztendő alatt ötszázezerrel - kétmillióról másfél millióra csökkent azok száma, akik magyarországi moziba váltottak jegyet. Na, kérem, akkor ez most válság, és kongassuk a vészharangot, öltözzünk be a film temetésére? Vagy csak vegyük tudomásul: a korszerű elektronika annyira befészkelte már magát a háztartásokba, hogy a mozinak esélye sincs az akár ötven-hatvan csatornát is kínáló kábeltévérendszerekkel szemben. Különösen akkor, ha a család legöregebb tagja is elfelejtette már, hogyan nézett ki egykoron a Kékes névre hallgató televízió. Annál inkább megszokta az LCD (plazma, ki tudja milyen ketye1 1 A mozijegyek ára rékkel felszerelt) tévé kristálytiszta ¥ ¥ olyan mértékben képét. Nagyon egyszerű, söt mi több, kézenfekvő lenne ezzel magyarázni a honi mozizás válságát. Csak éppen az igazsághoz nem jutnánk közelebb. Ugyanis lehet mifelénk bármennyire fejlődő a családi, fotelos mozizás, össznépi méretekben aligha vethető össze a tengeren túli famíliák otthonának falai közé bepréselt technikája a magyar panelvilág filmlesőivel. S lám: az amerikai, a nyugat-európai filmszínházak, plázakomplexumok gazdái korántsem olyan elkeseredettek, mint az itthoni vetítőtermeket üzemeltetők. Ugyanis nézőszám visszaesése ott is regisztrálható, ám sokkal kisebb százalékkal mérhető a hűtlenek száma. Higgyük azt: az amerikai, a francia, a német polgár jobban vágyik a közösségi élményre, mint a magyar? Netán fogjuk rájuk: ők már anynyira beleszerelmesedtek a film-popkorn-kóla varázslatába, hogy mit sem ér a kéjgyilkos nyöszörgése, ha mindezt nem kíséri a mellettük ülő ropogtatós csámcsogása? Magyarázatnak ez sem lenne rossz, csak közel sem kielégítő. Mert még nem szóltunk arról, ami korlátok közé szorít minden vágyat, álmot és szokást. És ezt pénznek hívják. Amerikában dollárnak, Németországban eurónak, nálunk forintnak szólítják, de mozik esetében édes mindegy - csak az nyer bebocsátást a filmszentélybe, aki lepöngeti a belépő árát. Márpedig éppen eme lepöngetés megy egyre nehezebben mifelénk. A mozijegyek ára olyan mértékben megnőtt az elmúlt években, ami már jóval kevesebbeknek elviselhető, mint korábban. A spórolásra kényszerített magyar (na, most még egy kicsit húzzuk meg a nadrágszíjat!) plázázik, bámészkodik, árra figyel, összead. S amikor kiderül, hogy egy négyfős család esetében filmélmény címén könnyedén kicsordul hat darab ezres a zsebből, már csoszog is a família a szupermarket turkálójába, ahol 990 forintért mindig talál leértékelt, otthon nézhető dévédét. Hozzá egy kis gazdaságos kóla, meg gáztűzhelyen pattogatott kukorica, s marad a házilagos „filmfíling". És persze a vágyakozás: az idén talán ők is újra ott ülnek majd a plázamozi kellős közepén. Sőt mi több, még meg is szólják azokat, akiket másolt dévédék utáni vágy visz a bűnbe. Időközi kisebbségi választás Folytatás az 1. oldalról A moziban 990 forintba kerül egy teljes árú jegy, de hétfőtől csütörtökig a diákok igazolványuk felmutatásával, illetve a gyerekek a korhatár nélküli filmekre, este nyolc előtt 790 forintért ülhetnek be. Ez a kedvezmény a termenkénti első előadásra is vonatkozik. A mozi büféjében 370-490 forint a popcorn, illetve 340-450 forint az üdítő - az adag nagyságától függően. Kíváncsiak voltunk, hogy szombat délután mennyien döntenek a mozi mellett, ezért megkérdeztünk néhány látogatót, körülbelül hányan nézték meg az általuk is választott filmet. Egy hölgy a 15.45-kor kezdődő Kalandorok című magyar vígjátékról kifelé jövet elmondta, úgy látta, a 255 fő befogadására alkalmas teremnek mintegy 13-15 százalékában voltak nézők. Ugyanebben az időpontban Az arany iránytű című filmet a 233 fős teremben vetítették, ahol ugyancsak 13-15 százalék körül lehetett a látogatottság. A programba újonnan bekerülő Asterix az olimpián című filmre sokkal többen voltak kíváncsiak. A szegedi mozikomplexum kilenc termében általában 14-18 produkciót vetítenek egy nap. A nem gyermekeknek szóló premierfilmeket többnyire egész nap játsszák, a régebbi alkotásokat, illetve a meséket szombat, vasárnap délelőtt és kora délután adják a legtöbbet. Persze van kivétel is. A Shreket például késő este is bemutatták. Attól függően, milyen hosszú egy film, egy premier alkotást akár hatszor-hétszer is vetíthetnek egy hétvégi napon. Minél inkább kifutóban van egy film, annál kevesebbszer, korábbi időpontban és kisebb teremben adják. Láttunk olyan produkciót, amit csak néhány hétig vetítettek, de például a Jégkorszak több hónapig szerepelt a programban. ES KILENC MOZI A MEGYÉBEN. Jelenleg kilenc mozi üzemel Csongrád megyében. Ebből kettő Szegeden, egy-egy pedig Vásárhelyen, Szentesen, Csongrádon, Deszken, Balástyán, Forráskúton és Pitvaroson. Korábban szinte minden településen volt filmszínház, de 1993-ban a közüzemi vállalatok vagyonát, így a mozikét is az önkormányzatok kezébe adta az állam. Mivel a mozi nem alapszolgáltatás, hanem szórakoztató intézmény, a települések vezetői ezért elsőként ezeket szüntették meg, ha pénzhiány lépett fel. Ráadásul egykoron a városi mozik nem csupán magukat, hanem a környékükön lévő kisebb települések filmszínházait is eltartották. MUNKATÁRSUNKTÓL A Csongrád Megyei Cigány Kisebbségi Önkormányzat tavaly feloszlatta magát, ezért az Országos Választási Bizottság 2008. február 17-ére időközi választást tűzött ki a megyében. A jelölő szervezetek január 22-én 16 óráig állíthattak listát. A Területi Választási Bizottság január 24-i ülésén a Magyarországi Cigányok Független Érdekvédelmi Szövetsége és az MCF - a Magyarországi Cigányok Országos Fóruma - listáit vette nyilvántartásba. A szavazás azokon a településeken lesz, ahol cigány kisebbségi önkormányzat működik, szavazni e testületek tagjai fognak. A megválasztható képviselők száma kilenc. A listákra az alábbi személyek kerültek fel: MCF a Magyarországi Cigányok Országos Fóruma listája: 1. Károlyi Sándor, 2. Sztojka Aliz Zsófia, 3. Orsós László, 4. Kozák János Máté, 5. Varga Ferenc, 6. Kolompár László, 1 Andrási Attiláné, 8. Szegesné Dakó Ilona, 9. Gulyás Szilvia Gyöngyi, 10. Kincses Ferenc, 11. Sztojka László. A Magyarországi Cigányok Független Érdekvédelmi Szövetsége listája: 1. Graur Csaba, 2. Rostás József, 3. Rostás István Árpád, 4. Rostás Aranka, 5. Seres Antal, 6. Jankó Sándor, 7. Budai Sándor Zoltán, 8. Rostás Józsefné, 9. Rostás Csaba, 10. Kovács János, 11. Sztáncs Aurél, 12. Dimovics Katalin Piroska. B Régi filmszínházak Szegeden - Az elmúlt időszakban több új magyar produkciót is bemutattunk a Belvárosi moziban, és a filmszínház jelenleg is három díszbemutatóra készül. Szerencsére egyre színvonalasabb magyar alkotások kerülnek a vászonra - osztotta meg velünk tapasztalatait Vörösné Séllei Emma, a szegedi Belvárosi mozi vezetője. Elmondta, náluk 850 forint a teljes árú jegy, és első előadás esetén hatszáz forintot kell fizetniük a látogatóknak, illetve többféle kedvezményes mozibérletet is kínálnak. A rendszerváltás után még három mozi - a Fáklya, a Korzó és a Belvárosi - működött valódi filmszínházként Szegeden. A Belvárosi volt az egyetlen, amely az 1920-as években eredetileg is mozinak épült. A Horváth Mihály utcában 199A-ig működő Fáklya számított mind közül a legkisebbnek: 360 férőhelyes volt. A lebontása után befolyó összegből újították fel a Korzót és a Belvárosit, illetve szereltek be akkoriban országos viszonylatban is ritkaságnak számító, Dolby Digital Stereo hangtechnikát. A Korzó moziban - azaz a régi Vörös Csillagban - 2001 júniusában vetítettek utoljára. Ma már a szimfonikus zenekar székháza és próbaterme Korzó Zeneház néven. TÉLI GUMIT KAPNAK A VÁSÁRHELYI MENTŐAUTÓK. AZ ADOMÁNYT NEM SZÁMOLTA ÖSSZE A SZOLGÁLAT, DE ORSZÁGOSAN TÍZMILLIÓKBAN MÉRHETŐ Fotó: Tésik Attila fl< «J AL00ZAT0T VALLALNI - INGYEN. Ha az egészségbiztosítás is üzlet lesz, a mentőszolgálat szinte az egyedüli szervezet marad a magyar egészségügyben, amelynek működésében nem játszik szerepet a piac, a vállalkozói mentalitás. A kétféle szemlélet találkozása már most is furcsa helyzeteket eredményez. Amikor Csongrádon a patikai ügyelet helyett bevezették a készenlétet, elhangzott, az az érv, hogy a gyógyszertárak már nem akarnak több áldozatot vállalni. így a háziorvosi ügyeletet ellátó mentőszolgálatra jutott a „szűrés" feladata, az, hogy felhívja a készenlétes patikus mobilszámát, és szóljon, hogy beteget küld, sürgős recepttel. Miközben a gyermekorvosi ügyeletet - amelyre nem kapnak megfelelő finanszírozást - szintén ellátja a szolgálat. Ez is ingyen vállalt áldozat. SZPONZOR A0 TÉLI GUMIT AZ ÁLLAM HELYETT Csak a mentésben nincs üzlet A mentősök megyénkben tizenhat éve támogatják saját munkahelyüket, az 0MSZ pedig eddig nem számolta, országszerte mennyi pénzzel segítik őket az emberek - az állam helyett is. Csak annyi biztos, hogy évente több tízmillióval. A mentőszolgálat közben a magyar egészségügynek az egyedüli szervezete marad, amelyre nem hat a piac. BAKOS ANDRÁS Tavaly decemberben két szolgálaton kívüli fővárosi mentős motorral ment el egy beteg kislányért. Minden felszerelés nélkül újraélesztették, kórházba vitték. A járgányt később elárverezték, és a befolyt másfél millió forintot a Heim Pál Kórháznak adták. A fiúkat az Esti Showderbe is meghívta Fábry Sándor. Felkapott történet lett a mentősöké, végre egy pozitív hír az egészségügyből - de közben a valóság az, hogy hasonló eset előfordult már Csongrád megyében is évekkel ezelőtt, igaz, nem kapott nyilvánosságot. Ami a jótékonykodást illeti, ez általános jelenség az egészségügyben, a szolgálaton belül is. Csongrád megyében tizenhat évvel ezelőtt jött létre a Mentés a Jövőért Alapítvány, amely azért jó, mert a szolgálat dolgozói ezen keresztül törvényesen támogathatják saját munkahelyüket. Sokat segítenek a betegek is - jellemzően azok, akiknek tényleg az életét mentette meg a gyorsan érkező segítség -, de a legnagyobb érték cégektől, vállalkozóktól érkezik. Mindenki azzal segít, amivel tud: nemrég arról írt az újság, hogy Hódmezővásárhelyen a mentőállomást vállalkozó festette ki, egy másik új, távvezérlésű kaput szerelt fel, a harmadik pedig téli gumival látta el a mentőautókat. Gerincágy, speciális olló, drága égési kötszer, internetkapcsolat - a sor egész hosszan folytatható. Csongrádon többek között a Mars segíti hosszú ideje a mentőállomást. Az óriáscég green teamje füvesít, és legutóbb lefestette az állomás kerítését. A csongrádi fürdő sem egy gazdag intézménye a városnak, mégis segít: az igazolványukat fölmutató mentősök ingyen mehetnek be úszni. Győrfi Pál, a mentőszolgálat szóvivője úgy látja, ez utóbbi segítség legalább olyan fontos, mint a pénz. Az aktív pihenés nagyon fontos a kollégák számára, a fővárosban az elektromos művek pályáján sportolnak a mentősök. Az OMSZ nem tartja nyilván, pontosan mennyi segítséget kap az állami támogatáson fölül, és ahány megye, annyi alapítvány működik. Győrfi szerint annyi biztos: évente több tízmillió forintnyi értéket kap így a szolgálat, és minden fillér hasznosul. Most az OMSZ 11 milliárdra pályázik. Felmerült, hogy valami egységes rendszerbe kellene foglalni az alapítványokat, de a központosítás mégsem lenne jó. Az adománnyal ugyanis mindig helyi igényt elégítenek ki helyiek, akik szeretik látni, hogy segítettek.