Délmagyarország, 2008. február (98. évfolyam, 27-51. szám)

2008-02-26 / 48. szám

Kedd, 2008. február 26. Aktuális 13 B0G0SNÉ PAPP EDINA: ÉN ELBÚCSÚZTAM A KISFIÁMTÓL! Mehmet Karcsi tegnap visszament Isztambulba -» Folytatás az 1. oldalról és mind a kettőjük által aláírt megál­- A kisfiú édesanyja és édesapja a lapodást, amelynek része a közös szú­múlt héten személyesen járt nálam, löi felügyelet is. Az édesanya külön is bemutatták a gyermekkel kapcsolatos nyilatkozott, hozzájárul ahhoz, hogy TÖRÖKORSZÁG ODA-VISSZA. Mehmet Karcsit az édesapja, Mehmet Tüysüz 2004-ben egy láthatásról nem vitte vissza, hanem hamis útlevéllel Törökország­ba csempészte. A fiút 2007 áprilisában találták meg és hozták vissza Magyaror­szágra, ahova később az apja is visszatért. Az anyát és az asszony férjét, Bogos Attilát tavaly novemberben Szerbiában letartóztatták, mert kábítószert találtak az autójukban. Több mint három hónapot töltöttek előzetes letartóztatásban, míg január 29-én bűncselekmény hiányában felmentették őket. A bíróságon szakér­tői véleményekre hivatkozva elhangzott, hogy a kábítószert az apa felbujtására a fiú rejtette el a személygépkocsiban. A szülők a múlt héten állapodtak meg ab­ban, hogy a kisfiú döntheti el, melyikükkel szeretne együtt élni és hol szeretne iskolába járni. Mehmet Karcsi máshol, külföldön folytassa tanulmányait - nyilatkozta lapunknak Tóthné Lengyel Mária, az iskola igazgatója. Bogosné Papp Edina nem akarta részletezni, mit értett azon, hogy „egy kicsit" megkönnyebbült, de azt el­mondta, hogy a múlt héten hármas­ban együtt voltak Szegeden az ok­mányirodában, ahol útlevelet csinál­tattak a fiának. - Az apa tegnap is megígérte, hogy te­lefonon, e-mailben és az interneten fo­lyamatosan tarthatom a kapcsolatot Memivel - mondta Bogosné Papp Edina, aki arra a kérdésre, hogyan búcsúztak el egymástól mindössze annyit mon­dott: - Én elbúcsúztam a kisfiámtól! D0R0ZSMA SZOKÁS SZERINT TEGNAP IS ÁTVETTE A NAGYALLOMAS SZEREPET Kevesen sztrájkoltak, és hamar abba is hagyták A VASUTASSZTRÁJK ALATT BUSZOK VITTÉK AZ UTASOKAT KISKUNDOROZSMÁRA Éjféltől mindössze reggel 9-ig sztráj­koltak tegnap a vasutasok, akkor a VDSZSZ újfent felfüggesztette a mun­kabeszüntetést. Megint alig pár órá­val korábban jelentették be, hogy sztrájk lesz, a követelések pedig vál­tozatlanok voltak. így megy ez már hónapok óta, viszont tegnapra a munkabeszüntetők száma vészesen megfogyatkozott. Délre szinte telje­sen helyreállta menetrend. MUNKATÁRSUNKTÓL Minden a megszokott forgatókönyv szerint zajlott tegnap hajnalban és reg­gel. A szegedi nagyállomás néhány for­galomirányító és jegyvizsgáló munka­beszüntetése miatt leállt, az épület kongott az ürességtől. A sztrájkolok mérgesen fogadták a sajtó érdeklődé­sét, és egyetlen szó kommentárt sem fűztek szakszervezetük követeléseihez. Tari János forgalmi koordinátor vi­szont, túl egy konferenciabeszélgeté­sen Budapesttel, sorolta a számokat: éjszaka a nagyállomás 17 forgalmistá­ja közül 7, a nappali műszakban 33-ból 6 fő sztrájkolt. Pacz Béla, a sze­mélyszállítási központ vezetője még csak az éjszakai összesítéssel rendel­kezett 8 órakor: a jegyvizsgálók, pénz­tárosok és az egyéb beosztású, össze­sen 83 dolgozó közül csak hárman nem vették fel a munkát. Vagyis vé­szesen megfogyatkozott a sztrájkolok száma. Délután Szentes-Bíró Ferenc­től, a MAV Zrt. szegedi területi kom­munikációs vezetőjétől megtudtuk, valóban kevesen sztrájkoltak, keve­sebben, mint az országos átlag. A déli megyékben 536 vonat közül mindösz­sze 20 maradt ki, vagy közlekedett rö­videbb útvonalon. Minden úgy történt tegnap is, mint eddig minden munkabeszüntetéskor: Szeged sztrájkolt, Dorozsma (és Ró­kus) dolgozott. Azok az utasok tehát, akiknek mindegy volt, mikor érnek Fotó: Karnok Csaba fővárosba. Mintegy húsz utas kapasz­kodott föl rá. Vida István győri nyugdíjas például Szegeden élő lányától utazott egy ceg­lédi rokonhoz, Pusztai Anna építész hallgatónak pedig csak déltől lett volna órája, igaz, azt megelőzően szeretett volna ügyeket intézni a dékániban. A tegnap délutáni tárgyalásokon sem jutott előbbre a MÁV és a VDSZSZ Sztrájkrend 2007. november 7.: Kétórás figyelmeztető sztrájkot tart a VDSZSZ, tiltakozásul az egészségbiztosítás átszervezése, a korkedvezményes nyugdíjrendszer tervezett változása és a szárnyvonalak bezárása ellen. 2007. november 21.: Hatórás vasutassztrájk a MÁV-nál. 2007. november 23.: Megint hat órára leáll a vasút. 2007. december 17.: Egynapos sztrájk, a korábbi követelésekkel. 2008. február 1.: Hajnali 3 és déli 12 között állnak a vonatok. Immáron újak a követelések: 10 százalékos béremelés és nettó 250 ezer forintos egyszeri juttatás a MÁV Cargo privatizációs bevételéből. 2008. február 4-7.: Határozatlan idejű sztrájkot hirdetnek, majd három nap múlva váratlanul (február 15-i beígért folytatással) felfüggesztik. Addigra a vonatok mintegy fele már közlekedik. A tárgyaló felek között továbbra sincs egyezség. 2008. február 25.: Sztrájk 0 órától reggel 9-ig. Budapestre, reggel az Indóház téren felszálltak arra a buszra, amely szo­kás szerint elvitte őket Dorozsmára, hogy onnan szinte menetrend szerinti pontossággal Budapestre utazhassa­nak. Amikor 9-kor a VDSZSZ felfüg­gesztette a sztrájkot, a Dorozsmáról már éppen indulásra kész vonatot a szegedi nagyállomásra irányították, hogy onnan 9.42-kor startolhasson a a sztrájkkövetelések ügyében, a követ­kező egyeztetést szerdán 11 órakor tart­ják. Gaskó István elnök azt mondta: ar­ról még nem döntöttek, hogy alkalmaz­zák-e a további sztrájkot mint nyomás­gyakorló eszközt a következő, szerdai tárgyalás előtt, vagy utána. További fotók a témáról az interneten: delmagyar. rm így mindenkinek részesednie kellene minden privatizációs bevételből. SZÁVAY ISTVÁN Zavarórepülések Egyben biztos vagyok: Gaskó István karizmatikus személyiség. Ha nem így lenne, aligha tudná rendszeresen sztrájkba vinni - lényegében lehetetlen követelések jegyében - tagságát. Lehetetlen követelések? Bizony, azok. A mai helyzetben hétszáza­lékos béremelés után még tízet követelni legalábbis értelmetlen, hát még a privatizációs bevételből minden dolgozónak negyedmilliót. Igaz, mindez jól hangzik, csakhogy az abszurd tartományában lako­zik. Nem véletlen, hogy a versenyszférában sztrájkról alig hallani, pedig a magáncégeknél dolgozók fizetése az utóbbi években jócskán lemaradt az • • Igy mindenkinek állami cégeknél folyósított tekintélyes W m részesednie béremelések miatt. Ennek egyik oka: az állam jókora pénzeket vont ki a ma­gánvállalkozásokból, hogy intézményi és vállalati alkalmazottjait tisztessége­sebben megfizethesse. Ami persze in­dokolt volt, hiszen egy időben bérelőnnyel rendelkezett a versenyszféra, és azzal is mindenki egyetért, hogy a pedagógusok és egészségügyi alkal­mazottak igenis rászorultak az ötvenszázalékos béremelésre. Aztán fordult a helyzet. Az állami túlköltés leültette a gazdaságot, a versenyszféra bérei az utóbbi években lemaradtak. Annak az oka pedig, hogy a magángazdaságban nem hallunk sztrájkokról, nem a jó fizetés, hanem a mérlegelés. Senki nem szeretne utcára kerülni azért, mert túlzó követelései miatt bezár a cég, és áttelepül mondjuk Bulgáriába. Gaskóék viszont már hónapok óta sztrájkolgatnak. Talán azért is, mert a korábbi közüzemi sztrájkoknál dühítő módon lefeküdt a tulajdo­nos, azaz az állam. Mindjárt vittek egy kalap pénzt, csak ne legyen fel­fordulás. Mellesleg pedig a többletkiadást kifizettették velünk, az adófi­zetőkkel. Szemben mondjuk Sarkozyvel, aki az elnökké választása utáni vasutassztrájk alkalmából kijelentette: Sztrájkolni lehet, de pénz nincs! Lehet, hogy ebből is tanult a magyar kormányzat, amely azt is kénytelen tudomásul venni, hogy újabb terheket már nem lehet az adózókkal lenyeletni. És Gaskó most taktikát váltott. Afféle zavarórepúléseket szervez, hiszen néhány órás munkabeszüntetéssel legalább huszonnégy órára szét tudja zilálni a vasúti közlekedést. A munkabeszüntetők így még komolyabb bértől sem esnek el, és tovább sztrájkolgathatnak abszurd követelésekért. Hogy miért abszurdak? Ki kapott a mai helyzetben 17 százalékos béremelést? Ki kapott százezreket azért, mert cégét a tulajdonos eladta másnak? Ilyen alapon minden magyar állampolgárnak részesednie kellene minden privatizációs bevételből. Még a MÁV Cargóéból is, hi­szen éveken át mi, adófizetők viseltük a vasút tekintélyes veszteségeit. Nosza, osszuk ötmillió felé a pénzt? És nyújtsuk be a számlát azért a kétbilliós (kétezer milliárdos!) összegért is, amely a rendszerváltás óta lényegében nyomtalanul folyt el a változásra képtelen vasútnál az adó­fizetők pénzéből? Mi maradna akkor a vasutasoknak? Válasz nincs. De a karizmatikus Gaskó István nyilván újabb, jó esetben is pirruszi csatákba vezeti majd híveit. Kikelettel kel a kullancs Akár a hét végén elkezdhetik a kul­lancsirtást Szegeden - ha a napi hő­mérséklet tartósan tizenöt fok fölött marad. Az állatorvosi rendelőkbe már most tucatnyi négylábút visznek be - beléjük másztak a vérszívók. KISS GÁBOR GERGŐ A levegő hőmérséklete az elmúlt na­pokban rendre elérte a 15 fokot, ami a legideálisabb a kullancsok számára. A vérszívók ilyen időben kezdenek tö­megesen előbújni téli rejtekükből. Az enyhe időjárás a hét második feléig mindenképpen megmarad: a hőmé­rők tegnap délben több helyen már húsz fokot is mutattak Szegeden. Ta­valy a város zöldterületein március közepén kezdte el irtani a vérszívókat a környezetgazdálkodási kft. alvállal­kozója. - Ha tartósan tizenöt fok felett marad a hőmérséklet, akkor már a hét végén el tudjuk kezdeni az irtást. Folyamato­san figyeljük a vérszívók mozgását ­magyarázta Lukács Attila. A környezet­gazdálkodás műszaki vezetője elmond­ta, hogy az eddig tapasztaltak szerint a város zöldterületeinek - beleértve az bölcsődék, óvodák és iskolák környé­két - megtisztítására elegendő az egy­szeri irtás, aminek költsége egy-másfél millió forintot emészt fel. Tavaly mind­össze néhány kutyafuttató környékét kellett többször végigjárniuk. Az állatok ráadásul, főként a kutyák, még nagyobb veszélyben vannak. Rá­juk különösen a kullancs nyálában ta­lálható babesia canis nevű vérparazita a legveszélyesebb, amivel igencsak fer­tőzött Csongrád megye. Perényi László állatorvos elmondása szerint az elmúlt héten már tömegesen vitték be a gazdik kullancs csípte kedvenceiket a rendelő­be. - Még januárban, jeges, és havas időben is volt kullancsos esetünk - ma­gyarázott a doktor. A kullancs az emberre nézve kétféle betegséget terjeszthet. A bakteriális fer­tőzésként ismert Lyme- kórt, ami ellen nincs védőoltás, valamint a vírusos agyvelőgyulladást. - Hozzánk évek óta nem jelentettek be vírusos agyvelő­gyulladást, szemben a Lyme-kórral, amelynek baktériumával, a borelliaval viszont fertőzöttek a dél-alföldi régió kullancsai - mondta Tombácz Zsuzsan­na, régiós járványügyi osztályvezető. Az ország nyugati fele azonban endémi­ás terület: itt állandóan találhatók olyan kullancsok, amelyek terjesztik a vírusos agyvelőgyulladást. Az ÁNTSZ adatai szerint Lyme-kór­ban Csongrád megyében nagyjából ötvenen, a régióban százan beteged­nek meg évente. FERTŐZÖTT MEGYÉK ÉS MEGELŐZÉS. Nyugat-Magyarországon már másfél hete felbukkantak az első kullancsok. A vérszívók fertőzöttsége Győr-Moson-Sopron megyében például évek óta átlagon felüli: tízből legalább hat okoz valamilyen betegséget. Aki hosszabb időre látogat ezekbe a megyékbe, annak különösen ajánlott az enkefalitisz, azaz a vírusos agyvelőgyulladás elleni védőoltás. A be­tegség elleni tökéletes védettséghez három oltásra van szükség. Az elsőt követő­en egy-három hónap eltelte után kell beadatni a következő vakcinát, a harma­dikat pedig a második után kilenc-tizenkét hónapra kell kérni. Emlékeztető oltá­sokra három évente van szükség. Az oltóanyag darabja 2914 forintba kerül. A há­zi kedvenceket élősködők ellen védő bedörzsőlőszerekért az állat méretétől füg­gően alkalmanként 1500-1700 forintot kell fizetni.

Next

/
Thumbnails
Contents