Délmagyarország, 2008. február (98. évfolyam, 27-51. szám)

2008-02-25 / 47. szám

SIKER, ERTEK ESGAZDASAG MINDEN HÉTFŐN SZERKESZTI: KOVÁCS ANDRÁS 2008. FEBRUÁR 25. o a pénz beszel VERSENY AZ UNIÓS MINIMÁLBÉREKBEN Angliában a magyarországi minimálbér ötszörösét fizetik ki legkisebb bér­ként, a szomszédos Ausztriában a három és félszeresét. Ha azonban tőlünk keletebbre megyünk, alacsonyabb kereseteket találunk. Igaz, lassan a lesza­kadók is felzárkóznak hozzánk. Arra kerestünk példákat, mennyi országon­ként a minimálbér, és mire futja belőle. FEKETE KLARA A 27 uniós tagország közül huszon­egyben vezették be a minimálbér in­tézményét. A sort Luxemburg vezeti 1570 euróval (405 ezer forint), majd Ír­ország következik, a harmadik helyen pedig Nagy-Britannia áll. Ausztriában ettől az évtől senki­nek nem adható bruttó 1000 euró (260 ezer forint) alatti összeg. Az osztrák minimálbéres munka főként a határ mentén ingázóknak éri meg az alacsonyabb megélhetési költsé­I A minimálbér összege az EU-ban ORSZÁG | EURÓ 1. LUXEMBURG ' 1570 2. ÍRORSZÁG 1499 3. ANGLIA 1381 4. HOLLANDIA 1317 5. BELGIUM 1283 6. FRANCIAORSZÁG 1280 7. AUSZTRIA 1000 íITGÖRÖGÖRSZÁG 668 9. MÁLTA 617 10. SPANYOLORSZÁG 600 1. SZLOVÉNIA 538 12. PORTUGÁLIA 426 13. CSEHORSZÁG , 288 14. LENGYELORSZÁG 282 15. ÉSZTORSZÁG 278 16. MAGYARORSZÁG 258 17. LETTORSZÁG 227 18. SZLOVÁKIA 224 j19. LITVÁNIA 203 20. ROMÁNIA 138 j 2T BULGÁRIA 112 FORRÁS: EUR0S1AT 2008 DM-GRAFIKA gek miatt. Ennél magasabb összegű legkisebb keresetre számíthatnak azok, akik a munkaerőpiacot telje­sen megnyitó Nagy-Britanniát vagy Írországot veszik célba. Nagy-Britan­niában többek között a szakácsok, a pincérek, a konyhai kisegítők, a piz­zafutárok számíthatnak minimális órabérre, ami 5,52 font. Heti 40 órás munkát feltételezve körülbelül brut­tó 360 ezer forintot kaphatnak. Íror­szágban egy kicsivel többet, 1499 eu­rót (mintegy 380 ezer forintot) lehet keresni. Érdemes azonban megjegyezni, hogy mindkét országban, különösen Angliában a magyarországinál jóval drágább az élet. Londonban például a szobabérlés havonta több mint 100 ezer forintba, a tömegközlekedés 18-28 ezerbe kerül, az étkezés pedig legalább 35 ezer forint, és ezzel a ke­resetünk felét már el is költöttük. Lu­xemburgban sem olcsó az élet, ha a lakásbérlésből indulunk ki, de több pénz megmaradhat, mint Angliában. Bulgáriában, Romániában és Ma­gyarországon viszont még az alapve­tő szükségletekre se futja a minimál­bérből. Míg Magyarország a minimálbér uniós toplistáján tavaly a tizenhar­madik helyen állt, azóta az egykori keleti blokk országai közül Lengyel­ország (282 euró) és Észtország (278 euró) is elénk került. Ha a tendenciát nézzük, akkor nagyon könnyen el­képzelhető, hogy néhány éven belül a tizenhatodik helynél is hátrébb ke­rülünk: 2004 óta ugyanis Romániá­ban a duplájára, Lettországban és Bulgáriában pedig 80 százalékkal emelték a minimálbért, míg nálunk csak 36 százalékkal, 258 euróra (69 ezer forintra). Igaz, a román mini­málbér még mindig csak fele a ma­gyarénak. Nincs törvényileg meghatározott minimálbér Németországban, Cipru­son, Dániában, Svédországban, Finn­országban és Olaszországban. Gázliberalizáció a megye legnagyobb fogyasztójánál A VILLER0Y A SZABAD PIACRÓL VÁSÁROL KOROM ANDRÁS A megye legnagyobb gázfogyasztója, a vásárhelyi Villeroy & Magyaror­szág Zrt. már az Égáz-Dégáz Zrt. ke­reskedelmi leányvállalatától, a D-Energia Kft.-tói vásárolja jelenleg a földgázt. A mellékletünkben nem­régiben bemutatott céggel kötött egy­éves szerződés március 31-én jár le. A Villeroy most mérlegeli, hogy a beérkezett szállítói ajánlatok közül melyiket válassza, azaz, kivel kös­sön a következő egy évre gázszolgál­tatási szerződést. Sebesi Bálint, a szanitergyártó cég ügyvezető igazgatója azt mondta, a rengeteg ajánlat közt szerepel az El­ső Magyar Földgáz- és Energiakeres­kedelmi és Szolgáltató Kft.-é is. - Mi már évek óta a szabad piacról vásároljuk a gázt, és van lehetősé­günk egy évnél rövidebb, de akár hosszabb szerződés kötésére is ­mondta. Sebesi Bálint ugyanakkor hangsúlyozta, a döntésnél az elsőd­leges szempont az ellátás biztonsá­ga, a második az ár, a harmadik pe­dig az árstabilitás. - A legtöbb keres­kedő nem ajánl fix árat, hanem inde­xálja általában az olajártól függően. Márpedig a termelési költségünk je­lentős részét teszi ki az általunk használt évi 13-14 millió köbméternyi földgáz. De mi vásároljuk meg a szomszédunkban működő edény­gyárnak és a többi üzemnek is, hi­szen közös az infrastruktúránk. Így viszont évente összesen 24-25 millió köbmétert veszünk - mondta Sebesi Bálint. A Green Controll 25 milliós támogatást nyert a kutatásra LASSAN PIACRA LÉPNEK AZ „OLAJFALÓKKAL" 1 Kiss István az oltóanyag-aktivitás mérését mutatja a szegedi Bay-intézet laboratóriumában FOTÓK: KARNOK CSABA 9 KÖRNYEZETVÉDELMI OLTÓANYAG. A kutatásokat a Bay Zoltán Közala­pítvány Biotechnológiai Intézeté­ben végzik. A szegedi kutatóköz­pont megbízott igazgatója, Kiss István elmondta: a feladatuk a baktériumok „nevelése" és a megfelelő tápoldatok elkészítése. Az ipari gyártásra és alkalmazásra tették a hangsúlyt. Az igazgató el­mondta, hogy ezeknek a mikroor­ganizmusoknak - mint minden élő szervezetnek - szénre és ener­giára van szükségük. A baktériu­mokat a talajba juttatják, ahol a földben lévő szennyeződést (szén­hidrogéneket) hasznosítják föl mint táplálékot. lő helyre elszállítani. A munkálatok elérhetik az 5-6 millió forintos költsé­get is. Ha azonban a talajvíz is szeny­nyezett, akkor speciális drénrendszert kell a földbe helyezni, és átmosni a ta­lajvizet, és speciális, úgynevezett „sztrippellő" segítségével a szénhidro­géngázokat semlegesíteni. Ezek költ­sége a legjobb esetben is 10-15 millió forint. - Jóval olcsóbb megoldás a bakte­riális kármentesítés - mondta Vesselé­nyi István. Ezzel a technológiával olyan baktériumtörzseket és környe­zetbarát vegyi anyagokat juttatnak le a földbe, illetve a talajvízbe, ami fel­gyorsítja a szénhidrogének lebomlá­sát. Például a benzin hamarabb le­bomlik, mint a gázolaj, s a folyamatok hamarabb mennek végbe homokos ta­lajban mint kötött, agyagos talajban. - Először kiválasztjuk azt a baktéri­umtörzset, illetve „baktériumkonzor­ciumot", amely a leghatásosabban tudja lebontani ezeket a szennyeződé­seket, majd ezt a földbe juttatjuk, és azok elvégzik a munkájukat - magya­rázta a piaci nyitás előtt álló cég ügy­vezetője, aki elmondta, hogy a mint­egy 25 milliós uniós támogatás kuta­tásra és terepi kísérletekre ment el. A vezető szerint ezzel a technológiával épített területen is tudnak dolgozni, vagyis nem kell elbontani az épülete­ket a hagyományos technológiákkal szemben. Több tízmilliárd forint uniós pénz érkezett az elmúlt három és fél évben Csongrád megyébe, ezen belül Szegeden 530 sikeres pályázatra 13,5 milliárd forint támogatást ítéltek meg. És ez csak a szegedi szám, nem csoda, ha a pénzfelhasználását csupán minden huszadik vállalkozásnál, szervezetnél tudják ellenőrizni. Sorozatunkban lapunk az uniós pénzek nyomába eredt, mire fordították a pénzt, jól gazdálkodnak-e a támogatásokkal Szegeden. Ezúttal a Green Controll Bt.-nél jártunk. KUNSTÁR CSABA - Elérkezett az ideje, hogy kilépjünk a piacra. Az elmúlt két és fél év alatt ki­dolgoztuk a „környezetvédelmi oltó­anyag" technológiát, amivel ki tudunk lépni - mondta Vesselényi István. A Green Controll Bt.-t négy, a Szegedi Tu­dományegyetemen végzett kutató ala­pította 2005 elején. A cég csaknem 25 millió forintos uniós támogatást nyert el arra, hogy a „kombinált biológi­ai-kémiai kármentesítési technológiá­ját" kidolgozhassa. A köztudatba „olajfaló baktériu­mok" néven került be a technológia, a kutatók azonban kézzel-lábbal tilta­koznak az elnevezés ellen, mondván: itt többről van szó. Magyarországon, ezen belül is a Dél-Alföldön rengeteg szennyezett te­rület található. A laktanyák szinte ki­vétel nélkül ide tartoznak - közölte Vesselényi István, aki példaként emlí­tette az egykori szovjet laktanya he­lyén működő öthalmi kollégiumot te­rületét, ahol a talajban gyakorlatilag szinte minden élet kiveszett. Hasonló az arány az egykori és a jelenleg is működő TÉESZ-eknél, amelyeknek mintegy 90 százaléka szennyezett. A benzinkutak tavaly év végéig kaptak határidőt arra, hogy korszerűt­len tartályaikat lecseréljék. Ekkor de­rült ki, hogy a kutak 30-40 százaléka szennyezett volt - állította a harminc­éves ügyvezető. Tapasztalatai szerint a töltőállomások nagy részénél nem­csak a föld volt szennyezett, hanem a talajvíz is. - Mivel a talajvíz állandóan mozog, a szennyeződést több kilométerre is elszállíthatja, ami a növény- és állat­világra nézve akár végzetesen is ala­kulhat egy adott területen. Az embe­reknél pedig az olaj-, benzin- vagy egyéb szénhidrogénes szennyezés akár rákkeltő is lehet, amolyan lassú méreg - tette hozzá. A hazai környezetvédelmi felügye­lőség dolga, hogy kötelezze a cégeket a károk elhárítására. Magyarországon leginkább a földcserét alkalmazzák. Ilyenkor a veszélyes hulladéknak mi­nősülő szennyezett talajt egyszerűen lecserélik. Sok esetben 70-100 köbmé­ter földet kell kiemelni, majd megfele­• A baktériumtenyészet válogatása

Next

/
Thumbnails
Contents