Délmagyarország, 2008. február (98. évfolyam, 27-51. szám)

2008-02-25 / 47. szám

Hétfő, 2008. február 25. Aktuális 15 visszavásárolnák egykori székházukat a vállalkozók Elővásárlási jogot kér a Bartókra SERTÉSSZÁÜÍTÓ KAMION BORULT FEL A RÉGI 5-ÖSŐN • Felborult tegnap délben egy sertéseket szállító, magyar sofőrrel közlekedő olasz rendszámú kamion az E75-ÖS úton (a régi 5-ösön), a kettős körforgalom után Budapest irányába. Személyi sérülés nem történt, a malacok jelentős része azonban elpusztult, néhányat pedig a hely­színre érkezett hatósági állatorvosnak kellett elaltatnia. A baleset után teljes útlezá­rást rendeltek el, amíg a malacokat összeterelték, elszállították és az utat szabaddá tették. A forgalom órákon át az M5-ös autópálya felé kerülhetett. A balesetet az első feltevések szerint az okozhatta, hogy a járművezető nem megfelelő íven, vagy túl nagy sebességgel hajtott ki a körforgalomból. Fotó: Miskolczi Róbert További fotók a témáról az interneten: delmagyar A KIGYULLADT TÉVÉ OKOZTA A TRAGÉDIÁT SZEGEDEN Füstmérgezésben halt meg egy idős asszony Az otthonnak adta egymillió forintját A 88 éves mindszenti Magyar Sándor úgy döntött, összekuporgatott egy­millió forintját a helyi idősek ottho­nának adományozza. Sanyi bácsi ­kubikos volt, részt vett a földalatti építésén is. 1992 óta az otthon lakó­ja, ott ápolták, gondozták, törődtek vele, míg két fia egyszer sem láto­gatta meg az eltelt tizenhat év alatt. Ezért is gondolta úgy, az összeg az intézményt illeti. lalkozói, iparosok, kereskedők, kéz­művesek, s több mint ötven évig adott otthont a kamarának. Szeri István, a CSMKIK elnöke meg­erősítette információinkat. Mint el­mondta, a kamara mindig nosztalgiá­val tekintett a Bartók épületére, ezt jelzi az a márványtábla is, melyet a szegedi kamara megalakulásnak 110 éves évfordulóján, 2000 június 8-án helyeztek el az épület Deák Ferenc ut­ca felőli oldalán. A rendszerváltozta­tás után a kamarákat kihagyták a kár­pótlásból, így a mai vállalkozók leg­följebb szellemi örökösei lehetnek a patinás épületnek. A ház sorsa érzel­mi kérdés is számukra. Éppen ezért, most, hogy a városnak tervei vannak a Bartókkal, a kamara elővásárlási jo­got kér az önkormányzattól. Kérdé­sünkre válaszolva, Szeri István kije­lentette: a kamara bármelyik pillanat­ban képes megvásárolni a Bartók épü­letét ugyanazon az áron, mint bárki más. A lépéshez természetesen testü­leti döntések kellenek. Ha visszakerülne a kamara tulajdo­nába a Bartók épülete, valószínűleg egyfajta vállalkozói központot, inkubá­torházat létesítenének benne - tudtuk meg Horváth Lajos titkártól. A kamara ügyintéző szervezetének vezetője so­rolja azokat az európai uniós pályáza­tokat, melyek segítségével - a szerbiai partnereket is bevonva - eurorégiós vállalkozói programokat tudnának ko­ordinálni és bonyolítani az épületben. Már csak a holttestét találták meg a tűzoltók annak az idős szegedi asz­szonynak, akinek a lakásában szom­baton hajnalban gyulladt ki egy te­levízió. Az egyedül élő, 72 éves Jutka néni füstmérgezést kapott. MUNKATÁRSUNKTÓL - Judit, Judit, kiáltottam neki, miköz­ben dörömböltem a lakás ajtaján. Semmi válasz nem érkezett - mondta az az asszony, aki szombat hajnalban egy óra körül, lányával együtt érkezett haza Kossuth Lajos sugárúti otthonuk­ba. A hatodik emeleten lakó nő el­mondása szerint ekkor már az egész folyosót gomolygó füst lengte be, a környéket égett bakelit szaga járta át. Az égő lakás tulajdonosa már nem tu­dott ajtót nyitni a kétségbeesett döröm­bölésre. A 72 éves Jutka néni ekkor va­lószínűleg már nem élt. A tűzoltókat az idős nő szomszédja értesítette. Az asszony halálát valószínűleg füst­mérgezés okozta. A vizsgálatok szerint kigyulladt a néni televíziója, majd az áll­vány is lángra kapott. Vélhetően az ek­kor felszabadult mérges és gyilkos gázok okozhatták a televíziózás közben elbó­biskoló Jutka néni halálát. Még másfél nappal a tragédia után is szúrós szag ter­jengett a szerencsétlenül járt asszony la­kása előtt, a félig kinyitott konyhaabla­kot és szúnyoghálót pedig mindenhol korom borította. - A jobbkezem volt, tele élet vidám­sággal - mondta csüggedten a mozgá­sában korlátozott Bánosné, akinek időnként Jutka néni intézte a bevásár­lást. Az ugyancsak 72 éves néni el­mondta, ő nem is hallotta a tűzoltókat, amikor azok a riasztás után megérkez­tek a hatemeletes házhoz. - Másnap reggel néztem, hogy mi az a sok korom az ajtómon. Utána tudtam meg mi tör­tént. Még most sem tértem teljesen ma­gamhoz - mondta könnyes szemmel. Az egyedül élő Jutka néni ajtaján különböző feszítő szerszámoktól szár­mazó nyomokat lehetett látni. A szomszédok úgy tudták, hogy még­sem ezen, hanem a résnyire nyitott konyhaablakon sikerült végül a tűzol­tóknak a lakásba jutni, ahol a füstölő televíziókészülék mellett már csak az idős asszony holttestét találták meg. KORMOS KONYHAABLAK A TRAGÉDIA HELYSZÍNÉN Fotó: Miskolczi Róbert IMRE PÉTER Magyar Sándor 1920. augusztus 10-én született Mindszenten, a 88. évét tapos­sa. Az egykori kubikos felesége halála után, 1992-ben költözött be, azóta lakik, él a mindszenti idősek otthonában. - Mindig változott, hogy havonta mennyit tudtam félretenni - mondta kedvenc időtöltése, tévézés közben Sa­nyi bácsi, akit az otthonban kerestünk fel. - Egymillió gyűlt össze, nem tudom mire költik, azt szeretném, ha orvosi, beteg- és imaszobát alakítanának ki be­lőle. A fejlesztésre, a minél jobb körül­ményekre nagy szükségük van az ilyen magukra maradt szerencsétleneknek, mint amilyen jómagam is vagyok. Keserű szavak. Mikor családjáról faggatom, két fiáról csak annyit mond: az otthonban még nem nyitották rá az ajtót, egyszer sem látogatták meg. Az egyikről azt sem tudja hol él, a másik Mindszenten lakik. Világéletében - 1938-tól nyugdíjba vonulásáig, 1980-ig - kubikosként dol­gozott, ebben a minőségében bejárta az országot. Legszívesebben a földalatti építésére emlékszik, ahol éveket töltött el, és büszkén mondta: huszonnégyen jelentkeztek, de csak nyolcan feleltek meg a szigorú követelményeknek, egészségügyi elvárásoknak. Köztük volt. Ez a foglalkozás jó megélhetést biztosított neki és családjának, viszont szinte csak hétvégenként láthatta sze­retteit. Korábban megjárta a frontot is, a második világháborúból, a lengyelor­szági hadifogságból 1948-ban tért haza. - Olykor olyan élesen villannak fel az emlékek, mintha tegnap történtek SÁNDOR BÁCSI TIZENHAT ESZTENDEJE ÉL A MINDSZENTI IDŐSEK OTTHONÁBAN, AMELYNEK MOST MÁR SZPONZORA IS Fotó: Tésik Attila volna: 1943. január 13-án hajnali 5 óra­kor törtek át az oroszok a Donnál, pon­tosabban a Don, a Dnyeper és Dnyesz­ter vidékén, és szorítottak bennünket Ukrajnán keresztül Lengyelország felé. Borzalmas volt, szinte látom... De azt is tapasztalom, hogy egyre több dolgot felejtek el, esik ki a fejemből. Az egészsége, ahogy fogalmaz: tűr­hető, gyógyszereket szed, de súlyos betegsége nincs. Azt azonban nagyon sajnálja, hogy már nem igazán tud se­gíteni a nővéreknek, ápolóknak. - Korábban sokat dolgoztam, főleg kertészkedtem, az otthon, a kert szinte tündöklött a sok virágtól. Magam vá­sároltam a palántákat, ültettem el és törődtem a növényekkel. Tavaly még csináltam, aztán ősszel kezdtem lerob­banni, mostanra elgyengültek a keze­im, a csuklóim, nem bírom megtarta­ni a szerszámokat. Az épület közelé­ben még sétálgatok, kimegyek az ut­cára, nézelődöm, de nagyobb „túrára" nem vállalkozom. Nincs már semmi kívánságom, nem várok semmit az élettől. De az otthonbeli közös ünne­pek kellemesek, szépek: összegyű­lünk, jókat beszélgetünk - búcsúzott mosolyogva Sanyi bácsi. ELLÁTJA MAGÁT. - Megnézheti, most is szép rend van a szoba rám eső részében - mutatta büszkén Sanyi bácsi az ágyát és azt a sarkot, ahol lakik. - Mindent összehajto­gatok, ellátom magam, lefürdök, olykor még a huzatot is áthúzom a párnán és a paplanon, bár ez egy kicsit már nehezemre esik. Információink szerint a Csongrád Megyei Kereskedelmi és Iparkamara (CSMKIK) elővásárlási jogot kér az önkormányzattól a vállalkozók által 1896-ban épített egykori székházára, az eladósorba került Bartók Béla Mű­velődési Központ épületére. MUNKATÁRSUNKTÓL Miután a szegedi közgyűlés legutóbbi ülésén döntött a Bartók Béla Művelő­dési Központ sorsáról (a városi ügyész­ségnek ígérték az épületet), vállalko­zók egy csoportja azzal kereste meg a kamarát, hogy - ha már vissza nem kaphatja - vásárolja vissza egykori székházát. Az épületet 1896-ban saját pénzükből emelték a város akkori vál­A MŰVELŐDÉSI HÁZAT AZ ÜGYÉSZSÉG IS SZERETNÉ MEGKAPNI Fotó: Schmidt Andrea

Next

/
Thumbnails
Contents