Délmagyarország, 2008. február (98. évfolyam, 27-51. szám)

2008-02-23 / 46. szám

Szombat, 2008. február 23. Szieszta - Programajánló 115 Kozos ceget alapit az egyetem és az SZBK HÁROMBÓL KÉT MAGYAR NINCS TISZTABAN A NYUGDIJKORHATARRAL Mit vonnak le a béréből? Rengeteget, a maradékból nehéz megélni. (85 válasz) Sokkal többet, mint bármelyik uniós országban. (75) Szerintem átlagos. (17) Elfogadható, másutt sem jobb a helyzet. (20) Nem. Az állam számos szolgáltatást nyújt belőle. (5) I»2,5% 36,5% III 8,5% m io% | 2,5% MUNKATÁRSUNKTÓL A kutatásfejlesztés segítésére, az ipari kapcsolatok koordinálására közös céget hozott létre a Szegedi Tudományegyetem és a Magyar Tudományos Akadémia Szegedi Biológiai Központja - jelentette be Kiricsi Imre. Az SZTE rektorhelyettese hangsúlyozta: a cég feladata az egyetem tudásfeleslegének értékesítse a régió társadalma és ipara számára. A részvénytársaság - a korábbi Biopolisz pólusprogramhoz hasonlóan - az egészségiparban, a zöld biotechnológiában, a hulladékkezelésben, bioenergetikában, valamint az informatika és a gazdaságfejlesztés területén érdekelt. DEDIKÁLT SZENT-GYÖRGYI-FOTÓ A MÚZEUMBAN • Újabb Szent-Györgyi Albert-relikviával gazdagodott a Móra Ferenc Múzeum gyűjteménye. A Nobej-díjas tudós Vitéz Felsó'torjai Kováts fényképészmester szegedi szalonjában ült a felvevőgép lencséje elé. E portréból (képünkön) dedikált egyet hűséges munkatársának, Farkas Andrásnak. Az ereklyét Farkas Andrásné, a napokban a 97. életévét betöltő özvegy és nyugdíjas gépészmérnök fia adományozta a közgyűjteménynek. Farkasék egy házban laktak Szent-Györgyiékkel a Kálvária téren. A később Nobel-díjas Szent-Györgyihez közel állt laboráns munkatársa, szinte baráti kapcsolat alakult ki közöttük. A dedikált relikvia a Tisza Lajos körúti orvoskari Szent-Györgyi-emlékszobába kerül, ahol a múzeum gyűjteményéből a tudós íróasztala, szekrénye, szemüvege, írógépe és közel másfél száz fotója már megtekinthető. Fotó: Móra Ferenc Múzeum gyűjteménye úgy saccolta: a bruttó 38 százaléka elmegy különböző járulékokra és adóra. Szerinte a nők 60, a férfiak 62 vagy 63 éves korukban vonulhatnak nyugdíjba. A magyarok kétharmada nem tudja, mikor lehet nyugdíjba vonulni - az országos felérés szerint. Rögzítjük: az egységes nyugdíjkorhatár férfiaknak és nőknek (1998 óta) 62 év. - Minimálbéren voltam bejelentve, ezért 44 ezer forinttal mentem nyugA fizetésből levont ötféle adó és járulék közül egyet sem tud megnevezni a magyarok harmada. Az általunk megkérdezett Csongrád megyei dolgozók között egy sem akadt, aki hiba nélkül válaszolt volna kérdéseinkre. ÚJSZÁSZ1 ILONA BSTlhlatárokon túl Minden jövedelem adózik az uniós országok közül például az Egyesült Királyságban 10,22, 40; Olaszországban 23,29,31,39 és 45, míg Szlovákiában 19 százalékkal. A „nulla adókulcsot" is kínáló tagok közül az szja - jövedelemtől függően például Finnországban 11,15,21,27 és 34; Németországban 16,24 és 45 százalék. Svédországban a bruttó munkabér 18,5 százaléka nyugdíjjárulék, amelyből 16 százalék az aktuális kifizetéseket (a rendszer működtetését) fedezi, 2,5 százalék pedig a befizető számára egyéni tőkét képez. díjba - árulta el a 64 éves, vásárhelyi Tóth János. A nyugdíjas építési vállalkozónak hiába emelkedett 56 ezer forintra a járandósága, most is kénytelen dolgozni, hogy megéljen. Felesége még aktív: az 57 éves Marika tudja is az összes számot, amivel kurtább lesz a bruttó bére. De kijelentette: ugyanúgy nincs pénze nyugdíj-elötakarékoskodásra, mint a nyomdában dolgozó 32 éves Erzsi menyének. Mindössze a magyarok 17 százaléka, vagyis minden 6. munkavállaló fizet be pénzt valamelyik önkéntes kiegészítő nyugdíjpénztárnak, s ugyanekkora hányad mondta azt, hogy egyéb nyugdíjcélú megtakarításai vannak. A kutatók szerint nem meglepő, hogy az ország lakosainak zöme sehogyan sem takarékoskodik nyugdíjas éveire, és az emberek csaknem felét jelentős elszegényedés fenyegeti aktív éveik letöltése után. S A NETTÓ ARÁNYA. A www.adozona.hu bérkalkulátora szerint a minimálbérnek (bruttó 69 ezer forint) 81,4 százalékát viszi haza nettóként az egyedülálló dolgozó - az adók és járulékok levonása után. Ugyanakkor ez a bér a munkáltatónak 94 ezer 65 forint kiadást, vagyis 136,3 százalékos költséget jelent. Ha átlagdolgozónk a minimál kétszeresét (138 ezer forint) keresi, akkor a bruttónak csak a 71 százaléka üti a markát, miközben ennek kifizetése munkaadójának közel 135 százalékos költséget (186 ezer 180 forint) jelent. A munkavállalót - az 1 millió 700 ezer forintos jövedelemig 18, míg azon fölül 36 százalékos szja terheli. ÓM-GRAFIKA - Nálunk a jövedelem nagyságától függően 30-46 százalék a személyi jövedelemadó, míg a svédeknél vagy a franciáknál a 30 százalékot sem haladja meg - osztja meg velünk testvérintézményi beszélgetésekből gyűjtött tapasztalatát a szegedi Krúdy vendéglátó-ipari szakközépiskola közgazdász végzettségű igazgatója, Baráth Lajosné. - Azt már nem is említem, hogy ott a miénknél tízszer több fizetésért dolgoznak a pedagógusok. Amikor külföldi vendégeink megtudják, hogy egy itteni igazgató bére egy átlag pedagógusénál csupán a bruttó 30 ezer forintos vezetői pótlékkal több, vagy hogy a teljes bérköltségünknek mintegy 33,5 százalékát fizetjük 2008-tól nyugdíjjárulékként, el se akarják hinni. De persze mi se vagyunk büszkék e történelmi rekordra. Tudja-e, hogy a fizetéséből hányféle adót és járulékot vonnak le? Bruttó bérünknek hány százalékát fizetjük például nyugdíjjáruléknak? Magyarországon hány év a nyugdíjkorhatár? E három kérdést tettük föl néhány, a telefonkönyvből találomra kiválasztott Csongrád megyei dolgozónak - ellenpontozva egy minapi országos felmérést. A Magyarországi Volksbank és a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara Gazdaság- és Vállalkozáselemző Intézete által közösen készített felmérés ugyanis megállapította: a fizetésből levont öt adóból és járulékból a magyarok majdnem 30 százaléka egyet sem tudott megnevezni. S csak minden 12. megkérdezett tudott arra válaszolni, hogy pontosan mennyi nyugdíjjárulékot fizet. - Négy-öt féle járulékot vonnak tőlünk. Az egészségügyit (abból kétfélét, összesen 6 százalékot), a munkanélkülieknek szánt 1,5 százalékot. Az eddigi 8,5 helyett most 9,5 százalék lett a tőlünk levont nyugdíjjárulék, de ilyet a munkaadó is vastagon fizet. S persze az szja-előleget - idézte* maga elé fizetési papírját Nagyné Veres Tünde, az Alföld Bútorbolt eladója, aki A válaszadók döntő többsége szerint (79%) sok adót vonnak le fizetésünkből, a legnagyobb arányban vélekednek úgy, hogy rengeteg a levonás, és a maradékból nehéz megélni. Az elfogadó, belenyugvók össeessége 18,5%, a megkérdezettek 8,5%-a átlagosnak, míg 10%-uk elfogadhatónak tartja az adóterhek nagyságát. Kevesen (2,5%) gondolják úgy, hogy egyáltalán nem vonnak le túl sok adót a fizetésekből. Összességében elmondható, hogy a megkérdezett olvasók döntő többségének véleménye szerint túl sokat adózunk az államnak. Kutatási metódus: a kérdezés Ultija telefonos kutatás, a megkérdezettek száma 100 fő, a kérdezés ideje1008. február 19-11., a kérdezés helye Szeged. FORRÁS: INF0RMÉ0IA MARKETING TANÁCSADÓ KFT. WWW.INAMEOIA.HU Összesen (200): 100% A szegedi felsőoktatás 180 millióra számít a tandíjból Az első félévben 180 millió 369 ezer, 2012-re pedig már 1 milliárd 227 millió forint bevétele lehet a tandíjból a Szegedi Tudományegyetemnek. A tandíjról a március 9-i népszavazáson nyilvánítanak véleményt a választópolgárok. R. TÓTH GÁBOR 180 millió 369 ezer forint fejlesztési részhozzájárulást (fer), vagyis tandíjat fizetnek majd 2008 első félévében a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) hallgatói az egyetem előzetes kalkulációi szerint - tudtuk meg Tráser Ferenc gazdasági és műszaki főigazgatótól. Ez az univerzitás 60 milliárd forintos költségvetésének 0,3 százaléka. A következő esztendőkben azonban növekedne a bevétel, mivel a fer-t felmenő rendszerben vezetik be. A jelenlegi hallgatói létszámot figyelembe véve a prognózisok szerint 2009-re 609 millió 819 ezer, 2012-re már 1 milliárd Tervezett tandíjbevételek város váihalu összeg (millió forint) 1 hallgatói létszám (ró) Szeged 180 29 000 Debrecen 180 29 000 Budapest (Műegyetem) 200 20 000 Pécs 250 33 000 FORRÁS: DM-GYÍJTtS DM-GRAFIKA 227millió forint bevétele lehet a tandíjból az SZTE-nek. Arról, hogy megmarad-e egyáltalán a fer, népszavazás dönt március 9-én. A felsőoktatási törvény jelenlegi állapota szerint idén szeptembertől az államilag támogatott szakokon is tandíjat kell fizetniük a hallgatóknak - alapképzésben évi 105 ezer, mesterképzésben 150 ezer forintot. A fer felmenő rendszerben lép életbe, így a 2007 szeptemberétől egyetemre járóknak kell először fizetniük. Az első év végi eredmények alapján döl el, kinek kell fizetnie: a diákok legjobban teljesítő 15 százaléka mentesül, sőt ösztöndíjat is kap. Akik viszont az államilag támogatott képzésben nem teljesítik az intézmény által előírt minimális követelményeket, azok átsorolhatok költségtérítéses képzésbe, hogy az ott legjobban teljesítők kerüljenek a helyükre. Nem kell tandíjat fizetnie a hátrányos helyzetű hallgatónak, a terhességi-gyermekágyi segélyben, gyermekgondozási segélyben, gyermeknevelési támogatásban vagy gyermekgondozási díjban részesülő hallgatóknak, valamint a miniszteri ösztöndíjjal rendelkező külföldieknek. Jelenleg az SZTE 29 ezer 113 hallgatójának mintegy 30 százaléka, vagyis kilencezer diák fizet költségtérítést tanulmányaiért. Hogy az SZTE mennyit fordít majd ösztöndíjakra, mennyit fejlesztésre, egyelőre még nem lehet pontosan tudni, mivel a 2008. évi költségvetés tervezése jelenleg folyik - Tráser Ferenc elmondta, a büdzsé márciusi elfogadásáig erről nem érdemes találgatni. Az általunk vizsgált, hasonló hallgatói összlétszámú hazai egyetemek közül a szegedi és a debreceni prognosztizálja a legkevesebb bevételt a tandíjból. A 20 ezer hallgatót oktató Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem például 200 millió forintot vár a fejlesztési hozzájárulástól, a 33 ezres egyetemi polgársággal bíró Pécsi Tudományegyetem pedig 250 millió forinttal kalkulál az első félévre. MINIMÁLBÉRNYI ÖSZTÖNDÍJ. Egy jól tanuló, rászoruló hallgató akár 50-60 ezer forint támogatást is kaphat ettől az évtől - jelentette be az Oktatási és Kulturális Minisztérium nemrégiben. A hallgatói normatíva éves szinten 119 ezer forint, a köztársasági ösztöndíj 340 ezer forint lesz, a jegyzettámogatás, illetve a sport- és kulturális tevékenység normatívája 11 ezer 900 forintra emelkedik.