Délmagyarország, 2008. február (98. évfolyam, 27-51. szám)

2008-02-02 / 28. szám

101 Szieszta Szombat, 2008. februári. Diószegi, a híres vásárhelyi repüló'akrobata BALDIO DUÓ A CIRKUSZBAN A kanadai Vancouverben, 97 éves koraban, a közelmúltban hunyt el a neves repülőakrobata és kötéltáncos, a vásárhelyi Diószegi Sándor, aki először mutatta be védőháló nélkül a duplaszaltót. Az egykor világhíres Baldio duó, majd a k Ameronis tagja aktív pályafutását követően a tehetséges fiatalokat tanította. ES Kormos, mint az ördög A Baldio sikere nyomán több hasonló csoport is alakult Vásárhelyen, így a négytagú ARNISS (Herczegh Sándor, Juhász Imre - majd mikor lezuhant, őt Suba István követte -, Pataki Sándor, Tóth Ernő). Ez a csoport két alkalommal is szerepelt a városban 60 kilós rúdjaikkal ott egyensúlyoztak a mai Kossuth tér 6. szám alatti palota és a szemközti épület közt kifeszített kötélen. A második előadáson élő tűzijátékot ígértek, a mit sem sejtő tömeg annyit látott, hogy Tóth Ernő kabátban lépett a kötélre, hátán egy kis szekrénykével, melyből egyszerre petárda és tűzeső tört fel. E láttán a közönség soraiban pánik tört ki, s az artista kabátja is meggyulladt. A korabeli sajtó némi kárörömmel jegyezte meg, hogy a kötéltáncos olyan kormos lett, mint az ördög. Elképesztő fotók a Föld állatairól: fent afrikai elefánt, balra lejjebb nőstény és hím gorilla; tőlük jobbra párduc, balra lent a sarokban kenguru, vele szemben holdhal FOTÓ: PATRICK GRIES CSONTKÖZELBEN Diószegi Sándor sosem vesztette el jókedvét KOROM ANDRÁS A közelmúltban a kanadai Vancouverben hunyt el 97 életévében Vásárhely fia, a kiváló akrobata Diószegi Sándor. Kötélen kerékpároztak Diószegi Sándor egyszerű vásárhelyi fiatalemberből várt világszerte ismert és híres akrobatává, mégpedig nem mindennapi módon. A korabeli sajtó szerint történt ugyanis, hogy 1931 tavaszán bizonyos Strohscheiner Arthúr német artista-kötéltáncos elhatározta, megszörnyülködteti a vásárhelyieket. Másnap közhírré is tétette Szénási bátyóval, a város dobosával, hogy a következő vasárnap este 8-kor hajmeresztő dolgokat fog cselekedni a bíróság és a posta tetőzete között. Az érdekes az lesz, hogy mindezt csak alulról lehet majd megtekinteni. A vásárhelyiek a megjelölt időben ámulva meresztették a nyakukat és szemüket, míg az artista odafenn palacsintát sütött, majd egy kötélen dugóhúzó formában egy nemzetiszín zászlóval a földre siklott. A nem mindennapi mutatványtól elkápráztatott tömeg elszéledt, s két hazafelé tartó fiatalember, Balogh Mihály és Diószegi Sándor elhatározta, ennél különb dolgokat mutatnak be hamarosan. Olyanokat, melyekről az újságok is beszámolnak majd. Szorgalmasan gyakoroltak. A következő esztendőben a kikiáltó a vezetéknevükből összerakott Baldio duó mutatványát hirdette. A két fiatalember valóban túltett a német artistán, ók a kifeszített kötélen kerékpároztak, bemutatták a halálugrást, hátrafelé jártak, sót bukfenceztek is. Persze a tömeg tombolt. Az egykori tudósító szerint a két artista fehér trikóban, glére vasalt nadrágban porcelánbabának tűnt a magasban. Találkozott Josephin Bakerrel A Baldio duó később szép sikert aratott a magyar, majd a nemzetközi cirkuszvilágban is. Diószegi Ilona közlése szerint a valóságban édesapja akrobata pályafutását a Beketoff és Czája cirkuszban kezdte, mint légtornász-trapéz artista, repülőartista. Duplaszaltóval egybekötött repülésével ámitotta el a közönséget csoportjával, a 4 Ameronissal. Nagy sikert aratott Budapesten, s Európa nagyvárosaiban egyaránt. A kontinensen ő volt az első repülőakrobata, aki háló nélkül mutatta be a duplaszaltót. Egyetlen egyszer esett csak le, mégpedig az olaszországi Brindisiben, azért, mert akkor éppen gyomorrontásban szenvedett. Szerencsére nem esett komoly baja. Csakhogy elhatározta: új produkcióba kezd, s ehhez találta meg partnerként Vásárhelyen Balogh Mihályt, így született meg a Baldio művésznév, s mutathatták be a magas kötélen, a helyi közönség előtt is az egyensúlyozó számukat, létrával, székkel, kézen állva a drótkötélen. Maga mondta lányának, hogy 18 éves korában nagyon megtetszett neki a banánszoknyájáról világhíres táncos Josephin Baker. Két évvel később szálláshelyén a budapesti Hotel Royalban éppen ment felfelé a lépcsőn, amikor megpillantott egy elegáns, barna bőrű, lefelé igyekvő nőt: Josephin Bakert. A Baldio később kettévált, a 4 Ameronis a kontinens leghíresebb cirkuszaiban lépett fel. Kanadában magyarul A két fess fiatalemberből álló duóra az idősebb és a fiatalabb generáció is emlékezhet még Vásárhelyen. A fiatalabb főleg azért, mert aktív pályafutása befejezése után Diószegi Sándor felkarolta a fiatal tehetségeket, felkészítve azokat a cirkuszvüág kihívásaira. Bízott abban, közülük valaki a nyomába léphet. Három évtizeddel ezelőtt Kanadában telepedett le, 71 éves korában tanult meg teniszezni, s olyan jól játszott, hogy állandó partnerei is akadtak. Csakhogy sosem tanult meg angolul, s élete utolsó két évében ez nagyon bántotta. Szépnek is mondják, de az emberek többsége viszolyog a csontvázaktól. A tudósok, az orvosok és az orvostanhallgatók szerint a csontváz legfőbb értéke, hogy betekintést nyújt az evolúcióba. Patrick Gries fotóin az állatokat mutatja be egy másfajta szemszögből, a delfintől a pitonon át az elefántig. MICHAEL HANLON (DAILY MAII) Mivel az afrikai elefánt a Föld legnagyobb termetű szárazföldi állata, a hatalmas csontoknak jó néhány tonnás testet kellett elbírniuk. (Természettudományi Múzeum, Marseille) Az ember közeli rokonai a gorillák, csontvázuk így nagyon hasonlatos az emberéhez. A főemlősök és az emberek DNS-ének több mint 95 százaléka megegyezik. (Természettudományi Múzeum, Párizs) Meghosszabbodott hátcsontjai, hosszú lábcsontjai és rendkívül rugalmas hátgerince a gepárdot a leggyorsabb szárazföldi gyilkossá tette. A szökdécselő állatok, például a kenguru, hosszú lábainak köszönhetően nagy távolságra tud elugrani. Hosszú farka az egyensúlyozásban segíti. A csontvázon nem látszik, de az ölében egy erszény is van, ahol újszülöttjét hordozza. (Természettudományi Múzeum, Toulouse) Meglepő, hogy az ember és a holdhal DNS-ének több mint fele megegyezik. Ez a hal az Atlanti-óceán nyugati részében honos. Habár más halakkal táplálkozik, nincsenek fogai. A zsákmány elfogyasztásához erős állkapcsát használja. A gibbon, vagyis hosszú karú majom csontváza az emberét idézi fel a szemlélőben. A hosszú karok lehetővé teszik, hogy az állat könynyedén mozogjon az őserdő fáin is. Habár csontváza egy haléhoz hasonlít, a delfin nem hal, hanem emlős. Mint a kígyó, csökevényes hátsórésze van, és végtagján öt ujj található. A pitonnak akár több száz bordája is lehet hosszú gerincén. Két csökevényes lába van, ez a maradvány pedig gyík származására utal. Fordította: Nyemcsok Éva • A A Ameronis. Baj volt a részeg tengerésszel FOTÓ: DM/DV FOTÓ SZÍV ERNŐ Az írók ellenségei Mennyivel tisztább és nemesebb lenne az irodalmi élet, ha az író leszámolhatna az ellenségeivel, vagyis mindazokkal, akik ellene törnek, például a rendezővel, aki húz a darabjából, a kritikussal, aki halálra ítéli a legszebb könyvét, a családdal, mindenkivel, a világgal! Vegyük számba, kik ezek a lények, e sötét erők, kik az író legádázabb ellenségei. A kritikus öt tartják az író legfőbb ellenségének, e nézetet az írók terjesztik. Sajnos marhaság. Egyrészt idővel kiderül, hogy a kritikus is többször válik, iszik, neki is volt nyomasztó gyerekkora, öngyilkos is tud lenni, tehát éppúgy ember, mint az író. A kritikus a legártatlanabb ellenség, írásait, elmarasztaló, véres kés hegyével papírra karcolt recenzióit éppúgy senki nem olvassa, mint az író regényeit. Voltaképpen nem tudják vagy nem akarják belátni, de kritikus és író barátok, szövetségesek. Egymásból élnek. Egy napon a kritikus is regényt jelentet meg. S mi lenne a szövetség legfőbb bizonyítéka, hogy a kritikus regénye éppolyan rossz, pocsék és elnagyolt, mintha az író irta volna. A kiadó Vannak írók, akik keresik a kiadókat. Ez szörnyű helyzet, verses kötettel házalni, tíz évig irt családregénnyel házalni, hónapokig várni a válaszra, ez sokkal gyalázatosabb érzés, mint amikor a kapitalista nagyáruház hölgydolgozóinak a vezetés betiltja a ' menstruációt. Az író boldog, amikor egy kiadó befogadja. Am hamar tapasztalnia kell, hogy a honorárium kevés, a kiadó szerkesztői barbár mód bánnak az író szövegeivel, húzzák, vonják, ledarálják, az író könyvei csúnyák, tele vannak hibával, s ami a lényeg, olyan gyalázatosan csekély példányszámban jelentetik meg a harmadik, ötödik főművet, hogy az voltaképpen a cenzúra új fajtájával ér fel! Az olvasó Lusta és csalárd. A hűséges olvasó letűnt korok kipusztult fajtája. Sokan már nem is ismerik a szó jelentést és a kősó, háztartási só, tengeri só etimológiai családjában keresik az értelmét. Az olvasónak nincs ideje, ez voltaképpen közömbösség, vagy nincs elég pénze, hogy megvegye az író könyvét. Szegény az olvasó? Miért is nem dolgozik többet?! Az olvasó elalszik az író regényének olvasása közben, nem fejezi be, ha befejezi, nem eléggé elégedett. Az olvasó meghal olvasás közben. Először végig kellett volna olvasni, nem? Aztán meg lehet halni rákban, embóliákban, kompkatasztrófában! De ami a legfájóbb dolog, az olvasónak más írók is tetszenek! A család A családi ellenségek közül is kiemelkedik a feleség mint főellenség, ha az író férfi, ha nő, akkor fordítva áll a helyzet. A feleség még csak-csak türi a verseket és az esszéket, a novelláknál már nyugtalan lesz, a regény ellen azonban minden eszközt bevet, a reggeli porszívózástól, a lakásátalakítási tervektől a már nem kíván áldott állapotba kerülésig. Ha az írónak gyermekei vannak, ök is elszánt ellenségek, sírnak, betegek lesznek, játszani kell velük, mígnem egy szép tavaszi napon beköszönt a rémületes kamaszkor. Anyósok, apósok, távoli rokonok mind egy nagy íróellenes összeesküvés részei, nem segítenek eleget, rátelepednek az író életére, és bizony nem is olvassák az író műveit. Az író Rendkívül fontos, elszánt és aljas ellenség a másik író. A másik író a befolyása, hatalma, kapcsolatai révén igyekszik ellehetetleníteni az írót, ahol sikerül, keresztbe rak neki. Külföldön rossz hírét kelti. Otthon intrikus megjegyzéseket tesz rá. Könnyű a dolga egy politikusnak, ő kivégzi az ellenségét, fölakasztatja vagy lelöveti, mint egy kiskutyát, korrupciós botrányba keveri, népszavazást kezdeményez, ezzel szemben egy szegény író mit tehet az író ellenséggel? Tűr. S ha van egy kis esze, nyilvános helyeken dicsérni kezdi azt a másik, aljas másik írót, hogy az visszadicsérje. Saját maga Am amikor az író kegyetlen küzdelemben legyőzi az összes ellenségét, a kritikusokat, a más írókért lihegő olvasókat, a többi írót, az egész családot, s a világ csöndben, lábujjhegyen áll, ő csak ül az íróasztala szent fényességében. Csak szavakat kellene papírra vetnie, de ő nem teszi, néz, hallgat, nem ír. Majd bólint, s visszahív mindent, az összes ellenséget, kicsit, nagyot, szépet és gonoszt, mert belátja, ezek olyan ellenségek, hogy nélkülük még írni sem lehet.