Délmagyarország, 2008. február (98. évfolyam, 27-51. szám)

2008-02-18 / 41. szám

SIKER, ÉRTÉK ÉS GAZDASÁG ^ ^^ ^ • MIMNHM—_ át\ ilOilT nAf^Al SZERKESZTI: KOVÁCS ANDRAS ^^ [ f | | f # f | „NEM KELL AGGÓDNI!" Csányi Sándor, az OTP elnök-vezérigazgatója szerint túlzóak az állami aggodalmak a devizaalapú, és különösen a jen alapú hitelezés kockázataival kapcsolatban. Emlékeztetett arra, hogy korábban lobbizott azért, hogy a deviza alapú lakáshitelekre ne legyen állami támogatás, ami tovább ösztönzi a hitelfelvételt. BUDAPEST (MTI) Az OTP a jen alapú hitelek kihelyezésénél az ügyfelek és a saját kockázatának csökkentésére szigorúbb feltételeket alkalmaz - például a hitelképesség és a fedezet esetén magasabb összegű feltételeket szab. Egyben lehetőséget biztosít az ügyfeleknek a hitel devizaalapjának módosítására, amire csak a deviza vételi és eladási árfolyama közötti különbözetet fizetteti meg mondta Csányi Sándor. Urbán László, a bank vezérigazgató-helyettese valószínűtlennek nevezte, hogy a forint árfolyama olyan szintre gyengüljön, ami már jelentős hatással lehetne a visszafizetésre. Emlékeztetett arra, hogy 2006-ban, amikor hónapokra mintegy 10 százalékot gyengült a forint, annak szinte semmilyen hatása nem volt. Becslése szerint ez a határ mintegy 300 forintos euró árfolyamnál van, de akkor is csak a hitelek néhány százalékát érintené. Urbán szerint erre utal az is, hogy az ilyen hiteleket felvevők abból a mintegy egymilliós rétegből kerülnek ki, akik az átlag feletti legális keresettel rendelkeznek. Okfejtése szerint az adó- és járulékintézkedések ennek a rétegnek mintegy 20 százalékkal csökkentették a nettó bevételeit 2007-ben, mégsem romlott a hiteltörlesztési hajlandóságuk. Hangsúlyozta, hogy a devizahitelezés visszaszorítására a legjobb lehetőség az infláció visszaszorítása lenne, például az állami kiadások mérséklésével, hiszen például Csehországban és Szlovákiában, ahol alacsony a pénzromlás üteme, jellemzően nincs kereslet a deviza alapú hitelekre. NÉPSZERŰ A JAPÁN JEN. Az OTP Banknál október óta folyósítanak jen alapú hiteleket, 2007 utolsó negyedében mintegy 53,7 milliárd forint jelzálog alapú szabad felhasználású hitelt adtak ki, ennek 43 százalékát jen alapon. A bank szerint a forintnak mintegy 50 százalékkal kellene gyengülnie a jennel szemben ahhoz, hogy a jen alapú kedvezőtlenebb legyen, mint a forint alapú hitel. KEVESEBB A LAKÁSHITEL, AZT IS DEVIZÁBAN KÉRJÜK A lakóparki lakásokat sokan veszik részletre FOTÓ: FRANK YVETTE A lakáscélú hitelek közel J0 százalékos csökkenéssel, 546 milliárd forintra estek vissza a múlt évben, a támogatott hitelek drasztikus csökkenését a devizahitelek enyhe növekedése nem tudta ellensúlyozni állapítja meg a DEM információs és gazdaságkutató iroda. MUNKATÁRSUNKTÓL A piac 80 százalékát reprezentáló elemzés szerint az új lakások építésére, vásárlására felvett támogatott forinthitelek 63 milliárd forintot tettek ki 2007-ben. Egy évvel korábban még kétharmadával több, 105 milliárd forint volt az ilyen hitelkihelyezés. A hitelt felvevők száma pedig 16 ezer 400-ról 11 ezer 200-ra csökkent. Az egy szerződésre jutó hitel nagysága 6 millióról 5,6 millió forintra esett. A használt lakások vásárlására, bővítésére, korszerűsítésére, felújítására felvett - ugyancsak támogatott - forinthitelek összeg 64 milliárd forintról 37 milliárdra csökkent 2007-ben. A hitelfelvevők száma ettől kevésbé, 19 ezer 460-ról 18 ezer 450-re esett, így az egy kölcsönre jutó összeg a 2006. évi 3,2 millió forintról közel 2 millióra esett vissza. A nem támogatott - szinte kizárólag deviza, azon belül pedig svájci frank lakáshitelek összege kismértékben növekedett tavaly. Egészen pontosan a 2006. évi 430 milliárd forintról 447 milliárdra emelkedett. Miután a hitelfelvevők száma 82,2 ezerről 76,1 ezerre csökkent, így az egy szerződésre jutó hitel összege nagyobb lett: 5,2 millióról 5,8 millió forintra növekedett. A támogatott forinthitelek aránya az utóbbi 3 évben 39 százalékról 18 százalékra esett vissza. Az adott évben született szerződések alapján számított - összesített - hitelösszeg a múlt évben csökkent először. Amíg 2005-ben 480, 2006-ban 598 milliárd forintot tett ki, addig tavaly 546 milliárdra csökkent. 150 milliós uniós támogatást kapott a szegedi RotaPack A HAJSZÁLNÁL NYOLCSZOR VÉKONYABB FÓLIA IS KÉSZÜL Évente 400 millió forintos termelést kell produkálnia ennek a gépnek, hogy törleszteni tudják a hitelt FOTÓK: KARNOK CSABA Több tízmilliárd forint uniós pénz érkezett az elmúlt három és fél évben Csongrád megyébe, ezen belül Szegeden 530 sikeres pályázatra 13,5 milliárd forint támogatást ítéltek meg. És ez csak a szegedi szám, nem csoda, ha a pénz felhasználását csupán minden huszadik vállalkozásnál, szervezetnél tudják ellenőrizni. Sorozatunkban lapunk az uniós pénzek nyomába eredt, mire fordították a pénzt, jól gazdálkodnak-e a támogatásokkal Szegeden. Ezúttal a RotaPacknál jártunk. KUNSTÁR CSABA - Cégünk havonta ezer tonna fóliát gyárt - körülbelül fele-fele arányban a hazai és a külföldi piacra - mondta Kánitz Zoltán, a szegedi RotaPack Zrt. igazgatósági tagja, aki egyben a cég megbízott vezérigazgatója is. Az ötmilliárd forintos forgalmat bonyolító RotaPack termékeivel az élet minden részén találkozhatunk: például a szupermarketekben vagy a reptereken, a bőröndök csomagolásához is innen szállítják a fóliát. A cég főképpen a közép-európai piacokra exportál: Ausztriába, Csehországba, Lengyelországba, Horvátországba, Szlovéniába. A zrt. nemrég nyitott egy kereskedőházat Romániában, ahol az elmúlt évben csaknem ezer tonna fóliát el is adtak. - Ez ígéretes kezdetnek számít - mondta Kánitz Zoltán. - Rájöttünk, hogy csak akkor tudjuk meglévő piacainkat tovább bővíteni, ha még jobb minőséget gyártunk. Ezért döntöttünk az olasz Machi cég fóliagyártó gépe mellett tette hozzá. A vezérigazgató szerint ez a gép körülbelül 400 millió forintba kerül. Ehhez 150 milliós uniós támogatást kaptak, ugyanennyi önrészt tettek hozzá, és 100 millió forint hitelt vettek fel. Mint mondta: az uniós támogatásnak nagyon szigorú feltételei vannak, amelyeknek ha valamelyik cég nem felel meg akkor a megnyert támogatást vissza kell fizetnie. Ahhoz, hogy tudják a kívánalmakat teljesíteni a RotaPacknak évente 400 millió forintos termelést kell produkálnia csak ezen a gépen. - Ezt tudjuk is hozni közölte a vezérigazgató, aki hozzátette: a százmilliós hitelt három év alatt kell visszafizetniük. Az új géppel képesek a legvékonyabb, vagyis 10 mikronos csomagolásra alkalmas fólia előállítására is. A piac igényei miatt az új Machi gépen 30 mikronnál vastagabb fóliákat nem is gyártanak. - Mivel súlyra árusítunk, ezért vevőink nagyon igényesek arra, hogy a fóliát mennyire lehet nyújtani. Az a tapasztalatunk, hogy csak a gazdaságos terméket hajlandóak megfizetni - közölte a vezérigazgató, aki hozzátette: a 400 millió forintos fóliagyártó gép által 13 Két-három munkással kezdtek Húsz esztendővel ezelőtt a kisteleki Róta Tamás és felesége hozta létre a céget. Róta Tamás akkoriban a Forrás Szálló műszaki vezetője volt. A céget kicsiben kezdték el építeni: olyan géppel dolgoztak, amely óránként csupán 10 kiló fóliát állított elő. 2-3 munkással kezdtek, ma azonban már 100 alkalmazottja van a RotaPack Zrt-nek. Szerinte jó választás volt a Machi gép, amellyel alig volt probléma az üzembe helyezésnél - szinte gombnyomásra indult. A gép mellé a cég legtapasztaltabb munkatársait állították. Mivel minden számítógéppel vezérelt, ezért szükséges, hogy mindenki legalább alapfokon konyítson a számítástechnikához - mondta el Kánitz Zoltán. készített termék felét magyarországi, a másik felét pedig külföldi piacokra szállítják. A RotaPack üzemében - akárcsak egy patikában - mindenhol tisztaság és rend volt. Az ötmilliárdos cég még a hulladék műanyag zsákokat is feldolgozza, amelyekből szemeteszsákokat készítenek. SS MENNYI EGY MIKRON? 1 mikrométer vagy mikron 10 a -6-on méterrel egyenlő. Egy átlagos hajszál mérete 80 mikron. A mikron vagy mikrométer általánosan használatos a biológiában. Kánitz Zoltán, a RotaPack Zrt. megbízott vezérigazgatója