Délmagyarország, 2008. február (98. évfolyam, 27-51. szám)

2008-02-16 / 40. szám

Szombat, 2008. február 16. Aktuális 13 Folytatás az 1. oldalról A főkonzul azt érzékeltette, hogy Sanghaj Kína pénzügyi és gazdasági fővárosa, olyan hatalmas befektetőkkel, akik szintén szeretnének az európai piacra eljutni. Kifejezetten keresik például a lehetőségeket, hogy egyetemekkel kapcsolatba kerülhessenek, és a kínai diákok Magyarországon tanulhassanak. Az ottani cégeket ráadásul a kormány is támogatja abban, hogy külföldön befektessenek. A Szilánk cégcsoporttól tavaly többen részt vettek Sanghajban a China Glass nevü üvegipari szakvásáron, köszönhetően annak, hogy kínai alapés segédanyagot vásárolnak a hatalmas országban, valamint eddig már több száz millió forint értékű közös fejlesztést valósítottak meg gépgyártó cégekkel - mondta el Varga Gusztáv elnök-tulajdonos. Sanghajban további együttműködésekről is tárgyaltak tavaly, ezért örül a testvérvárosi kapcsolat létrejöttének. Hétfőn kezdődik Budapesten az ÖTM szervezésében egy kínai és magyar önkormányzati partnerségi konferencia, amelynek keretében szerdán nyolctagú sanghaji delegáció érkezik H Metropolisz a számok nyelvén Szeged huszonötször elférne a Kína legnagyobb városának számító Sanghajban, hiszen míg előbbi területe 280,89 négyzetkilométer, utóbbi 7037 négyzetkilométeren terül el. Kell is a hely, hiszen a Föld hatodik legnépesebb metropoliszában 18 millió 670 ezren élnek - 113-szor annyian, mint itt, a Tisza-parton. Szeged 169 ezer fős lakossága valószínűleg a kínai város egy kisebb kerületében megférne. Szegedre. Ez a látogatás a testvérvárosi szerződés aláírásának előkészületeként az első hivatalos kapcsolatfelvételnek számít. EGY HÍJÁN HÚSZ. Szegednek jelenleg 19 testvérvárosa van. A legkorábbi ilyen kapcsolat 1939-ben az ukrajnai Rahóval köttetett, ezt követte 1966-ban Szabadka, majd 1971-ben a finn Turku. Mellettük az angliai Cambridge, a németországi Darmstadt, az izraeli Jeruzsálem, a montenegrói Kotor, a ciprusi Larnaka, a belgiumi Liege, a lengyelországi Lódz, a romániai Marosvásárhely és Temesvár, a franciaországi Nizza, az ukrajnai Odessza, az olaszországiParma, a horvátországi Póla, a hollandiai Rotterdam, az egyesült államokbeli Toledo és a kínai Weinan is testvérváros. A PARLAMENTBEN TÉMA VOLT A CSONGRÁD MEGYEI BOTRÁNY A kérdést ne írásban tegyék fel, mivel a válaszra jogosultak egy jelentős része még a kérdést sem értené meg. OlÁH ZOLTÁN ' Érti? Nem érti? Becslések szerint ma Magyarországon mintegy kétmilliónyian csak részben értik meg a leírt szöveget, olvasásszociológusok állítják, hogy minden ötödik-hatodik ember funkcionális analfabéta. A15 éves gyermekeknél ez az arány még rémisztőbb, ötven százalékuknak nehézséget okoz az olvasás. Vannak, akiknek az olvasni tudás és a szövegértelmezés hiánya álláskeresésnél súlyos hátrányokat okoz, vannak, akiknél sokáig még az sem derül ki, hogy az ábécét nem ismerik, nem tudnak írni-olvasni. Mint annál a hatvan év körüli férfinál, aki kért egy lapot és egy tol| A kérdést ne lat, azt mondta, azért, hogy megmuW # írásban tegyék tassa, korábban hogyan írta a nevét. Szignója egyvalamiben nem különbözött a már megszokott aláírásoktól, az övé is ugyanúgy olvashatatlan volt, mint általában a többi. A férfi a kilencvenes évek elején alapított egy gazdasági társaságot, majd sok százmilliós forgalmat lebonyolító cégeket vásárolt. Vállalatait ügyvezető igazgatóként ő irányította, vett, eladott, szerződéseket kötött, a kontraktusokat persze aláírta. Kivétel nélkül mindegyikre odafirkantotta a szignóját. Évekkel később kiderült, a férfi analfabéta, még a nevét sem tudja leírni. Az okiratokra így nem a neve került, hanem begyakorolt, lendületes mozdulatokkal krikszkrakszok, az analfabéták egyforma aláírása, az XXX helyett. Hofi Géza mondta azt néhány évtizede, még jócskán a rendszerváltás előtt, hogy „Büszkén jelenthetem, Magyarországon analfabéta nincs!" Majd némi szünet után hozzátette: „összeírva!" A helyzet változott, az analfabétákat azóta megszámolták-megbecsülték, kiderült, mintegy tízezer „igazi" analfabéta él Magyarországon. Szakemberek szerint nekik esélyük sincs arra, hogy munka vagy munkanélküliség mellett elsajátítsák az ábécét. A fentebb említett férfi egyébként időközben megtanult írni, de ehhez az kellett, hogy simlis ügyei miatt elítéljék és börtönbe csukják. „A börtönbe bekerült analfabéták kivétel nélkül írni-olvasni tudó emberként jönnek ki!" - mondta a szegedi Csillag börtön egyik vezetője. Persze nem ez a recept az analfabétizmus felszámolására, de az biztos, a negyven-ötven éve még bevált tanítási módszerek elavultak, azokon gyökeresebben változtatni kellene. Viszont azt javaslom, ha erről népszavazást kezdeményeznének, a kérdést ne írásban tegyék fel, mivel a válaszra jogosultak egy jelentős része még a kérdést sem értené meg. Elhunyt Csörgő Sándor MUNKATÁRSUNKTÓL Életének hatvanegyedik évében tegnapra virradóra elhunyt dr. Csörgő Sándor matematikus, a sztochasztikai kutatások nemzetközi hírű tudósa és szegedi meghonosítója. A Szegedi Tudományegyetem Bolyai Intézetének tanszékvezető egyetemi tanára a Magyar Túdományos Akadémia rendes tagja volt. Tavaly a Szegedért Alapítvány Fődíjával tüntették ki. Több külföldi egyetemnek is megbecsült, nagy tekintélyű professzora volt. A súlyos betegségben elhunyt Csörgő professzor temetéséről később intézkednek, a Szegedi Tudományegyetem és az Akadémia saját halottjának tekinti. Bajnai Gordon kivizsgáltatja a fertőtlenítést Már a parlamentben is téma a Csongrád megyei árvízi fertőtlenítés körüli botrány. Vincze László képviselő azt kérte, a kormány fizesse ki a számlát a bajba jutott önkormányzatok helyett. A miniszter, Bajnai Gordon azt mondta, előbb meg kell vizsgálni, mi is történt, kiket terhel felelősség; márciusban már többet tud. A bíróság azonban nem vár addig: hamarosan tárgyalja a 11 beperelt önkormányzat ügyét. BAKOS ANDRÁS Január végén számoltunk be arról, hogy 180 millió forintot követel 11 Csongrád megyei önkormányzattól a BS Alfa Bt. Ez a cég nagy területeket lésekre. Szeged, Vásárhely és Csanytelek fizetett, Apátfalva, Csanádpalota, Dóc, Felgyő, Mártély, Magyarcsanád, Mindszent, Nagytőke, Röszke, Tiszasziget és Üjszentiván nem. Az önkormányzatok arra számítottak, a költséget teljes egészében fedezi majd az állami vis maior keret, de csak a töredékét állta. Polgármesterek állították: először nem akarták aláírni a munka szerződését, de a védelem irányítói meggyőzték őket. Csanádpalota beperelte a BS Alfát, de a bíróság első fokon kimondta: a szerződés érvényes. A cég most visszavág, tizenegy önkormányzatot perelt be, a tárgyalást pedig már ki is tűzték február 28-ára. Ha a pénzt - településenként tízmilliós Mások óvatosak voltak Érdemes kideríteni azt is, ki lehetett az a minisztériumi tisztségviselőként bemutatkozó illető, aki telefonon hívta a polgármestereket. - Sajnos nem írtam föl a nevét, se a telefonszámát, és nem emlékszem, melyik tárcára hivatkozott bocsátotta előre Fekete József, Klárafalva polgármestere. - Azt mondta, uniós pénz lesz a fertőtlenítésre, és ezért lenne célszerű nekünk is elvégeztetnünk ezt a munkát. Nálunk zárt rendszerű szennyvízelvezető hálózat van, abba nem juthat be talajvíz se. Ráadásul a korábbi években is átjött a fakadóvíz a töltés alatt, és a vis maior keretből a belvízvédekezés költségeire is olyan nyögvenyelősen jött meg a pénz. Tehát nemet mondtunk. Később még egyszer fölhívott, és azt mondta: én leszek a felelős azért, ha valaki megbetegszik. Azt mondtam: nem baj. Ezzel váltunk el. A fejleményeket nézve nem bántam meg, hogy óvatos voltam. fertőtlenített a 2006-os árvíz után, az önkormányzatokkal kötött szerződések alapján. Árajánlatát a katasztrófavédelem juttatta el az érintett telepüösszegeket - ki kell fizetni, jó néhány helyhatóság csődbe megy. Mindegy, kinek kell végül fizetnie, az államnak vagy az önkormányzaSanghaj, az új testvérváros toknak, ez így is, úgy is közpénz lesz. Vajon miért nem tesz a rendőrségen büntetőfeljelentést a minisztérium? kérdeztük. Az ÖTM sajtóosztálya az alábbiakat felelte: „a miniszter az önkormányzatok és a BS Alfa közötti szerződések aláírásának körülményeiről - hatásköre keretei között - vizsgálatot rendelt el". Ennél sokkal többet a miniszter, Bajnai Gordon sem mondott hétfő este a parlamentben. Az egészségbiztosítási törvény megszavazása után Vincze László országgyűlési képviselő interpellált hozzá ez ügyben. Vincze úgy érvelt, a polgármestereknek eszükbe se jutott volna, hogy fertőtleníteni kell, hiszen eddig sohasem kellett. Most is a katasztrófavédelem emberei győzködték őket, írják alá a szerződést, mert az állam ki fogja fizetni a költséget. Ezért vitatható, hogy a településvezetőket terheli-e a fizetés kötelezettsége. Vincze kérte: az állam fizessen. - Ami a lényeget illeti, egyetértek önnel, képviselő úr: itt valaki visszaélt a köz bizalmával és a köz pénzével felelte Bajnai Gordon. Majd elmondta, az állam azokon a területeken térítette meg a fertőtlenítés költségeit, ahol szakmailag indokolt volt, de megyénkben jóval nagyobb területet fújtak le, mint másutt, és a 12 forintos átlagárhoz képest 33-ért. Bajnai fegyelmi vizsgálatot indított, hogy kiderüljön, az állam oldaláról érintett-e ez ügyben valaki. A vizsgálat március közepén zárul le, ekkor tisztázni lehet azt is, ki akart hasznot húzni mások kárából. Vincze nem fogadta el a miniszter válaszát, de az országgyűlési többség igen. A vizsgálat tényleg folyik: polgármesterektől tudjuk, az ÖTM azt kérdezte tőlük, ki presszionálta őket a katasztrófavédelemtől. II VALAKI VISSZAÉLT A KÖZ BIZALMÁVAL ÉS PÉNZÉVEL AZ ÁRVÍZ UTÁN, A FERTŐTLENÍTÉS IDEJÉN Fotó: MTI/Németh György Fotók: DM/DV, Miskolczi Róbert NAGYSÁGRENDEK. SUGÁRÚT SANGHAJBAN ÉS SZEGEDEN PÉNTEK KORA DÉLUTÁN