Délmagyarország, 2008. február (98. évfolyam, 27-51. szám)

2008-02-15 / 39. szám

Péntek, 2008. február 15. Egészségügy 115 Önnek jár a jobb ellátás Egy éve vezették be a vizitdí­jat és a napidíjat az egészség­ügyi ellátások igénybevételé­nél. Egy év után már látsza­nak az intézkedés eredmé­nyei. Ezek közül a legfonto­sabb, hogy nó'tt az orvosok bevétele. A vizitdíj az orvo­soknál marad, amelynek eredményeképpen a házior­vosok bevétele átlagosan havi 180 ezer forinttal emelkedett. A vizitdíj adja a háziorvosok teljes bevételének a negyedét (a többit az OEP fizeti a járulé­kokból). A vizitdíjból tudják a háziorvosok felújítani és ké­nyelmesebbé tenni a rendelőt, kifizetni az újabb műszereket és javítani az ellátás minősé­gét. A napidíjakból a kórházak­nak havi több millió forint be­vételük származott, amit fej­lesztésre, napi működésre, az orvosok és a nővérek jövedel­mének javítására fordítottak. A felmérések szerint csökkent a hálapénz Egyre kevesebben érzik úgy, hogy a vizitdíj mellett hála­pénzt is kellene adniuk. Bár a vizitdíj önmagában nem szün­teti meg teljesen a hálapénzfi­zetést, de jelentős lépés annak visszaszorításában. Kevesebb lett a felesleges orvos-beteg találkozó A vizitdíj arra ösztönöz, hogy ésszerűbben vegyük igénybe az egészségügyi rendszert. En­nek eredményeképpen csök­kent az indokolatlan orvos-be­teg találkozások száma, több fi­gyelmet és gyorsabb ellátást kaptak a valóban rászorulók. Sok kicsi sokra megy Fizetni senki sem szeret, de tud­juk, az életben semmi nincs in­gyen. Amikor vonatjegyet, busz­1000 800 600 400 200 623 ezer Ft 819 ezer Ft Y m/ím (JUTTATÁS Vizitdíj előtt Vizitdíj után Átlagos háziorvosi rendelő havi bevétele 2007-ben Forrás: OEP I Tudta ön? A gyógyszer-gazdaságossági törvényből adódó árversenynek köszönhetőeri 2007 tavaszától mintegy 3000 készítmény ára csökkent átlagosan 16 százalékkal, megszűnt a gyógyszerkassza hiánya, 207 új patika és 623 gyógyszerárusító hely nyílt Magyarországon. és napidíj, akkor ez a biztonság kerülne veszélybe, hiszen a há­ziorvosok elvesztenék bevéte­lük negyedét. A kormány a ki­eső összeget nem tudja miből pótolni, mivel a befizetett járu­lékok nem fedezik az egészség­ügy teljes költségét. Önnek jár a jobb ellátás, orvosának pedig a vizitdíj A vizitdíj és a napidíj célja, hogy a háziorvosok és az egészségügyi intézmények több bevételhez jussanak, hogy ezzel a pénzzel is javítani tudják az ellátás minőségét. Az új pénztárak átvállalhatják a vizitdíjat és a napidíjat Az egészségbiztosítási reform következtében 2009. febuár l-jétől a létrejövő pénztárak át­vállalhatják az emberektől a vizitdíjat és a napidíjat, ha az érintettek részt vesznek az egészségük megóvását szolgáló szűrővizsgálatokon. Rászorulók támogatása A rászorulók a havi megszokott juttatásaik megemelésével éven­te legalább 12 vizitre elegendő támogatást kapnak. Ez nem ke­vés, hiszen évente átlagosan 6-7 alkalommal megyünk orvoshoz. A vizitdíjfizetésnek van felső ha­tára is: ha a biztosított az alapel­látásért, illetve a járóbeteg-szak­ellátásért már 20-20 alkalom­mal fizetett vizitdíjat, a 20 alka­lom feletti vizitdíjak összegét az illetékes jegyzőtől visszaigényel­heti. A huszadik kórházban töl­tött nap után már napidíjat sem kell fizetni. jegyet vagy bölcsődei étkezési hozzájárulást fizetünk, akkor nem a szolgáltatás teljes árát, hanem annak csak kisebb-na­gyobb részét fizetjük ki. Mindezt megszoktuk, természetesnek tartjuk. És persze az adófizetés mellett sem mondja senki azt, hogy ne kelljen fizetni a vonat­vagy buszjegyért. Az egészség­ügyben sincs ez másképp. Ezért az európai országok kétharma­dához hasonlóan a vizitdíjjal és a napidíjjal egy jelképes nagysá­gú önrészt Magyarországon is fi­zetni kell az egészségügyi szol­gáltatások igénybevételénél. A háziorvosok, szakrendelők és a kórházak biztonsága A vizitdíj és a kórházi napidíj olyan bevétel, amit nem a kor­mánytól kapnak az orvosok, hanem mi adjuk, betegek. Ezek a 300 forintok jelentik a házi­orvosi rendelők függetlenségé­nek, működőképességének biz­tosítékát. Ha nem lenne vizitdíj VIZITDÍJ EURÓPÁBAN. Az európai országok kétharmadában van a magyarországi vizitdíjhoz hasonló önrészfizetés az egészségügy­ben. Legutóbb, 2008. január 1-jétői Csehországban a konzervatív kormány vezette be a vizitdíjat és a napidíjat is. A cseh vizitdíj sza­bályai szigorúbbak a magyarországinál: - sokkal szűkebb a mentességi kör, - a napidíj mértéke kétszer akkora, mint a vizitdíjé (60, ill. 30 ko­rona), - 90 korona úgynevezett ügyeleti díj van, - a betegszállításért is kell dijat fizetni, - receptdíj is van, tehát a vizitdijon túlmenően minden egyes felírt receptért külön kell fizetni. Orvosok mondják Balogh Sándor, az Országos Alapellátási Intézet főigazga­tója: „Vizitdíjra szükség van. Ha megszűnik, átlagosan 25 százalékkal csökken a házi­orvosi rendelők bevétele. Ezt nem pótolja a központi költ­ségvetés." nap Dr. Papp László, a Bajcsy­Zsilinszky Kórház főigazgató­ja: „Vizitdijból és napidíjból éves szinten 160-180 millió forintos bevételhez jut a kór­ház, amit legnagyobb rész­ben az évek óta tervezett kór­házi ágycserére fordítunk." Dr. Buda Éva háziorvos: „A betegektől kapott 300 forin­tokból többek között olyan készüléket vásároltam, amely enyhíti az ízületi fáj­dalmakat. Ezúton is szeret­ném megköszönni a betege­imnek, hogy hozzájárultak a rendelő fejlesztéséhez!" Hét kérdés az ujr több pénztáras egészségügyről Miért van szükség az egészségbiztosítás reformjára? Mert a jelenlegi egészségügyi rendszer még mindig őrzi a szocializmus örökségét: nem nyújt jó minőséget mindenki­nek, igazságtalan és meghatá­rozó eleme a hálapénz. A vi­lágon szinte mindenhol meg­reformálják az egészségügyet, még ott is, ahol a felsorolt problémák nem is jellemző­ek. Egyszerűen azért, mert nem tudják az országok a régi Mi a reform lényege? Az egészségbiztosítási reform lényege két elemből áll: egy­részt választási szabadságot biztosítunk az embereknek, másrészt a társadalombiztosí­És miért lesz ez jó nekünk? Ma hiába vagyunk elégedet­lenek, nem választhatunk mást, csak az állami biztosí­tót. Mert nincs más. A rend­szerváltás előtt, amikor tele­font akartunk, csak az állami Matávhoz fordulhattunk, ha autót, akkor az állami Mer­kúrhoz. Ki vitatná, hogy ma, amikor több szolgáltató közül választhatunk, jobb a tele­fon- és az autóellátás? Ezek a cégek pontosan tudják, hogy ha nem dolgoznak jól, az em­berek elfordulnak tőlük. Mert választhatnak másikat. Az egészségügy olyan terület formájában finanszírozni az egyre drágább egészségügyet. Ez ránk is jellemző. Ha nem akarjuk azt, hogy a szolgálta­tás színvonala romoljon, ak­kor hatékonyabb működéssel kell a létező pazarlást meg­szüntetni. Mindezeken kis változtatgatásokkal már nem lehet segíteni, a rendszer alapvető működési módját kell megváltoztatni. tás működtetését új, egymással versenyző szereplőkre bízzuk. Ezek az új szereplők a létrejövő pénztárak, közöttük az embe­rek szabadon választhatnak. maradt, ahol ilyen választási lehetőségünk nincs. Most ezt a választási lehetőséget te­remtjük meg: a létrejövő pénztárak új szemléletet hoz­nak, a köztük lévő szabályo­zott verseny pedig folyamato­san javuló minőséget ered­ményez. Nyilvánvaló: min­denki olyan pénztárat választ majd, amelytől több és jobb szolgáltatást kap. Azért, hogy őket válasszuk, a pénztárak kikényszerítik a velük szerző­dött kórházaktól a betegek­nek nyújtott jó minőségű el­látást. Mit fognak ezek a pénztárak kínálni? Olyan kórházakba küldik a be­tegeket, ahol a gyógyítás szín­vonala jobb. Ügyfélközpontot működtetnek, hogy a beteg gyorsan megkapja a megfelelő ellátást, felesleges vizsgálatok és sorban állás nélkül. Előbb-utóbb azt is garantálni gálatokon. Mennyire fog érvényesülni a szolidaritás a több pénztáras rendszerben? IUGYI P200S REFORM A lehető legnagyobb mérték­ben, ráadásul ha valami nem szolidáris, akkor az a mai hála­pénzes egészségügy. Mi valódi szolidaritásra épülő rendszert hozunk létre, ahol világos min denki számára, hogy saját vagy az állam által teljesített befizetések alapján hol milyen ellátásra, milyen feltételekkel jogosult. Az új rendszerre való áttérés nem jár járulékemelés­sel, a jövőben is mindenki szükségletei alapján kap ellá­tást, miközben jövedelemará­nyos járulékot fizet. fogják, hogy a velük szerződött szolgáltatóknál a kezelés után nem kell hálapénzt fizetni. Az is lehet, hogy valamelyik pénz­tár vállalja majd: visszafizeti a vizitdíjakat annak, aki rend­szeresen részt vesz a szürővizs­És mi a garancia arra, hogy a pénztárak nem válogatnak az emberek között, és nem üldözik el azt, akinek túl drága a kezelése? Az emberek válogathatnak a pénztárak között, de a pénztá­rak nem válogathatnak a hozzá­juk forduló emberek között. Tör­vény mondja ki, hogy kötelező lesz mindenkivel szerződniük. A több pénztáras rendszerben nem lesz „senki földje", min­denki tartozik valahova. Aki nem választ magának pénztá­rat, azt a területileg illetékes És mi van akkor, ha a pénztár Az Egészségbiztosítási Felügye­let szigorúan ellenőrzi, hogy mindenki megkapja-e a szüksé­ges ellátást. A pénztárak fejkvó­tát kapnak az egyes biztosítot­tak után. A jól meghatározott fejkvóták miatt a pénztáraknak nem is áll érdekükben a betegek pénztár köteles biztosítani. Egy pénztárnak sem lesz érdeke senkitől megszabadulni, de ha ezt mégis megteszi, akkor egy­részt súlyos büntetésre számít­hat, másrészt az illető személy egy másik hasonló pénztárhoz kerül át. A rendszerből nem le­het kikerülni. Fenntartjuk a kö­telező biztosítás elvét, így senki nem marad ellátás nélkül. az ellátásokon akar spórolni? közötti válogatás vagy az ellátá­son való spórolás. Az idős, be­teg emberek után ugyanis sok­kal több pénzt kapnak, mint az egészséges fiatalok után, hiszen többe kerül az ellátásuk. Ezzel a rendszer megerősíti a nemzeti kockázatközösséget. Az oldal az Egészségügyi Minisztérium támogatásával készült.

Next

/
Thumbnails
Contents