Délmagyarország, 2008. február (98. évfolyam, 27-51. szám)

2008-02-12 / 36. szám

Csütörtök, 2008. február 16. Kapcsolatok 113 MEGKÉRDEZTÜK MAKÓI OLVASÓINKAT • A TÉMÁHOZ KAPCSOLÓDÓ ÍRÁSUNK AZ 5. OLDALON Mennyibe került a kenyér 1990-ben? BEDŐ ZOLTÁNNÉ bolti eladó: - Elképzelésem sincs, hogy mennyibe kerülhetett akkori­ban egy kiló kenyér. Úgy 12 fo­rintra saccolom. De abban biz­tos vagyok, hogy a jelenleginél sokkal olcsóbb volt. Manapság 280-300 forint alatt már nem­igen lehet kenyeret kapni. És úgy hallottam, hamarosan újra emelkedni fog az ára. P0STAB0NTAS ANDÓ LAJOS kertész: - Tizennyolc forint volt akkor a kenyér kilója. Azért emlék­szem rá ilyen jól, mert szinte mindig én járok bevásárolni. Persze ez régen volt, ma már 200 és 400 forint között mo­zog. Mindig ott vásárolok, ahol olcsóbban megkapom, de azért a minőség sem mind­egy­JANCSIK JÁN0SNE nyugdíjas: - Nem emlékszem pontosan, de biztosan nem volt drága. Én még a 3 forint 60 filléres ke­nyérre is emlékszem, akkori­ban egy liter tej is 3 forint volt. 1990-ben ehhez viszonyítva ta­lán 25 forintba kerülhetett egy kiló kenyér. Sajnos mára mindennek a többszörösére emelkedett az ára. TATÁR ISTVÁN Apáczai-díjas, ny. tanár: - Nem emlékszem. Talán 60 fo­rintba kerülhetett akkor a ke­nyér kilója. Azóta ez jóval több, mert az alapvető élelmi­szerek ára is folyamatosan emelkedik. Pedig inkább a töb­bi élelmiszer árát kellene egy picit emelni, és a kenyeret olyan áron tartani, hogy min­denkinek megfizethető legyen. Az állami anyaöl demagógiájáról - a Bartók ürügyén Van az úgy, hogy valaki nem ért valami­hez. Nem nagy baj, én sem értek minden­hez. Csak amihez nem értek, arról én hall­gatok. Nem így Szávay István, aki a Dél­magyarország 2008. február 5-i számában megjelent Állami anyaöl c. jegyzetében oly mértékben félrevezető, előítéletes - és ezért sértő - véleményt tesz közzé a műve­lődési házakra és a benne dolgozó munka­társakra nézve, hogy figyelemre sem kelle­ne méltatni. Am a Kedves Olvasó - Sz. I.-vel egyetemben - nem szakember, s ezért akár hihető is lehet számára. Ezért kelletlenül bár, de foglalkozni kell állítá­saival. „Ma már kevesen tudják, hogy a műve­lődési házak létrehozásának is politikai okai voltak" - írja Sz. I., s bizony igaza van abban, hogy ezt így kevesen tudják. Talán azért, mert egyszerűen nem igaz. „A mű­velődési házak lekommunistázását először egy ifjú fiatal demokratától hallottam 1989-ben, hogy aztán 1990-ben egy ma­gyar fórumos népművelő képviselőtár­sammal közös parlamenti felszólalásban tiltakozzunk ellene. Azután is újra meg új­ra előkerült. Többnyire az áll mögötte, hogy az éppen ott lévő közművelődési in­tézményt jól el lehet adni - mondjuk autó­szalonnak -, és már jelentkezett vevő is" ­írja Vitányi Iván egy filmvita kapcsán az Élet és Irodalom 2007. november 30-i szá­mában. Majd így folytatja: Ezek a megálla­pítások elárulják, hogy... nem ismerik, sőt félreismerik a magyar közkultúra törté­netét, és természetesen hamis következte­téseket vonnak le belőle. ...hallott-e már valaha is gróf Klebelsberg Kunóról? ... Nos, Klebelsberg a közművelődés megalapozá­sát, a művelődési házak építését tartotta a legfontosabbnak Trianon után a magyar kultúrában. És hányat építtetett? Körülbe­lül kétezernyolcszázat. ...És hány működik ma? Körülbelül ugyanannyi. ...Az intéz­mény egyáltalán nem a kommunizmus ta­lálmánya, hanem a felvilágosodásé.... Ma­gyarországra sem Klebelsberg hozta, ha­nem az 1848 előtti reformnemzedék." „A 80-as, 90-es években fokozatosan szinte kiürültek a civil szféra szabadságá­nak és anyagi lehetőségeinek bővülésével" - állítja a művelődési házakról Sz. I. Mit mond erre Vitányi Iván? „2003-ban a 14-70 év közötti lakosság 54 százaléka fordult meg bennük. (Moziban, színházban, múze­umban csak 30-40 százalék.) ...Ezekben a házakban 1996-ban 6612 művészeti cso­port, munkaközösség dolgozott 150 ezer résztvevővel. Számuk 2003-ban 9279-re (180 ezer) emelkedett. Legtöbbjük fiatal vagy nyugdíjas. A tanfolyamok, szakkö­rök, klubok száma ezer körüli, mintegy 300 ezer közreműködővel. Az ismeretter­jesztő rendezvényeké 33 ezer, a résztvevőké egymillió-háromszázezer. A műsoros este­ké 24 ezer, a látogatóké ötmillió fölött. A bálok és a diszkók száma 12 ezer. A népze­nei, néptáncestek, táncházak, népművé­szeti vásárok rendezvényeinek száma 2003-ban közel nyolcezer, csaknem négy­millió résztvevővel. A közösségi rendezvé­nyek (népünnepély, társadalmi rendez­vény, játszóház, vásárok, fórumok) száma több mint 38 ezer. A kiállításoké, vetélke­dőké 25 ezer. A résztvevők száma megha­ladta a 7,5 milliót." Ennyit az üres házakról és a bennük unatkozó népművelőkről. Látványos dolog továbbá a Lajtán túli ci­vil állapotokra hivatkozni, csak hát ott van fizetőképes kereslet is, például ki tud­ják fizetni a hivatkozott vendéglő terem­bérleti díját. Tessék csak megkérdezni, mennyit fizetnek a Bartóknak (meg a többi művelődési háznak) az ottani civilek? Se­mennyit. No, ha Sz. I. elintézi, hogy ugyanennyiért mehessenek valamelyik belvárosi étterem különtermébe az Opera­barátok, a Bartók-kórus meg a többiek, hát fene bánja, biztos elfogadják. De komo­lyan gondolja bárki, hogy ez itt így műkö­dik? SZ. I. állításainak összegzéseként olvas­hatjuk a Végső Nagy Demagógiát: „Ami most Szegeden történik a Bartók művelő­dési központtal, az lényegében erre vezet­hető vissza." Mármint a hatalmas és finan­szírozhatatlan intézményrendszer, az ál­lamanyácskára támaszkodó mentalitás. Sz. I. zárásul még visszhangozza a város­vezetés legalább ennyire hamis állítását: „Aki pedig óhajt, maradhat a rendszerben, hiszen a város elhelyezi más intézmény­ben" - mintha ez lenne a legnagyobb tét. Pedig nem ez, csak erről senki nem szól. A tét nem csak az, hogy a Bartók eddigi te­vékenységszerkezetét ki viszi tovább. Ám­bár az sem egyszerű, hisz üres szólam a Reök-palotára, meg a Korzó Zeneházra hi­vatkozni, mert aurájuk, térszerkezetük és legelőször is: funkcionalitásuk okán csak az eddigiek töredékét képes befogadni. Il­lendő tudni, hogy minden térszerkezet csak a számára adekvát tevékenységszer­kezetet fogadhatja be. De mi lesz a kima­radtakkal? Az igazi és valós tét a Bartókban és csak a Bartókban megvalósítható és megvalósí­tandó, eddig elmaradt művelődési progra­mok sokasága. (S bizony, itt kellett volna a Bartók konkrét elemzését elvégezni, s a valódi hiányosságokat feltárni. Mert ha a kenyérgyár rossz kenyeret süt, nem zárjuk be a gyárat, hanem leülünk a pékkel be­szélgetni, s utána döntünk - akár róla is. Persze ez csak akkor működik, ha nincse­nek prekoncepciók.) Ezek hiányát még senki nem vette leltárba, pedig ez az igazi tét - az elmaradt érték-haszon. S ez fog visszavonhatatlanul eltűnni Szegeden. Török József, közművelődési szakértő, Szeged Egy hozzá nem értő reflexiója Török József közművelődési szakértő megtisztelt azzal, hogy szerény jegyzetemre válaszolt, és hozzá nem értésemet bizo­nyítandó kifejtette, hogy a politikai ellenőrzés igénye sosem szerepelt a művelődési házak hálózatát kiépítő okok között. Nos, amikor 1968-ban a Szegedi Ifjúsági Ház igazgatójaként dolgoztam, nem ezt tapasztaltam. Így inkább - fele fizetésért ­újságírónak mentem, mert beleláttam a rendszer működésé­nek számomra elfogadhatatlan háttereibe. Aztán a '60-as évek végén, a '70-es évek elején a Szegedi Fotószalon egyik rende­zőjeként sokéves csatát vívtam másokkal együtt azért, hogy sikerüljön kiiktatni az előírt, mellesleg konzervatív-zsdanovis­ta zsűrizést, ami főként a debreceni Műhely '67 óriási politikai botrányt kiváltó kiállítása után nem volt könnyű. De fokozato­san sikerült, és ennek köszönhetően sok éven át Szegeden le­hetett egyedül látni, mi is történik a progresszív magyar fotog­ráfiában. A hetvenes évek végére aztán föllazult a politikai el­lenőrzés igénye, és másutt is kiállítási lehetőségekhez jutottak a progresszív irányzatok. Így végül el is halt a fotószalon, amit e kis, helyben kivívott szabadság éltetett. Ennyit arról, hogy az ellenőrzés biztosítása sosem volt politikai cél a művelődési házak esetében. Egyébként természetesen nem vagyok szakértője a témának, legföljebb véleményem van róla, tán nem egészen outsiderként. Szávay István újságíró CSOROG A TELEFON Kedves Olvasóink! Közérdekű problémáikat, ta­pasztalataikat ma Nyemcsok Eva újságíróval oszthatják meg. Az ügyeletes újságíró hétfőtől péntekig 9 és 16 óra között hívható a 06-30/218-1111-es mobiltelefonszámon. E-mailt a kapcsolatok@delmagyar.hu címre küldhet­nek. Ha nem kapott újságot, hívja a 62/567-864-es számot! HÁLAPÉNZ Dr. Erdélyi Endre azt kérdezi: miért baj az, ha az egészségügyi dolgozók munkáját honorálják a páciensek? Az orvosok is ad­nak borravalót a pincérnek, a benzinkutasnak és a postásnak. VASUTASSZTRÁJK Olvasónk az 574-421-es számról elmondta véleményét arról, hogy a sztrájkoló vasutasok net­tó 250 ezer forintot követelnek. Kérdezi: amikor a MÁV vesztesé­ges volt, és az állam tette bele a pénzt, ennek a visszafizetésébe mért nem szálltak be? Szerinte ez a hozzáállás erkölcstelen. ERDÉLYI TÉRI SZELEKTÍV Tánczos Lászlóné az Erdélyi téri szelektív hulladékgyűjtéssel kap­csolatban jegyezte meg: szerinte sem szerencsés a konténereket forgalmas út mellé, buszmegálló­hoz és játszótérhez közel helyez­ni. Ráadásul tábla tiltja a megál­lást a hulladékgyűjtő közelében, így az autósok szerinte majd az ablakon dobálják ki szemetüket. KÖZÉRDEKŰ HÍVÓSZÁMOK Szegedi Vízmű Zrt.: (62) 420-155, 06-80/828-882 Démász Rt.: 06-40/822-000 Égáz-Dégáz Zrt.: 80/440-141, 80/820-141 T-Kábel Kft.: 1298 Segélyhívó: 112 MÁV Direkt ügyfélszolgálat: 04-40/494-949 Tisza Volán Zrt.: 06-40/828-000 NAPI REJTVÉNY- ABSZOLÚT ÁLSZENT VÍZSZINTES: 1. Ki az abszolút álszent? A válasz első része. 11. Hajnalhasadás. 12. Ruhát tisztít. 13. Római 4.14. Indu­latszó. 15. Mondat, németül (=SATZ). 16. Nagy kőoszlopokra fektetett kö­vekből álló ősi kelta síremlék. 19. Li­getszerű, kisebb fás terület. 20. Világ­hírű olasz operaénekes volt. 22. Üres kas! 23. Azonos mássalhangzók. 24. Párosan szed! 25. Junior, röv. 27. Olaszország „sportjele". 28. A csont latin neve. 30. A válasz harmadik, be­fejező része. 35. Afrikai tó. 36. Az első helikopterek egyikének feltalálója és megépítője (Oszkár). 37. Vegetál, nyo­morog. 39. A kiütés betűjele. 40. Belül nyom! 41. Község Komárom-Eszter­gom megyében. 42. Merészség. 45.... fair lady; híres musical. FÜGGŐLEGES: 1. A válasz középső ré­sze. 2. Számtani műveletet végez. 3. Irídium jele. 4. A három testőr egyike. 5. Egykori sokszoros válogatott jugo­szláv labdarúgó, később edző (Veli­mir). 6. Félédes! 7. Cserépkályhát épít. 8. Párt! 9. Hindu erotikus költő. 10. Jegyzetfüzet. 15. Habzó ital, ma már tréfás szóval. 17. Páratlanul lerakó! 18. Amerikai filmszínész (Nick). 19. A szív felőli oldal. 21. A Klára név idegen lakja. 26. Az uralkodó helyett ideigle­nesen kgrmányzó személy. 27. Becé­zett Izidor. 28. Amerikai író, forgató­könyvíró (Paul). 29. Mondat eleme. 31. lapán elektronikai márkanév. 32. Kevert mag! 33. Történelmi időszak. 34. Katolikus szerzetesek megszólítá­sa. 38. Mocsár. 42. A bárium jele. 43. Tolatni kezd! 44. Ásványi fűszer. Előző rejtvényünk megfejtése: A kopott mokaszinnál lábad is éke­sebb! ORVOSI ÜGYELETEK SZAKELLÁTÁSI ÜGYELET - SZTE Szent-Györgyi Albert Klinikai Központ: baleseti sebészet, felnőtt: traumatológiai klinika A részlege (Semmelweis u. 6.). Járóbeteg-sé­rültek ellátása: az I. rendelőintézet traumatológiai szakrendelésén 7-19 óráig (Tisza L. krt. 97.). Sebészeti (nem baleseti) felvételi ügyelet: sebészeti klinika B részlege (Kálvária sgt. 57.). Urológiai felvételi ügye­let: sürgősségi betegellátó osztály (Kálvária sgt. 57.). Sürgősségi be­tegellátás, felnőtt: sürgősségi be­tegellátó osztály, mindennap 0-24 óráig. (Kálvária sgt. 57.). Baleseti sebészet, gyermek: Gyermek­gyógyászati Klinika és Gyer­mek-egészségügyi Központ gyer­meksebészeti osztálya (Korányi fasor 14-15.). Szemészeti ügyelet: sze­mészeti klinika (Pécsi u. 4.). ALAP­ELLÁTÁS - FELNŐTT KÖZPONTI SÜR­GŐSSÉGI ORVOSI ÜGYELET: hétköz­nap 16-tól másnap reggel 7.30-ig, hét végén és munkaszüneti napo­kon reggel 7.30-tól másnap reggel 7.30-ig: Szeged, Kossuth Lajos sgt. 15-17. (a Szilágyi utca felől). Tel.: 62/474-374 vagy 104. GYERMEK­GYÓGYÁSZATI KÖZPONTI ÜGYELET: hétköznap 16-tól másnap reggel 7.30-ig, hét végén és munkaszüneti napokon reggel 7.30-tól másnap reggel 7.30-ig: Kossuth Lajos sgt. 15-17. (a Szilágyi u. felől). Tel.: 62/474-374 vagy 104. S, 0. S. LELKI­SEGÉLY-SZOLGÁLAT: a megye egész területéről ingyenesen hívható tele­fonszám: 06-80-820-111, Hódme­zővásárhelyen: 16 órától 02 óráig 62/249-529, Makón 16 órától 02 óráig 62/212-515. GYÓGYSZERTÁR: Kígyó gyógyszertár, Szeged, Klauzál tér 3., este 10 órától reggel 7 óráig. Csak sürgős esetben! Tel.: 62/547-174.

Next

/
Thumbnails
Contents