Délmagyarország, 2008. február (98. évfolyam, 27-51. szám)

2008-02-11 / 35. szám

81 Megyei tükör Hétfő, 2008. február 11. ÖRÖM NÉZNI GÁSPÁR TIBOR TÖNKREMENETELÉT Szenvedélyek a Kisszínházban Sallai Nóra bemutatkozott, Székhe­lyi József pedig bebizonyította, hogy még mindig jól áll neki a film­vászon. A Pillantás a hídról című Arthur Miller dráma sztárja mégis Gáspár Tibor. A darab a szegedi Kis­színházban látható. GONDA ZSUZSANNA Húsz éve még modern darabnak szá­mított, ma már klasszikus Arthur Mil­ler drámája, a Pillantás a hídról. A szenvedély hatalma örök téma, ezen­kívül a mü attól is aktuális, hogy már bennünket is érintenek az ötvenes évek Amerikájának gondjai: a munka­nélküliség, a bevándorlók problémái. Eddie Carbone-t egyszerre sújtja vagy fenyegeti mindegyik, de amibe belehal, az a szenvedély. A dokkmunkást Gás­pár Tibor alakítja - öröm nézni, ahogy tönkremegy a színpadon, egyszerre fé­lelmetes és szánni való. A bennünk lé­vő állati szenvedélyt képtelenség leta­gadni - mondta Hargitai Iván rendező a bemutató előtt, és Gáspár Tibor arcán, mozdulatain törés nélkül követhető a folyamat, ahogy egyre inkább képtelen ellenállni a vágyainak. Pataki Ferenc játéka az első felvo­násban vígjátékos - talán Eddie gúnyo­lódásainak köszönhetően is -, de a második részben férfias Rodolpho vá­lik belőle. Megyeri Zoltán Marco bőré­ben kemény igazságosztó - nőnemű nézők megjegyzése: jól áll neki a sok­napos borosta. Eddie felesége, Beatrice Arthur Miller szerint nagyon is felelős a tragédiáért, ehhez képest Fekete Gizi megteszi, amit lehet, hogy újra elcsá­bítsa a férfit. Hiába, mert ott van Sallai Nóra (Cathrine), aki a nevelőapja nya­kába ugrik, ölébe ül, és kombinéban járkál előtte. Nóra egyszerre nő, aki visszaél a hatalmával és gyönge kis­lány, aki csodálkozik a nyilvánvalón. A színésznő nehéz szereppel kezdett a szegedi társulatban, és jól teljesít. A természetellenessel elfedni a ter­mészetet, ezt erősiti a díszlet is: a Car­bone család háza félig kész, mindent nejlon, a fogyasztói társadalom kedvelt anyaga - itt jelképe - borít. A kisszín­házban újra bebizonyosodik a tétel: ha a színpadon van egy telefon, akkor az előbb-utóbb csörögni fog. Vagy leg­alábbis felhívják rajta a bevándorlási hivatalt. Eddie és Alfieri ügyvéd (Szék­helyi lózsef) tárgyalásainak színhelye egy narancssárga Skoda. Ami bent zaj­lik, a színpad fölötti vásznon követhe­tő. Jó megoldás, már csak azért is, mert kiderül, hogy Székhelyinek még min­dig jól áll a filmvászon. Nem luxuscikk egy komolyabb gon­dolatokkal bíró darab - ezt is Hargitai Iván nyilatkozta, és úgy tűnik, igaza van. Megkockáztatom: a Pillantás a hídról kapcsán katarzisról beszélni sem luxus. EDDIE ÉS BEATRICE, AZAZ FEKETE GIZI ÉS GÁSPÁR TIBOR. REMEK KETTŐS EGY KATARTIKUS DARABBAN Fotó: Karnok Csaba SÉRÜLÉST SZENVEDETT A KAKTUSZ VI RAG A ELOADASAN Janik László kerekes székes koreográfiája a végjátékra Janik László színművészt szombaton este előadás közben baleset érte, megsérült bal lábában az izom. To­lókocsiban játszotta végig a jelene­teket, majd miután leereszkedtek a függönyök, mentő vitte a szegedi klinikára. Sérülése ellenére megtar­tották tegnap A kaktusz virága című zenés vígjáték utolsó két előadását. A színész önfeláldozását külön taps­sal jutalmazta a közönség. MUNKATÁRSUNKTÓL Norbertet, azaz janik Lászlót végigpo fozzák a színpadon, mert barátja, Juli­én, a fogorvos álfeleséget fogad, és I JÖN FEKETE PÉTER. Janik nem tét­lenkedik, ma reggel tíz órától már a Fekete Péter című kisoperett olva­sópróbáján vesz részt. Március kö­zepére, amikor a darabot bemutat­ják, már remélhetőleg a lába is meggyógyul. SZOMBAT ESTE JANIKNAK VASTAPS JÁRT ERŐFESZÍTÉSEIÉRT Norbert ennek az asszonykának, Ste­fániának az álszeretőjeként konflik­tusba keveredik. Nöismerősei nem né­zik jó szemmel az új szituációt. De ahelyett, hogy kibukfencezne a szín­padról, ahogyan azt a korábbi előadá­sokban már láthattuk, tolókocsin tá­vozik. A táncos jeleneteket is „kerekes székes tánccá" koreografálták - Janik László színművész szombat este meg­sérült a Szegedi Nemzeti Színházban mon. A kollégáim rögtön észrevették, A kaktusz virága előadása közben. hogy baj történt, és a jelenet végére - A második felvonásban felléptem a már az ügyeletes orvos is elhagyta a színpadra, és úgy éreztem, mintha egy nézőteret, injekcióval, jegeléssel, ke­hatalmas bottal rávágtak volna a vád- nőccsel és mágneses tollal látta el a sé­limra. Alig tudtam megállni a lába- rülésemet. Próbált enyhíteni szörnyű fájdalmaimon - emlékszik vissza a szombat este történtekre a színművész, aki azt is elmesélte, hogy mindezek után kerekes székben folytatta az elő­adást. A váratlan szituáció miatt vil­lámgyorsan át kellett koreografálni a hátra lévő jeleneteket, és a színészek­nek gyakran improvizálni is kellett. A közönség szolidaritással fogadta Janik László sérülését: vastapssal ju­'""•" "*•'•••• talmazta az erőfeszítést. Miután le­ereszkedtek a függönyök, a sérült szí­nészt mentő szállította a szegedi klini­kára. Az ultrahangos vizsgálat során kiderült, Janik bal vádlijában megsé­rült az izom. Még viccelődött is: bizto­san azért a bal lába sérült meg, mert Bal József rendezte a vígjátékot. - Az orvos azt mondta, semmiképpen nem erőltethetem, és hat hétig rá sem áll­hatok a lábamra, de az utolsó előadá­sokat semmi pénzért nem hagynám ki ^HJ^^H^HJ - magyarázta, miért vállalta a tegnap * délutáni és esti előadást is. A kaktusz virágát tegnap délután háromkor, illetve este hétkor játszot­ták utoljára a Szegedi Nemzeti Szín­házban. Az utolsó előtti, negyvenedik előadáson, tegnap délután elismerés­sel fogadta a közönség az áldozatkész színészt - tapssal köszöntötték, amikor Fotó: Segesvári Csaba négykerekűjén begurult a színpadra. UNOKÁRÓL, CSALÁDRÓL RENDELNEK KÉPET Retro lett a papírfotó A technika világában egyre keveseb­ben élnek a hagyományos módsze­rekkei - a képeket csak ritkán kérik fotóalbumba, gyakrabban digitális adathordozóra. Utánajártunk, me­lyek azok a pillanatok, amelyeket a szegediek mégis papírképen szeret­nének megőrizni az utókor számára. BOBKÓANNA A digitális fényképezőgépek elterjedé­sével leáldozott a papírképek ideje, hi­szen az új szerkentyűk óriási előnyö­ket rejtenek magukban. Míg korábban kétszer is meggondoltuk, miről készít­sünk képet, a digitálissal rögtön lát­hatjuk, sikerült e tökéletesen megörö­kítenünk a pillanatot. Ha nem, kitöröl­jük. A legtöbben számítógépen néze­getik a fotókat, de akadnak még, akik papíron szeretnék megőrizni az emlé­keket. - Egyre kevesebben rendelnek pa­pírképet. Gyakoribb, hogy CD-re írat­nak fotókat a szegediek - tudtuk meg Nenádovné Makádi Máriától, az egyik szegedi fotóstúdió tulajdonosától, aki elárulta, hagyományos képet legin­kább az idősebb korosztály kér, azért, hogy az unokákról maguknál tarthas­sák. De utazásokról vagy a házi ked­vencekről is szívesen készíttetnek fo­tókat. - A laptopot nem hordozza min­dig magával az ember, mig egy papír­kép akármelyik pénztárcában elfér, és bármikor előkapható, hogy megmu­tassák az ismerősöknek. Bizonyos té­mákról, mint például kirándulás, csak néhány papírképet kérnek, hogy bete­hessék a családi albumba, a többit CD-re íratják. - Angliában már megfordult a trend. Ott megunták az emlékeket szá­mítógépen nézegetni: reneszánszukat élik a papírképek - tudtuk meg Hal­mai Attilától. Az eladó szerint is csalá­di összejövetelekről, és utazásokról készül a legtöbb hagyományos fotó a stúdióban. Elvétve műtermi képeket is megrendelnek náluk, de nem olyan gyakran, mint néhány évvel ezelőtt, amikor majdnem minden albumban szerepelt egy beállított családi fotó. A PAPÍRKÉPEKET SPECIÁLIS VEGYSZER­REL TARTÓSÍTJÁK, ÍGY TÖBB EMBERÖLTŐIG ÉPEK MARADHATNAK Fotó: Frank Yvette Varga Virággal az egyik szegedi fo­tóstúdiónál találkoztunk. - Papírkép párti vagyok, nem szeretem számító­gépen vagy CD-n őrizni a fotókat. Egy vírus, és máris elszállt az összes emlé­kem. Még a dédszüleimről is vannak képeim, kiváló állapotban. Szerintem az én unokáim is sokkal jobban sze­retnék majd a rólam készült fotókat a kezükbe fogni, mint egy monitoron nézegetni - mondta az egyetemista. ÚJJÁVARÁZSOLJÁK A RÉGIT. Egy speciális technika segítségével a ré­gi fekete-fehér képekből színes fo­tók készíthetők, így olyan, mintha a dédszülők tegnap ültek volna a műteremben. Papírképet egyéb­ként 47-7A9 forintért hívathatunk elő darabonként. A végösszeg függ a megrendelt fotó méretétől, és at­tól, hány képetakarunk.

Next

/
Thumbnails
Contents