Délmagyarország, 2008. február (98. évfolyam, 27-51. szám)

2008-02-09 / 34. szám

Szombat, 2008. február 9. Aktuális 13 A CSANADPALOTAI GAZDAKNAK HASZNOT HOZHAT A HOEROMU Jön a 38 milliárd, ha a nép is úgy akarja Fotó: Karnok Csaba Csanádpalota és Pitvaros polgármestere is szívesen venné, ha községük mellé építené hőerőművét Hujber Ottó cége. A nagyvállalkozó tervét a Medgyesegyházán rendezett népszavazáson elutasította a többség: pedig 133 főnek munkahelyet, a gazdáknak piacot ígértek. Hujber lapunknak azt mondta, azóta több település is jelentkezett, de ők ezután csak oda mennek, ahol a lakosság kétharmada úgy szavaz, kell az erőmű. MUNKATÁRSAINKTÓL A Békés megyei Medgyesegyháza szavazópolgárainak többsége múlt vasárnap úgy látta, nem tenne jót a dinnyeföldeknek, ha a közelben épülne egy szalmát, kukoricaszárat, cukorcirkot és energiafüvet elégető hőerőmű. A szomszédban lezajlott népszavazás eredményét látva megyénk keleti szélén két településen is úgy döntöttek, megkeresik a céget. Csanádpalota és Pitvaros polgármestere is szívesen venné, ha a hoppon maradt befektető A FORGALOMTÓL ÉS A FÜSTTŐL TARTOTTAK. Medgyesegyházán a helyi önkormányzat támogatta a beruházást, tavaly azonban tiltakozó mozgalom szerveződött a településen. Az Élhető Medgyesegyházáért Egyesület népszavazást kezdeményezett. Szóvivőjük, Holecz István vállalkozó azt nyilatkozta, nem hisznek a beruházó ígéreteinek. Feltételezték, az erőműbe messziről, utakat rongáló kamionokkal szállították volna az anyagot. Szerintük a helyi vállalkozások piaci pozíciói is romlanának, ha a vevő megtudná, árujuk egy „égetőmű" mellől származik. Leginkább mégis attól tartottak, hogy nemcsak biomasszát, hanem kommunális hulladékot is égetne az erőmű. Márpedig a közeli szemétlerakók engedélye 2010-ben lejár. A vasárnapi népszavazáson a medgyesegyháziak 70 százaléka vett részt, és a szavazók 71 százaléka elutasította az erőművet. a közelben valósítaná meg a 38 milliárdos nagyberuházást. - Egyrészt ez a térség teljes mértékják az eddig Békés megyében gondolkodó befektetőket. Dénes László polgármester lapunknak elmondta: nem zárja ki, hogy Csanádpalotával közösen tárgyaljanak a projekt lehetséges megvalósításáról. Eredményes tárgyalások esetén akár egy éven belül felépülhet az erőmű, és megkezdődhet a termelés, ami a jelzettnél is több családnak biztosítana egzisztenciát, hiS A beruházó A BHD Hőerőmű Kft. 2005. július elsején jött létre, honlapja szerint azzal a céllal, hogy „biomassza eltüzelésére épülő villamos hőerőművek létrehozásában működjön közre". A társaság jelenlegi alaptőkéje 2 milliárd 200 millió forint. A cég vezetője Hujber Ottó (képünkön), akit az újságok az MSZP-hez közel álló vállalkozóként említenek, aki részt vett az orosz államadósság rendezésében. A társaság az országban 10 szalmatüzelésű, elektromos áramot termelő erőművet tervez - az összteljesítmény meghaladná a Paksi Atomerőműét. A szerencsi beruházás, az ezzel járó kamionforgalom ellen korábban a tokaj-hegyaljai borászok tiltakoztak. ben alkalmas lenne egy biomaszsza-erőmű működtetésére, szakértőkkel egyeztettem, és kiderült, hogy az itt honos növénykultúráknak semmiféle kárt nem okozna egy ilyen létesítmény működtetése - mondta lapunknak Kovács Sándor csanádpalotai polgármester. - A község lakóinak véleményére is kíváncsi vagyok, ezért társadalmi vitára bocsátom a kérdést: legyen-e erőművünk? Már fel is vette a kapcsolatot a céggel. A község a beruházás céljára felajánl két lehetséges területet is - az árról meg tudnának egyezni. Komoly érv a község mellett, hogy a környéken 60-70 ezer hektárnyi termőterület áll rendelkezésre, ahol az erőműben hasznosítható növényeket is termeszthetnek. Ám a szomszédos Pitvaros első embere is lépett. A 133 álláshely és a lehetséges iparűzésadó-bevétel komoly érv amellett, hogy a községbe invitálszen állandó szerződést jelent a környék gazdáinak is. A kedélyeket egyelőre hűti Hujber Ottó, aki lapunk kérdésére elmondta, a medgyesegyházi népszavazás óta több település is megkereste a cégét, de most türelmet kér. - Eldöntöttük: ott valósítjuk meg az erőművet, ahol a lakosságnak legalább kétharmada támogatja a tervünket - mondta Hujber. A tervről azonban készségesen beszélt: az ötven megawattosra tervezett erőmű 38 milliárd forintba kerülne, 133 erhbernek adna munkát. Első lépcsőben egy húsz megawattos rész készülne el, ez nemcsak gabonaszalmát, de kukoricaszárat, energiafüvet is hasznosítana. Emellett a bioetanol-gyártó üzemek által feldolgozott cukorcirok maradékát is elégetné. A cég ötven kilométeres körzetben kötne megállapodást a termelőkkel a nyersanyagról. A vonatok járnak, egyezség nincs MOWKATÁIBWWfTÓI Már csütörtök este helyreállt a menetrend a szegedi nagyállomáson a vasutassztrájk után, és tegnap is pontosan indultak, érkeztek a vonatok. Ugyanakkor eredménytelenül fejeződött be a pénteken 12 órakor kezdődött egyeztetés a MÁV-Start Zrt. és a Vasúti Dolgozók Szabad Szakszervezete (VDSZSZ) között. A VDSZSZ továbbra is azt követeli, hogy a MÁV-Start dolgozói a megajánlott 6,9 százalék béremelés mellett kapjanak 10 százalék többletbéremelést a 2007. július 1-jei kiszervezésig visszamenőleg, illetve a MÁV Cargo privatizációs bevételéből 2,5 havi bruttó átlagbér-kifizetést kérnek, ami a szakszervezet számítása szerint átlagban személyenként 250 ezer forintot jelentene. Bárány Balázs, a VDSZSZ alelnöke az egyeztetést követően elmondta: nem közeledtek az álláspontok. Balogh-Fazekas Anita, a MÁV-Start szóvivője szerint a szakszervezet követelésének nincs meg a gazdasági fedezete. Az egyeztetés a kollektív munkaügyi vita keretében hétfőn 15 órakor folytatódik. •• 9B Az is elég, ha valaki W W belehuhogja a köztudatba, hogy veszélyes a környezetre, s már indul is a rémhírterjesztés lavinája. ORFI FERENC Zöld(fülű) energia A demokrácia diszkrét bája, hogy nemcsak a rosszat, de a jót, a hasznosat sem szabad ráerőltetni az emberekre. A zöld energiák gyártását sem. Még akkor sem, ha a világ felfutóban lévő iparáról van szó; és akkor sem, ha az új beruházás munkát, biztos jövedelmet biztosítana nekik, így mulat egy szegény magyar település. Minél kisebb, annál nagyobbat. Van abban valami megejtő, ahogy az egészségüket és környezetüket amúgy ezer módon pusztitó emberek neki tudnak rontani minden, számukra új (idegen) ipartelepítési törekvésnek. Legalább varroda, cipőgyár vagy konzervüzem lenne... ne ez a gyanús nevű bioakármi. Az is elég, ha valaki belehuhogja a köztudatba, hogy veszélyes a környezetre, s már indul is a rémhírterjesztés lavinája. Ettől kezdve már kit érdekel, hogy a saját fatüzelésü kályháikkal, pöfögő traktoraikkal, lehasznált autóikkal mérhetetlenül nagyobb kárt okoznak környezetüknek, mint bármilyen bioüzem. Talán nem is az ő hibájuk. Korrekt, mindenki számára érthető tájékoztatás, és az elfogadáshoz nélkülözhetetlen tájékozottság ugyanis alapfeltétele minden sikeres változásnak, változtatásnak - nem csak az iparosítás területén. Tüdják-e például, hogy ezek a technológiák attól zöldek igazán, hogy alapanyagként nagy mennyiségű növényt használnak fel, amely a termesztés során szén-dioxidot vesz fel, illetve oxigént bocsát ki, azaz tisztítja a levegőt? Vagy azt, hogy ezek az iparágak tényleg csak akkor működnek jól, ha ott állnak' mögöttük a gazdák, a mezőgazdasági szervezetek, a kutatóhelyek, a környezetvédelmi szakemberek, az eladók és vásárlók. Hogy mindez rendben legyen, valóban lehet, és kell is aggódni minden, a bioipart befogadó településen. Meg azon is, hogy a nagyságrenddel növekvő teherforgalmat elbírják-e a környék útjai, és mennyire zavarják az ott élő emberek nyugalmát. Erről és természetesen a környezetterhelés mértékéről (erőmű esetén különösen, hiszen tényleg égetésről van szó) érdemes huzakodni, garanciákat és megoldásokat kérnie a lakosságnak mind a beruházótól mind a település elöljáróitól. A medgyesegyháziak mindenesetre könnyen lemondtak a biomassza-erőműről, Csanádpalota és Pitvaros vezetői viszont jó érzékkel nyúltak át a lehetőségért Békés megyébe. Ám mielőtt bárki is jobban beleélné magát a közel negyvenmilliárdos beruházásba, a döntéshozók tanuljanak a szomszéd példáján, s nézzenek körül a bioipar terén már rutinnal rendelkező nyugat-európai országokban, s a tapasztalatokat feltétlenül osszák meg a lakossággal. Kovács Kornél professzor biotechnológiai előadását hallgattam nemrégiben. Amikor az üvegháztartás problémáiról beszélt, és a fenyegető környezeti katasztrófákra emlékeztetett, mindenki azonnal megértette, miért van szükség a zöld energiára. Ha nő a szén-dioxid mennyisége, emelkedik a hőmérséklet, a föld szerkezete kicsi változásokra is erősen reagál. Először ezt kellene mindenkinek megértenie. Fórumoztak és tüntettek Cser Ágnes szerint meg kell győzni a képviseló'ket, hogy ne szavazzák meg az egészságbiztosítási törvényt. Lakossági fórum és tüntetés volt tegnap Szegeden. GONDA ZSUZSANNA - Meg kell győzni a kormánypárti parlamenti képviselőket, hogy ne a frakciófegyelem, hanem a választópolgárok akaratának megfelelően szavazzanak február 11-én - közölte Cser Ágnes. Az Egészségügyi és Szociális Ágazatban Dolgozók Demokratikus Szakszervezetének (EDDSZ) elnöke pénteken Szegeden az Alsóvárosi Művelődési Házban az egészségbiztosítási törvényről mondta el véleményét. Rajta kívül Magyar Anna, a megyei közgyűlés elnöke, Kalmár Ferenc KDNP-s önkormányzati képviselő és Tímár Péter, az EDDSZ Csongrád megyei elnöke is részt vett a tájékoztatón. Magyar Anna szerint nehéz helyzetbe kerülhetnek a kis kórházak - így a makói is -, mert a törvény nem kötelezi a pénztárakat, hogy szerződjenek velük. „Csongrád megye egésze pezseg a téma körül" - mondta, majd mindanynyian átvonultak a művelődési ház zsúfolásig telt nagytermébe, ahol lakossági fórumot tartoltak. A színpadon fenntartottak helyet a kormánypárti megyei országgyűlési képviselőknek is, akik közül senki nem jelent meg a rendezvényen. Sándor Klára (SZDSZ) közleményben tudatta lapunkkal: tegnap a sajtó képviselőitől tudta meg, hogy az ellenzék újból vitára hívta, ő azonban frakcióülésen volt Debrecenben. Este 7 óra körül a fórumozók egy része - köztük Cser Ágnes, Kalmár Ferenc és Bodó Imre fideszes országgyűlési képviselő - átvonult a Széchenyi térre, ahol a korábbi szegedi kormányellenes tüntetések résztvevői demonstráltak. A körülbelül hatvanfős csoport előtt Cser kijelentette: az állampolgárok feladata rábírni a képviselőiket arra, hogy ne szavazzák meg a törvényt. SZÓCSŐVEL ERŐSÍTETTÉK FÖL HANGJUKAT A TILTAKOZÓK SZEGEDEN Fotó: Karnok Csaba